Köszönöm Fox (James Maslow Fan Fikció) (Fordítása a 'Thanks Fox'-nak)

36.rész

Ahogy reggel felébredtem, feltűnt, hogy egyedül vagyok a hálószobában. "Bassz..." Kiugrottam az ágyból, és azonnal a szekrényhez rohantam. "Ne káromkodj Cat!" Mondtam magamba, miközben a szekrény felé rohantam. Elővettem egy szűk farmert és egy Supermanes pólót. Felöltöztem, aztán bementem a fürdőszobába. Elkezdtem fésülni a hajam. "Tíz óra van, miért nem ébresztett fel James?" Felvittem egy kis tust és szempillaspirált, és leszaladtam. Hirtelen megálltam a nappali előtt, mert észrevettem James-t, aki a kanapén ült. "James?"

Hátranézett. "Oh, jó reggelt szívem." Felállt és hozzám sétált.

"Mi történt? Késésben vagyunk!" Mondtam, miközben megölelt.

"Nem, nem vagyunk késésben. Scott rám írt, és azt üzente, hogy akadt egy kis gondjuk a stúdióban. "Harminc perc múlva ott kell lennem, de neked szabadnapod van." Megcsókolt, ahogy befejezte a mondandóját.

"Rendben. De azért szólhattál volna." Mondtam, ahogy elhúzódott.

"Sajnálom szerelmem."

Elmosolyodtam. "Lehetetlen haragudni rád. Megyek, eszek valamit." Indultam el a konyha felé.

"Nem hagyhatlak egyedül." Mondta James, engem követve. Kuncogtam, aztán elkezdtem csinálni egy szendvicset. James lerakott nekem egy pohár narancslevet az asztalra, aztán leültem. A műsorról beszélgettünk, miközben ettem. 

"Most mennem kell. Hívd fel Jonit és Maxit, szerintem ma nem dolgoznak." Mosolygott, aztán megcsókolt.

"Oké." Mondtam, miután elhúzódott. "Szia."

"Szia. Körülbelül ötre itthon leszek."

"Rendben." És ezzel kisétált a házból. Lenéztem Foxra. "Fura, hogy miénk az egész ház, igaz?" Fox ugatott, én pedig halkan felnevettem. Ez az első alkalom, hogy egyedül vagyok ebben a házban. Elmostam a poharamat és a tányéromat, és átmentem a nappaliba a telefonommal. Felhívtam Joni számát. Háromszor csengett, majd felvette.

"Szia Cat!" Mondta.

"Szia Joni!"

"Hogy vagy?"

"Jól, köszi, és te?"

"Én is jól vagyok."

"Hé, vannak terveid mára?" Kérdeztem.

"Nincsenek, miért?"

"Át akarsz jönni? Nem kell ma bemenjek a stúdióba, és egyedül vagyok Foxszal itthon. Felhívom Maxit is."

"Ott leszek kb. negyven perc múlva. És én felhívom Maxit, ne aggódj miatta."

"Rendben, köszönöm. Szia."

"Szívesen, szia."

Letettem a telefont. Elkezdtem keresni James MacBookját. Miután megtaláltam, leültem vele a kanapéra. Neteztem, hogy elüssem az időt. Már van rólam néhány dolog a neten, de azt még nem tudják, hogy James és én együtt vagyunk. Mindenki azt hiszi, hogy csak jó barátok vagyunk. Vagyis néhányan. A rajongók azt mondják együtt vagyunk, és jól gondolják, haha.

Csöngettek.

Felálltam, és elmentem kinyitni az ajtót. "Szia!" Kiáltotta Joni és Maxi, aztán egyszerre megöleltek.

"Sziasztok!" Besétáltak, becsuktam az ajtót, aztán mind a nappaliba mentünk. Leültünk, és az első napomról beszélgettünk a stúdióban. "Lányok, szerintetek is furán viselkedik James, amióta megkaptam a forgatókönyvet?"

"Hmm, nem igazán." Mondta Maxi.

"Meg akar védeni. Tudod jól, hogy a népszerűséget nem könnyű kezelni." Mondta Joni.

"Remélem csak erről van szó." Néztem Maxira.

"Mi?" Kérdezte.

"Hogy-hogy te és Kendall ilyen gyorsan összejöttetek?" Kérdeztem kíváncsian. "Egy visszahúzódó lány voltál, amikor Svájcban találkoztunk, és elmentünk bulizni. Nem tudtál öt percnél tovább beszélgetni a fiúkkal, mert mindig meg akartak ölelni."

"Furák voltak." Mondta.

"Touché." Nevettem.

"És igazából... Közel három hónapja ismerem Kendall-t.

"Mi van?" Kérdeztük Jonival egyszerre.

"Hát ja. El akartuk titkolni, mert nem tudtuk, hogy működni fog-e. Ezért tettünk úgy a minigolf klubnál, mintha nem ismernénk egymást."

"Mióta vagytok együtt?" Kérdezte Joni.

"Két hónapja."

"Ohh, wow!" Mondtam, csodálkozva. "Én nem lennék erre képes. Ez számomra lehetetlen."

"Számomra is." Mondta Joni. "Ohh, igen. Mikor is mész el?"

"Elmész innen?" Néztem ledöbbenve Maxira.

"Igen. Miamiba megyek egy-két napra, hogy leforgassak egy videoklippet."

"Profi táncosnak lenni nem egyszerű, hm?" Kérdeztem.

"Nem igazán, főleg ha a barátaiddal szeretnél lenni."

"És Joni, te mikor kezdesz forgatni megint a GLEE-hez?" Kérdeztem.

"Jövő héten." Mondta.

"Oké, lehet, hogy meg kéne néznem valamikor." Kacsintottam rá.

"Megyek veled!" Mondta Maxi, és mind elkezdtünk röhögni. A nap hátralévő részében csak beszélgettünk, játszottunk a Wii-vel és filmeket néztünk. "Most mennem kell. Szia." Mondta Joni.

"Nekem is. Szia." Mondta Maxi.

"Rendben. Köszi, hogy átjöttetek. Sziasztok!" Integettem nekik, miközben a kocsikhoz sétáltak. Becsuktam az ajtót, és amíg Jamesre vártam, leültem a kanapéra tévét nézni.

Miután James megérkezett, vacsoráztunk, és azonnal lefeküdtünk, mert másnap korán kellett kelnünk.