Köszönöm Fox (James Maslow Fan Fikció) (Fordítása a 'Thanks Fox'-nak)

32.rész

*Egy héttel később*

"Viszlát apu." Öleltem meg sírva az apukámat.

Ma apu, Sandra, Elena és Daniel visszamennek Portugáliába, mert apunak dolgoznia kell.

"Szia édesem. Hamarosan találkozunk." Mondta.

"Sziasztok. Hiányozni fogtok." Letérdeltem, és egyszerre megöleltem Lena-t és Dan-t.

"Nekünk is hiányozni fogsz." Mondta Lena.

Felkeltem, és megöleltem Sandra-t. "Remélem, hamarosan újra láthatlak titeket!" Szipogtam.

"Kérlek, ne sírj." Mondta Sandra, ahogy elhúzódott tőlem. "Mennünk kell. Szia!"

"Vigyázz rá. Számítok rád." Mondta apu, Jamesnek.

"Megígérem, hogy megvédem." Bólintott James.

"Sziasztok." Integettem nekik, miközben elsétáltak. Még jobban sírtam, ahogy eltűntek a tömegben, James pedig átölelt.

"Shh, ne sírj szívem. Majd újra láthatod őket." Suttogta, a fejemet megpuszilva, és a hátamat simogatva. "Menjünk haza. Késő van, és holnap nagy nap vár rád."

Csak bólintottam, aztán elsétáltunk a kocsihoz, miközben James átkarolt. Hazamentünk, és azonnal lefeküdtünk. Már tíz óra volt, és nagyon kimerültem.

"Jó éjt, kicsim." Ölelt szorosan James.

"Jó éjt." Hozzábújtam és elaludtam.

*Másnap*

"Ébredj, gyönyörűm." Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy James rám mosolyog. "Jó reggelt." Mondtam álmos hangon, és elmosolyodtam.

"Gyere, kelj fel és öltözz. Ott vannak a ruháid, és kész a reggeli." Megcsókolt és felkelt.

Felkeltem, és felvettem a ruhákat, amiket James előkészített nekem. Elmentem a fürdőszobába, kisminkeltem magam, és megfésültem a hajam. Miután kész lettem, lementem. "Valakinek jó a divatérzéke." Mosolyogtam, James mellett állva. 

"Köszönöm." 

Kissé lehúztam a fejét, és megpusziltam az arcát. "Miért vagy ilyen nagy?" Mosolyogtam.

"Miért vagy ilyen kicsi?" Mosolygott vissza, és felvonta az egyik szemöldökét.

"Touché." Nevettem.

Leültünk és reggeliztünk.

"Kész vagy?" Kérdezte James, miután elmosogattunk és fogat mostunk.

"Azt hiszem, igen."

"Ne légy ideges." Ölelt meg, aztán a kocsihoz mentünk. A studióhoz vezetett, ahol életem első meghallgatása lesz. Igen, a BTR műsorba próbálok bejutni. Megérkeztünk, és már mindenki ott volt. Mindannyian leültünk egy ajtó elé.

James pov~

"Catherine Salvatore, kérem fáradjon be." Jött ki egy nő, és behívta.

"Megtudod csinálni, kicsim. Hiszek benned." Megpusziltam a homlokát. Mindenki sok szerencsét kívánt neki, aztán bement.

"Énekelt otthon?" Kérdezte Lexi.

"Nem igazán. Csak amikor egyedül volt. Mit gondolsz, a színjátszó óráid elegendőek voltak?

"Igen. Van tehetsége a színészkedéshez." Mondta Lexi.

Öt perc telt el. Aztán tíz, húsz, majd harminc. Körbe-körbe sétáltam a szobában.

"James, ülj már le, ember. Sikerülni fog neki." Mondta Kendall.

"Csak bízz benne." Mondta Joni.

"Bízok benne. De attól még ideges vagyok."

"Ülj le és nyugodj meg." Mondta Maxi.

Leültem, és súrolni kezdtem az izzadt tenyereimet. Felkaptam a fejem, ahogy meghallottam, hogy nyílik az ajtó. Amikor megláttam, hogy Cat kisétál, felpattantam, és odarohantam hozzá. "Na?" Kérdeztem. Rám nézett, és megláttam a könnyes szemeit. Megdöbbentem. "Jajj, ne! Gyere ide!" Szorosan megöleltem. Hirtelen egy halk nevetést hallottam. Elhúzódtam tőle, ő pedig csak nevetett.

"Megcsináltam! MEGCSINÁLTAM!" Kiabálta, és rám ugrott.

Felemeltem, és körbeforgattam a levegőben. "Olyan boldog vagyok!" Vele együtt nevettem. "Soha többé ne csináld ezt velem! Már elhittem, hogy nem sikerült bejutnod a műsorba."

"Bocsánat." Mosolygott édesen.

A többiekre nézett. "Hivatalosan is tagja vagyok a BTR családnak!!!" A levegőbe emelte a karjait. Carlos, Kendall, Logan, Lexi, Maxi és Joni megölelték. "Srácok... Nem kapok... Levegőt... Túl sok... ember... egy öleléshez..." Mondta, és mind elhúzódtunk nevetve.

"Kezdődjön a buliii!!!" Kiabálta Logan.

"Logan... Reggel tizenegy óra van." Mondta Cat.

"Akkor bulizzunk ma este." Vonta meg a vállát Carlos.

"Rendben." Egyezett bele Cat. "Most inkább elmennék enni valamit." Mondta.

"Na, ez az én Cathym." Öleltem meg, ő pedig kuncogott.

Elmentünk ebédelni, aztán egy részét a délutánnak együtt töltöttük. Aztán Cat és én hazamentünk, hogy egy kis időt kettesben töltsünk.