I screwed up-Befejezett

\Hetedik rész | Ebéd és keresztlány/

2020. Július 16.

Afrodité szemszögéből

   Szüleim háza előtt leparkoltam és egy nagy levegő vétel után kiszálltam. Benyitásom után pár pillanattal már meg is láttam a felém futó kiskutyámat. Egyből leguggoltam és karjaimba vettem.

-Szia Noce!-Öleltem szorosan magamhoz a Pomerániai törpespiccemet. 

-Dité!!-Rohant felém három éves keresztlányom is.

-Szofi!-Guggoltam le hozzá is.

    A konyhába mindkét kicsivel karjaimba sétáltam be. Ott a szüleim és Szofi szülei beszélgettek. Szofi a kezembe játszott Noce-val.

-Hát engem már észre sem vesz senki!-Mondtam ,,hatalmas" sértődtséggel.

    Mindenkit megöltem miután letettem a kicsiket. Egyből asztalhoz ültünk és Szofi át ült az én ölembe. Noce pedig a lábamnál aludt. Anyukám és Szofi anyukája, Marina egyből húslevest tették elénk egyből. Mellőztem a tésztát és csak zöldségeket tettem bele, kevés hús. Másik kezemmel Szofit etettem.

-És meddig maradsz?-Kérdezte Marina.

-Ezt a hónapot biztos. Viszont szerintem a jövő hónapban is.-Töröltem le Szofi arcáról a maradékot.

-És az amerikai lakás?-Nézett rám apám.-Tiéd lett?

-Igen. Már csak meg kell néznem. Nyár végén ott lesz bemutató.-Magyaráztam miközben abba hagytam az evést és csak Szofit etettem. 

-Nálad aludhatok ma?-Nézett rám Szofi csillogó szemekkel.

-Szofi, holnap ovi..-Kezdte Marina.

-Nincs gond!-Mosolyogtam rájuk.-Szívesen elviszem holnap és el is megyek érte. holnap után úgy is megyek a Magyar válogatott csapathoz látogatóba. Rég találkoztam velük így találkozunk. Aztán, ha ti is benne vagytok.-Néztem Marinára és Miklósra.-Másnap is nálam aludhat.

-Kéjlek!-Nézett szüleire.

-Jó..-Bólintottak.

-Nocét is viszed?-Kérdezte anyukám.

-Viszem hát!-Álltunk fel.

-Ott van a táskája majd.-Mutatott a kanapéra Marina miközben szorította magához a lányát.

-Szofi! Este megyünk Domival vacsorázni!-Mosolyogtam rá.

    Táskáját kivittem a kocsimba majd egy órás beszélgetés után indultunk is. Szofi és Noce hátul szórakoztak én pedig a fényeket váltottam nekik. Kedves keresztlányom egész úton az oviról mesélt, hogy imádja a nyári ovit. Júliusba jár csak és ez az első éve. A rádióban hirtelen az én nevemet hallottam meg és egyből felhangosítottam fel.

-...oszlai Dité.-Fejezte be Rákóczi Feri.

-Akkor most itthon van vagy nincs ?-Folytatta Balázs.

-A bátya igen, őt csak egy koncerten láttak.-Folytatta Feri.

-Nem holnap lesz vele hívás?.-Nevetett Balázs kérdése közben. Oldalra néztem a telefonomra ahol tényleg ott volt egy email volt. 

-Jaj de jó..-Álltam meg a parkolóban.-Gyertek kincseim.-Vettem ki mindkettőjüket.

    A bejáratig végig cipeltem őket. Az ajtón belépve rájöttem, hogy az ebéd ledolgozásához elég ha velük a karjaimban fellépcsőzök a negyedikre. A házba beérve ők egyből a kanapéra mentek én pedig laptopomhoz érve válaszoltam a Rádió 1-es emailre. Úgy látszik lesz programom az ovihoz úton. Mikor ismét megnyitottam a telefonomat egy instagram üzenet is fogadott.

brunopeto: Lenne kedved eljönni velünk a Bikás parkba? Spacc kitalálta, hogy oda kar menni, illetve két barátunk is jönne. Természetesen áll a holnap este.

   Elmosolyodtam az üzeneten. Egyből a kutyámmal ugráló Szofira néztem.

-Szofi. Menj el pisilni! Elmegyünk a bikás parkba!-Mosolyogtam rá ő pedig a fürdőbe futott.

szoboszlaidité: Ezer örömmel. Lesz velem valaki, remélem nem baj.

   Viszont erre már nem válaszolt. Én a gardróbba siettem átöltözni, mivel nagyon meleg volt. Előtte még kikészítettem Szofinak egy egyszerű rózsaszín ruhát aminek az alja fodros volt és pár erdei állat díszítette az egészet. Én nekem nehezebb volt a választás. Ugyan is valószínűleg onnét megyek majd Domihoz. Végül sikerült döntenem.   {Fent}

. . . . . . . . . . . . . . . . .