Köszönöm Fox (James Maslow Fan Fikció) (Fordítása a 'Thanks Fox'-nak)

34.rész

"Mi a baj James?" Kérdeztem ledöbbenve, a reakcióját látva.

Megrázta a fejét. "Ömm, semmi. Nagyon örülök neked, szívem." Mosolygott, majd megpuszilta a homlokom.

"Még egyszer... köszönök mindent." Mosolyogtam vissza.

"Nagyon szívesen." Mondta, még mindig mosolyogva.

"Elmondjuk a többieknek?" Kérdeztem.

"Igen, felhívom őket, és megmondom nekik, hogy jöjjenek át." Mondta, miközben felvette a telefonját.

"Írok egy üzenetet apukámnak." Mondtam. "Elkérhetem a MacBookodat?"

Szigorú arckifejezéssel nézett rám. "Mit mondtam neked a cuccaim használatáról?" Kérdezett.

"Azt, hogy nyugodtan használhatom, anélkül, hogy meg kelljen kérdeznem." Forgattam a szememet. "De erősebb nálam! Így neveltek, mindig engedélyt kellett kérjek, ha használni akartam egy számítógépet, és ez egy szokássá vált."

"Akkor, ezt a szokást el kell tüntessük." Kacsintott.

"Eljön az ideje. Ne aggódj." Mosolyogtam. Felmentem a hálószobánkba, és elővettem a MacBookot. Igen, a MI hálószobánk. Olyan boldog vagyok, hogy ezt kimondhatom! Lementem a nappaliba, és leültem a kanapéra. James felhívta a többieket, hogy megkérdezze, tudnak-e jönni. Bekapcsoltam a laptopot, bejelentkeztem a Facebookomba, majd hagytam egy üzenetet apukámnak.

"Úton vannak." Mosolygott James.

"Nagyszerű!" Mondtam izgatottan, rámosolyogva. 

Végignéztem az idővonalamat. Semmi új. Az unokatesóm újra összejött az exbarátnőjével, immáron harmadjára, az egyik nagynéném örül az új ruhájának, a másik nagynéném pedig egy nap szívesen meglátogatna engem. Ja, csak a szokásos. Kijelentkeztem, és lecsuktam a laptopot. James felállt, ahogy meghallotta a csengőt, én pedig a laptopot az asztalra raktam. Felálltam, ahogy láttam, hogy mindenki besétál.

"Cat!" Joni, Max és Lexi felém rohantak, majd megöleltek.

"Lányok!" Próbáltam mindannyiójukat visszaölelni.

Ezután köszöntem a srácoknak is, majd mind leültünk.

"Szóval, mik a nagy hírek?" Kérdezte Kendall. Mosolyogva az asztalon lévő forgatókönyvre mutattam, felvette, és mindenki, engem és James-t kivéve, odament hozzá, hogy megnézze, milyen szerepet kaptam.

"Catherine Veiga. Szép név." Mondta Logan.

Felnevettem. "James pont ugyanezt mondta." Aztán Jamesre mosolyogtam, ő pedig visszamosolygott. "Lapozzatok a hatvanharmadik oldalra, és láthatjátok a szerepemet."

Végiglapoztak néhány oldalt, aztán megálltak egynél, és elkezdték olvasni. Meglepettnek tűntek.

"Azta! Erre aztán nem számítottam." Mondta Carlos.

"Én sem." Mondta James, Carlos arcát tanulmányozva. Mi a baja? Kezdek félni.

"Senki sem számított erre." Mondta Kendall.

"Ez egy érdekes és vicces szituáció lesz." Nevetett Lexi.

"Egyetértek." Nevettem én is. "Tudtok róla esetleg, hogy mikor kezdik el forgatni a következő epizódot?" Kérdeztem kíváncsian.

"Jövő héten." Mondta Logan.

"Alig várom! Olyan izgatott vagyok!" Ugráltam föl-le, és közben úgy tapsoltam, mint egy kisgyerek.

"Ebédelünk együtt?" Kérdezte Maxi.

"Még korán van. De jó ötlet." Éretett egyet Joni.

"Addig csinálhatnánk valamit." Vetette fel James.

"Just Dance!" Kiáltottam.

Mindenki nevetett. "Amúgy ő függője ennek a játéknak? Mert eléggé úgy tűnik, hogy igen." Nevetett Carlos.

"Fogalmad sincs, mennyire." Kuncogott James.

"Ez egy egészséges játék. Gyakorlatokat végzel, miközben játszol. Csak gondoljatok bele." Mondtam büszkén.

"Igaza van." Bólintott Logan.

Just Dance-eztünk, aztán elmentünk ebédelni, és az egész napot együtt töltöttük.

*Három nappal később*

"Cat! Veiga, nem Salvatore!" Kiáltott Lexi, nevetve.

"Sajnálom! Csak úgy kicsúszott a számból!" Kiabáltam vissza, frusztráltan magammal szemben.

"Ez legalább a harmadik alkalom volt." Kuncogott Maxi.

"Tudom!" Mondtam.

"Hé, hé, hé. Nyugodj le, ez teljesen normális. A keresztnév ugyanaz. Régebben nekem is voltak gondjaim. Még néha most is Maslowot mondok Diamond helyett." Mosolygott James, megvakarva a tarkóját.

Halkan felnevettem. Olyan aranyos, amikor ezt csinálja. "Oké, megpróbálom újra."

"De cat, lenyűgöző ahogy csinálod. Mármint, először négy napja néztél rá a forgatókönyvre, és az utolsó öt oldalon kívül az összeset megjegyezted."

"Hála Istennek. Féltem, hogy nem sikerül a forgatásig."

"Most pedig folytassuk. Cat, állj ide, te pedig oda." Mondta Lexi, oda mutatva, ahol állnunk kellett. Most próbálunk el néhány részt a BTR ötödik évad első epizódjából. Mármint, én és a srácok. Úgy gondolták, így jobb lenne. "És felvétel!" Mondta Lexi.

"Itt van a kulcsod a szobádhoz. Legyen szép napod!" Mondta Joni, majd Maxi hozzám sétált.

"Szia, új vagy itt?" Kérdezte Maxi, ahogy megállt előttem.

"Szia, Catherine Veiga vagyok. És igen, most jöttem ide." Mondtam, és a kezemet nyújtottam neki.

"És ennyi! Megcsináltad, Cat!" Mondta, hozzám szaladt és megölelt.

*Négy nappal később*

Befeküdtem az ágyba, James mellé.

"Jól vagy?" Kérdezte, miközben átölelt.

"Egy kicsit ideges vagyok a holnap miatt." Mondtam, közelebb bújva hozzá.

"Ne legyél, a forgatás jó móka." Mosolygott. "Most pedig aludj, az segíteni fog." Megcsókolt. "Jó éjt."

"Jó éjt." Behunytam a szemem és elaludtam.