I screwed up-Befejezett

\Huszonötödik rész | IstenEst meccs/

2021. Március 2.

Afrodité szemszögéből

   Tegnap jöttünk haza Domival. Neki ma este meccse van én pedig ma ismét IstenEst forgatásra megyek. Tegnap este találkoztam Brúnóval és Spaccal. Éppen Nocét ültettem be amikor táskámból kiesett a telefonom. Maga az eszköz nem érdekelt, csak a tok. Szerencsére nem esett baja így beültem. Végig hangosan ment a zene és az utat végig izgultam Domi miatt. Mikor megérkeztem a meccset néztem a telefonomon és Nocét fogtam. 

-Hát haza tért!-Hallottam meg az ismerős hangot. Felnéztem és Petit láttam. Gyorsan öltem meg és a telefonomra néztem. Végül táskámba tettem és ő megsimogatta Nocét.

-Egy nő nemű!-Örült meg nekem valaki. Felnéztem és Fruzsit láttam meg. Egyszer találkoztam eddig veled, de jóban lettünk.

-Fruzsi!-Mosolyodtam el és megöleltem.

-De aranyos.-Pillantott drága kutyámra miközben beültünk. A Kanapéra ment Fruzsi és Peti, Tomi az egyik fotelre, másikra Bence. Én pedig a szokásos helyemre a sarokban lévő fotelre. 

-Mi az a szőrgombóc?-Lépett be Tomi.

-Ő Noce!-Nyújtottam nyelvet. Miután Bence is bejött elkezdtük az adást felvenni.

-Mára azt a játékot találtuk ki, hogy mindenki odaadja valakinek a telefonját és ha hívják neki kell felvennie. Ő fog beszélni vele, akié a telefon, de fel kell ismernie. Ezen kívül ha üzenetet kap ő ír vissza.-Magyarázta, miközben mindenki elővette a telefonját. 

-Ki akar állandóan telefonozni?-Emeltem az enyémet miután én megkaptam Petiét, Fruzsi pedig Tominak adta a sajátját.

-Na add.-Vette át tőlem Bence. Tomi Petinek adta, Bence Fruzsinak, Fruzsi Tominak, Peti nekem, Én pedig Bencének.-Jó a tokod.-Nézte meg.

-Tudom.-Mosolyogtam rá miközben Nocét simogattam. 

    A vezetésről kezdtünk beszélgetni. Mikor Bence és Tomi egy történetet meséltek egy telefon megcsörrent. Na kié? Hát persze, hogy az enyém. Bence felvette és kihangosította.

-Igen?-Szóltam bele angolul.

-Szia Dité néni.-Szóltak vissza angolul.

-Emy! Max!-Mosolyodtam el, tartva az angolt.

-Képzeld!

-Várj! Elképzelem!-Vágtam rá.

-Dité néniii!-Nyújtotta el a nevem Emme. Végül Emy mesélte el ahogy egy fiú puszit adott az arcára majd Bence kinyomta a hívást.

-Ők..?-Kezdte Tomi értetlenül.

-Emme és Max. Két keresztgyerekem. Jenny ikrei.-Mosolyogtam körbe miközben Fruzsi átvette Nocét.

-Jenny alatt, Jennifer Lopezt érted?-Nézett rám kérdően Bence.

-Igen. Amúgy kérdésre felelve, nekem is van jogsim. Másfél két éve.

    A következő egy órában rengeteg hívás volt. Főleg nekem. Nagyjából tíz perc lett volna még az adásból amikor ismét megcsörrent a telefonom. Bence sóhajtott és ránézett, végül felvette.

-Igen?-Szóltam bele angolul.

-Szia Kicsi.-A ma este alatt először szóltak bele magyarul.

-Sigi! Szia.-Mosolyogtam.-Hogy áll a meccs? 

-Nem túl fényesen. 0-0 és most ért véget az első félidő! Nincs arra lehetőség, hogy ide gyere?

-Ott van Rossi?-Eszembe jutott hirtelen valami.

-Itt áll mellettem egy méterre. Ő mondta, hogy hívjalak.

-Afrodité.-Szólt bele az kapitány.

-A kártyámmal hány embert vihetek magammal?-Kérdeztem hirtelen angolul.

-5.-Felelte egyből.

-Sietek! Egy szót se Dominiknek!-Azzal Bence letette.-Ki tart velem egy magyar török meccsre?-Petinek nem kellett könyörögni, egyből felpattant.-Felvehetnél egy részlelet a meccsből.-Bence és Tomi is felállt.

-Soha nem voltam még meccsen.-Vont vállat Fruzsi és ő is felállt.

    Mind felkaptuk a holminkat és indultunk. Peti lemaradt mivel Nocét fogta. A kocsimhoz indultunk, Közben táskámba turkáltam a belépőm miatt. A parkolóban álltunk. Én továbbra is kártyámat kerestem.

-Melyik a tied?-Nézett körbe Fruzsi. Ekkor jelent meg Peti aki célirányosan ment a kocsim felé. Egyből beült előre.

   Meglett a kártyám és a nyakamba akasztottam. Végig mérték a kocsimat majd beszálltak hátra. Bence kezében ott volt egy kisebb kamera én pedig bedugtam a kulcsot. Miután kitolattam egyenesen indultam el. GPS-be beírtam a címet és indulni kezdtem.

-Persze Drága! Legyél most piros!-Álltam meg a piros lámpánál. 

-Tényleg nem az emberekre vagy ideges.-Nevetett Tomi. Ekkor lett zöld én pedig egyből indultam.

-Forduljon jobbra,négyszáz méter múlva.-Mondta az a rohadék irányító.

-Fordulok, csak csitu.-Azzal befordultam ahol mondta. Már láttam a stadiont. 

   Hátul parkoltam le és siettetve a többieket igyekeztem be. Az biztonsági őröknek megmutattam a kártyámat majd besiettem. Gyors hő mérés és kézfertőtlenítés után pedig már a pálya szélén találtam magam. Dominiknek éppen lehelyezték a labdát.

-Harminc méter..-Álltam meg. A kispadon ülő Nagyival pacsiztam majd Domit néztem.-Gyerünk Domi. Megy a harminc méter...-Azzal elrúgta a labdát. Kapufáról ment be.

   Minden csapattársa megölelte és lepacsizott vele, a stábtagokkal  és kispadon ülőkkel is. Akkor Nocét Fruzsinak adva kezdtem el futni felé. Mikor észre vett karjait szét nyitotta én pedig közéjük rohantam. Lábamat a hasán kulcsoltam össze ő pedig megpörgetett. Mikor leszálltam mindketten a telefonos gól örömet csináltuk majd lementem a pályáról. A szurkolók hangosan ünnepeltek, majd folytatódott a meccs. Tíz perc maradt. Annak a leteltével az egész magyar csapat futni kezdett felém.

-Jaj ne..-Késő volt. Mind megöltek engem, alig kaptam levegőt de állva maradtam.

-KICSI!-Kiabálták mind.

-Ide értél.-Nyújtotta kezét Sigér.

-Ide értem.-Csaptam a kezébe. Ők még a pályára mentek én a többiekhez.

-Voltam már első sorban, de ez még jobb.-Nevetett Peti.

. . . . . . . . . . . . . .

*Fent található a telefontok