Köszönöm Fox (James Maslow Fan Fikció) (Fordítása a 'Thanks Fox'-nak)

15.rész

"Itt vagyunk." Mondta James, ahogy leparkolt. Kiszálltam az autóból, csukott szemmel megálltam, és csak hallgattam az óceánt. 

"Úgy látom szereted az óceánt." Mondta James, az autóra dőlve.

"Igen, szeretem." Mosolyogtam rá.

"Menjünk!" Kiabálta Logan és elfutott. Joni és én nevetve néztünk Logan után. 

"Jobb, ha hozzászoktok lányok." Kuncogott James.

"Ookééé." Jonira néztem, aki pedig rám nézett. 

"Ez érdekes lesz." Mondta Joni nevetve. 

"Egyetértek." Nevettem én is.

A csomagtartóhoz sétáltam, hogy kivegyem a táskámat, de James már azzal várt rám. 

"Köszi." Mondtam, megpróbálva elvenni tőle a táskám. A feje fölé emelte azt. "Én viszem."

"Nem kell." Próbáltam megragadni a táskám, de nem sikerült. Túl magas. 

"Oké, feladom. Köszönöm." Duzzogtam először, de aztán rámosolyogtam egy kicsit. 

Alexa, Carlos és Kendall is velünk volt most már, Logan pedig pár méterrel arrébb várt ránk. 

"Gyere. Szeretnék még többet megtudni rólad." Ragadta meg a kezem Alexa, és előre tolt. "Te is jössz velünk." Ragadta meg Jonit is, és mindkettőnket tolt. Elől sétáltunk, hátul hagyva a fiúkat. Logan rámosolygott Jonira, miközben elsétáltunk mellette, Joni pedig elpirult egy kicsit. 

James P.O.V

"Mit tegyek?" Kérdeztem a srácokat, Catet nézve. Logan újra velünk sétált, a lányok pedig előttünk mentek.

"Nem tudom. Ez a lány nagyon aranyos, és nagyon nem bízom ebben a Jonathanben." Mondta Carlos.

"A legnagyobb probléma az, hogy vele él, és senkimás sincs itt vele." Mondta Logan.

"Igazából, mi itt vagyunk neki. És a lányok is." Mondta Kendall.

Megráztam a fejem. "Ő egy szégyenlős lány. És ahogy észrevettem, szeret önálló lenni."

"És te viszed a táskáját." Vonta fel az egyik szemöldökét Kendall.

 "De megpróbálta elvenni. Szerencsém van, hogy kicsi"

"Kitalálunk valamit, ne aggódj." Mondta Carlos.

"Remélem." Catre néztem és elmosolyodtam, ahogy, nevetett. Hátra nézett, és mosolygott.

Catherine pov~

Alexa, Joni és én az életünkről beszélgettünk. Csak, hogy még jobban megismerjük egymást. Mondtunk néhány viccet is, miközben a letelepedésre legalkalmasabb helyet kerestük.

"Ide gyertek!" Integetett Alexa a srácoknak. 

"Alexa, az nem baj, ha a rajongóid meglátnak? Mármint, egyre többen ismernek fel mostanában." Kérdeztem. Nem vagyok hozzászokva ehhez, nem tudom hogy működik ez a 'híresnek lenni' dolog. 

"Szólíthatsz Lexi-nek. Egyébként, ez egy nagyon különleges part. Igen, sok itt a rajongó, de tiszteletben tartják, hogy mi is szeretnénk pihenni. Előfordulhat, hogy néha jön ide egy-egy, de sohasem sokan. Oh, és lehetséges, hogy valahol van egy paparazzi, de nem mindig vannak itt." 

"Értem." Mosolyogtam. 

"Megérkeztünk." Mondta Carlos, lerakva egy nagy táskát, kajával, és üdítővel benne. 

A srácok lerakták a cuccaikat, és a törülközőket, oda, ahová szerették volna. James az én törülközőmet Lexié mellé rakta, az övét pedig az enyém mellé. Megköszöntem neki, és keresni kezdtem a naptejemet a táskámban. Mindenki a fürdőnadrágjába/bikinijébe volt, már csak rajtam voltak még a ruháim. 

"Nem veszed le a ruháid?" Kérdezte Lexi. Ránéztem és megértette. "Túl sok a fiú?" Bólogattam. "Nem kell szégyenlősködj. Jó alakod van."

"Nem vagyok benne biztos. De a legnagyobb bajom az, hogy elkezdenek nézni, és nem igazán szeretem ezt, pláne amikor 'félmeztelen' vagyok. (Nyilván itt hangsúlyos az idézőjel.) 

"Ne aggódj emiatt. Ne foglalkozz velük. És az egy jó jel, ha néznek." Kacsintott. 

Mosolyogva megráztam a fejem, és elkezdtem levenni a ruháimat. Beraktam a ruháimat a táskámba, és Lexi felé fordultam. 

"Boldog vagy?" Kérdeztem mosolyogva. 

"Sokkal jobb. Szép bikini."

"Egyetértek." Mondta Joni. "És azt hiszem ő is egyetért." Mutatott valakire mögöttem. Hátranéztem, és láttam ahogy James bámul. 

"Ömm, szép bikini. Jól áll." Mosolygott, és elpirult egy kicsit. 

"Köszi." Mondtam, elpirulva. 

"Ohhh." Szólalt meg Carlos, aki James mögött állt. James hátrafordult, és megütötte Carlos tarkóját.

"Áuu!" Kiáltotta, a kezét a tarkójára rakva. 

"Hol a naptejem? Egy pár perce még itt volt." Kérdeztem, a flakont keresve. 

"Ott a törölköződön! Elfelejtettem innivalót hozni! Mindjárt visszajövök!" Kiabálta Lexi, elsétálva a többiekkel. 

"Oké. Nem mintha valami olyasmi lenne, amit be kéne jelenteni!" Kiáltotta James, ahogy Kendall visszanézett. 

Kinyitottam a naptejes flakont, és elkezdtem bekenni vele a testemet. 

"Kell segítség?" Kérdezte James, amikor már csak a hátam volt az egyetlen hely, ami nem volt bekenve.

"Ömm, ja, köszi." Mosolyogtam, egy kicsit feszülten. Miért vagyok feszült? Hmm, jó kérdés. 

"Le szeretnél dőlni? Úgy egy kicsit könnyebb lesz" 

"Aha." A hasamra feküdtem, és a kezeimet a fejem alá raktam. Egy kicsit lenyugodtam, amikor elkezdte rákenni a hátamra a naptejet. 

"Nagyon feszültnek tűnsz. Sokat stresszelsz, igaz?" Kérdezte. 

"Igen, ez az egész Jonathan dolog, sokat stresszelt. És meg is ijesztett." 

"Ne aggódj. Soha többé nem ér hozzád. Megmasszírozhatom a hátad?" 

"Ha szeretnéd." 

Elkezdte masszírozni a hátam.

"Jó érzés?" Kérdezte pár perc után. 

"Mmhmm." Mondtam, bólogatva. 

"Szerezzetek egy szobát!" Hallottam valakit kiabálni.

"Fogd be, Carlos!" Kiabálta vissza James. 

Abbahagyta a masszírozást, én pedig felültem. 

"Köszi. Mostmár sokkal jobban érzem magam." 

"Most már tudod, hogy mit kell tenned legközelebb, amikor stresszes vagy." Kacsintott rám James. 

Elpirultam és mosolyogtam. Hallottam ahogy James kuncog. 

"Ki jön velem a vízbe?" Kérdezte Kendall. 

"Én!" Kiáltották a srácok egyszerre. 

"Lányok?" Nézett ránk Carlos. 

"Beszélgetünk még egy kicsit." Mosolyogtam. "Igaz lányok?"

"Úgy hangzik, mint egy terv." Mosolygott Joni. 

A srácok elfutottak, én pedig Jamesre pillantottam, miközben ő a fiúkkal futott.