Köszönöm Fox (James Maslow Fan Fikció) (Fordítása a 'Thanks Fox'-nak)

29.rész

Arra keltem, hogy Fox nyalogatja az arcom. 

"Fox, hagyd abba." Nevettem. Abbahagyta és mellém bújt. Az ágy másik oldalára néztem, de James nem volt ott. 

"Gyere Fox." Felálltam, felvettem, majd lementem a lépcsőn. 

"Jó reggelt!" Mondtam, ahogy a konyhába léptem. 

"Jó reggelt!" James lerakott két tányért az asztalra, odajött hozzám, és megcsókolt. "Jól aludtál?" Húzott az asztalhoz. 

"Igen, jól." Leraktam Foxot, és leültem az asztalhoz enni. "Mik a terveid mára?" 

"Semmi különös. Esetleg egy lustálkodós nap az én gyonyörű barátnőmmel." Mosolygott. 

"Jól hangzik." Mosolyogtam vissza. 

Befejeztük az evést és elmosogattunk.

"Mit csinálunk ma este?" Kérdeztem, ahogy leültünk a kanapéra. 

"Valamit. Meglepetés." Mosolygott, és bekapcsolta a tévét. "Nézd, 'A nagy botrány' megy." 

"Meg fogom nézni az első epizódomat a BTR-ből." Mosolyogtam. "Jól nézel ki a tévében ÉS élőben. De inkább élőben." Kuncogtam. 

Megpuszilta a fejem, és a fejét az enyémre hajtotta. 

Megnéztük a részt, és pár más dolgot is. Az egész napot tévézéssel töltöttük. 

"Menj, és öltözz át. Fél óra múlva indulunk."

"Rendben." A szobámba mentem, hogy átöltözzek és megcsináljam a sminkem. 

"Kész vagy?" Kérdezte James, amikor belépett a szobámba. Épp szempillaspiráloztam.

"Igen." Mondtam, ahogy befejeztem. Felkaptam a kistáskám, és kisétáltam a szobámból.

"Szeretnéd vinni Foxot is?" Kérdezte James.

"Ha lehet, akkor meg se kell kérdezd. A válaszom, igen." Mosolyogtam rá. 

"Fox!" Kiáltotta James, a folyosó elejéből. Fox odafutott hozzánk, James pedig elővett egy pórázt. Felvettem Foxot, és elvettem a pórázt James kezéből. 

A kocsihoz mentünk, beszálltunk, és James elkezdett vezetni. 

Fox-szal játszottam az út alatt. "Hová megyünk? Megtudhatom most már?" Kérdeztem. 

"Majd meglátod." Mosolygott.

Tovább vezetett, amíg a LAX-hoz (Los Angeles-i nemzetközi repülőtér) értünk, és leparkolta a kocsit. "Mit csinálunk itt?" Kérdeztem. 

"Majd meglátod. Gyere." Kiszállt a kocsiból, és kinyitotta az ajtómat, miközben én a pórázt raktam Foxra. 

A repülőtérre sétáltunk és megnézte, hogy egy bizonyos repülő megérkezett-e már, de nem mondta el melyik. 

"Nemsokára itt kell lenniük." Mondta, és a kapukhoz mentünk, ahonnan emberek jöttek ki. 

"Ki jön ki?" Kérdeztem, James-t ölelve, Fox pórázát fogva. 

"Nemsokára meglátod." Ölelt vissza. Ott álltunk, egymást ölelve, Fox előttünk ült, és arra vártunk, hogy jöjjenek azok a bizonyos emberek. 

James lehajolt hozzám. "Itt vannak." Suttogta a fülembe. 

Zavarodottan néztem rá, ő pedig csak mosolygott. Elkezdtem körbenézni, de nem láttam egy ismerős embert sem. "Ki jön ki?" Kérdeztem. 

"Már majdnem itt vannak. Várjuk meg, amíg azok az emberek elmennek, és akkor látni fogod őket." Közelebb húzott magához, és egy csoport emberre mutatott, akik akkor sétáltak el.