Köszönöm Fox (James Maslow Fan Fikció) (Fordítása a 'Thanks Fox'-nak)

25.rész

Egy kényelmes ágyban ébredtem, valami puhával magam mellett. Kinyitottam a szemem, átfordultam a jobb oldalamra, ahol Fox nézett rám.

"Szia." Mondtam álmos hanggal, mosolyogva.

Fox megnyalta az arcom, én pedig halkan felnevettem.

"Jó reggelt édes. Bejöhetek?" Kérdezte James résnyire nyitva az ajtót, anélkül, hogy benézett volna.

"Jó reggelt. És igen, bejöhetsz." Mosolyogva felültem.

Besétált, és leült az ágyamra. Fox odament hozzá, és leült az ölébe. "Készen állsz az első színjátszó órádra Lexi-vel?"

"Készen és izgatottan." Vigyorogva összecsaptam a kezeimet. James kuncogott. "Oh, ééés, hogy kerültem az ágyamba?" A takaró alá néztem. "És hogy került rám a pizsamám?"

"Ami azt illeti..." Megvakarta a tarkóját. "Tegnap elaludtál a kanapén, én pedig felvittelek az ágyadba."

Felnevettem. "Bocsi, már másodjára történik meg."

"Semmi baj." Mosolygott.

"És a pizsamám? A ruháim voltak rajtam, nem?" Hirtelen kitágultak a szemeim. Reméltem, hogy nem ő öltöztetett át.

"Nem, nem, nem..." Rázta a fejét és a kezeit. "Beszéltem Lexi-vel, és ő megcsinálta, mivel nem akartalak felébreszteni."

Megnyugodtam, hogy nem ő öltöztetett át. "Köszönöm." Mosolyogtam rá. "Hogy tisztelsz és gondoskodsz rólam." Odamentem hozzá és megöleltem.

Visszaölelt. "Most pedig menjünk reggelizni." Állt fel mosolyogva.

Visszadőltem és betakartam magam. "Neee, az ágyam olyan meleg és kényelmes."

"Gyere már."

"Nem."

"De, velem jössz és kész." Vigyorogva hozzám sétált, levette rólam a takarót, és felemelt.

"Neee, tegyél le!" Kiabáltam nevetve.

"Le foglak rakni, lent." Lesétált a lépcsőn, miközben Fox ugatva követett minket. "Itt vagyunk." Lerakott egy székre, az asztallal szemben.

Magam előtt, egy nagyon jól kinéző reggeli volt. "Hmm, jól néz ki." Mosolyogtam. "Köszi!"

"Látod miért akartam, hogy legyere?"

"Igen." Mosolyogtam, és elkezdtem enni. Evés után James elmondta, hogy az órám Lexi-vel reggel lesz. Nyolc óra van most, és Lexi-nél kell legyek kilencre. Kényelmes ruhát vettem fel, aztán átmentünk Lexi házához.

"Szia Cat! Jó ébren látni." Nevetett halkan.

Én is nevettem. "Szia Lexi." Mondtam, és megöleltem.

"Gyere be." Mosolygott.

"Mennem kell most már. Remélem nem baj, hogy egyedül maradsz Lexi-vel." Mondta James.

"Dehogy baj." Mosolyogtam rá.

"Ohh, ééés... Ömm..."

"Igen, James?" Halvány mosollyal az arcomon néztem rá.

"Szeretnél elmenni velem valahova ma este?" Kérdezte.

Ránéztem. Erre nem számítottam.

"Cat?" Szólított James.

Lexi valahol hátrébb állt, és hallgatózott.

"Ohh bocsi. Én csak... Nem számítottam a kérdésre." Szégyenlősen elmosolyodtam. "És igen, szeretnék."

"Szuper." Mosolygott fülig érő szájjal. "Kettőkor indulunk. Gondoltam szólok."

"Rendben." Mosolyogtam.

"Ne gyere érte ebédre. Az egész délutánt együtt töltjük." Mondta Lexi.

"Tényleg?" Ránéztem.

"Természetesen. Gyere érte hatra."

"De..."

Lexi félbeszakított. "Semmi de."

James kuncogott. "Később találkozunk."

"Ja, később találkozunk." Öleltem meg köszönés képpen, aztán elment.

Becsuktam az ajtót.

"Szóval, először színjátszó órát tartok, aztán megyünk VÁSÁROLNI!" Mondta izgatottan Lexi.

"De nincs pénzem vásárolgatásra." Mondtam.

"Én fizetek."

"Nem! Nem engedhetem meg!"

"Jól kell kinézz ma este."

"Ajj, feladom. De visszafizetem később."

"Felőlem. Felhívom Joni-t és Maxi-t, hogy csatlakozzanak."

"Oké."

Lexi felhívta a lányokat, és belementek. Aztán elkezdtük a színjátszó órát. Megkért, hogy játsszak el valamit, hogy lássa, min kell javítani. Óra után a bevásárlóközpontba mentünk. Joni-val és Maxi-val ott találkoztunk. Akkorra már dél volt, ezért először enni akartunk.

"Úristen!" Kiáltotta Joni és Maxi izgatottan, amikor elmondtam nekik, hogy elmegyek Jamesszel valahova ma este.

"Randid van vele!" Mondta Joni, izgatottan.

"Cat azt mondja, hogy ez nem egy randi, mert nem azt kérdezte, hogy 'Eljönnél velem randizni?'." Mondta Lexi, én pedig mosolyogva kiraktam a nyelvem, és ráharaptam.

"Azért csináltad, hogy felidegesítsd Lexi-t, nem igaz?" Kérdezte Maxi, én pedig bólintottam. "Ismerem ezt az arcot, akkor csinálod, amikor valakit fel akarsz idegesíteni, vagy valaki idegeire akarsz menni." Nevetett.

Elmentünk kajálni, aztán elkezdtük a vásárlást. Kaptam pár új ruhát, de a legfontosabbak a mai randira voltak.

Négy óra körül Lexi házához mentünk, és elkezdtem készülődni. Gyorsan lezuhanyoztam, megszárítottam a hajam, aztán kicsomagoltam a ruháimat. Egy egyberuhát vettem fel, ami felül fekete volt, lent pedig fehér, viszonylag nyitott volt oldalt, elől a térdemig, hátul viszont lejebb ért. Ezenkívül egy fekete magassarkút vettem fel. Ez Lexi ötlete volt.

Miután beraktam a kontaktlencsém, Lexi bejött a szobába, és megcsinálta a hajam és a sminkem. Kivasalta a már alapból is viszonylag egyenes hajam, és füstös szemfestéket csinált, egy csomó világos és sötét szürkéből csak hogy természetes legyen, szempillaspirálozott, és egy kis szemhéjtust is használt, én pedig felraktam egy huszonnégy órás szájfényt, ami nagyon halvány rózsaszín volt, nem igazán látszott, de nem baj. Elővettem egy kis fekete táskát, és beleraktam a szájfényem, a pénztárcám, és a telefonom.

Csengettek.

"Pont időben." Mosolygott Lexi.

Az ajtóhoz sétáltam.

"Szia!" Mosolygott James, ahogy kinyitottam az ajtót.

"Szia." Mosolyogtam.

"Wow... Bámulatosan nézel ki. Nincsenek rá szavak." Mosolygott.

"Köszi." Elpirultam. "Te sem nézel ki rosszul." Mosolyogtam. Fekete farmer, fehér ing, és szürke szmoking volt rajta.

"Mehetünk?" Kinyújtotta a kezét.

"Igen." Megfogtam a kezét, és kisétáltam vele.