𝙄 𝙝𝙖𝙫𝙚 𝙛𝙖𝙡𝙡𝙚𝙣 𝙞𝙣 𝙮𝙤𝙪 /Charles Leclerc ff./

3

Úgy döntöttem, hogy reggelemet egy jó kis edzéssel indítom. Eszméletlenül kialudtam magamat, és igen korán sikerült felkeljek. Még csak fél nyolc van. Kikászálódtam az ágyból és a fürdőbe mentem. Ott elvégeztem dolgaimat, aztán felöltöztem és el is indultam. Miközben mentem le megnéztem az üzeneteimet. Anya és Apa érdeklődött, hogy minden rendben van-e. 21 vagyok, de őket nem igazán izgatja, hogy felnőtt vagyok már. Ez amúgy meg aranyos tőlük.
Megírtam Apának, hogy a Forma-1 versenyzőivel vagyok egy szállodában, Anyának meg ment a szokásos minden okés üzenet.
Bedugtam a fülesemet és el is kezdtem mindenfélét tevékenykedni a teremben. Leginkább hasizmoztam most. Ez tényleg jól esett. Futópadon legyalogoltam pár kilométert, majd indultam is vissza. Bónusz edzés, hogy még lépcsőzhetek is a negyedikre.
Phw, ez már kissé fárasztó volt.
-Jó reggelt! Edzés volt?
-Jó reggelt! Igen!
-Egyik nap lemehetnénk együtt.
-Oksi, benne vagyok! -mosolyogtam Charlesra- Jó edzést!
-További szép napot!
-Neked is! -erre mosolyogva biccentett egyet, beszállt a liftbe, Én pedig az ajtón mentem be.
-Jó reggelt! Mi ez a nagy öröm?
-Jó reggelt! Ja semmi érdekes, edzettem egyet.
-Csak ennyi az oka? -mosolygott
-Igen, igen. Mi más lenne?
-Vagy inkább ki más?
-Mi?
-Megyek fogat mosni! -nevetett. Hm Ő az Én legjobb barátnőm.
Felöltöztünk már útra készen, majd lementünk reggelizni. Egész gyorsan végeztünk vele. Amint mindenki befejezte az étkezést el is indultunk várost nézni.
-Szerintem vihar lesz. -nézett fel az égre Molly.
-Miből gondolod? Lehet csak csúnya felhők. -erre egy nagyobb dörgést hallottunk.
-Lehet vissza kéne menni nem?
-Hát igen, el kéne indulni. Elég messze eljöttünk.
-Mire visszaérünk a hotelbe már rég megáztunk.
-Eléggé közel van már ez a vihar.
-Jó, menjünk! -tanácsolta Claire, mire mind a négyen útnak eredtünk. Először elkezdett szemerkelni, majd zuhogni az eső. Még egy jó pár utca van mire a szállodához érünk, mi meg már futunk. Hirtelen egy autó lassít le mellettünk. Egy grafit árnyalatú, gyönyörű Merci, akinek sofőre egy fiatalabb férfi.
-Ide a hotelbe mentek? -kérdezte fülig érő szájjal, mire Mi bólogattunk- Gyertek, szálljatok be!
-Ki ez?
-Daniel Ricciardo. Az F1 egyik legviccesebb versenyzője, mindig mosolyog és ha nyer vagy éppen pódiumos mindig a cipőjéből iszik.
-Wow Yvette, ezt így honnan?
-Apa neki szurkolt, amikor a Red Bullnál volt.
A mondatom után mindannyian rohantunk az útra és beültünk a kocsiba.
-Kicsit arrébb ahonnan jött ez az egész, ott szinte már csónakázni lehet! -ezen elnevettük magunkat- Ja, igen, Daniel Ricciardo!
-Köszönjük, hogy visszadobsz!
-Ennyi szép lányt hagyni az esőben hazafutni... ááá, kizárt! -vigyorgott- Lezárták az utcákat a vízmennyiség miatt.
-Ih, akkor a szálláson élünk ma.
-Gyertek majd le a wellnessbe, szerintem mi is ott leszünk. Egyébként többen vagytok?
-Tizennégyen.
-Huuu szép kis csapat. Titeket hogy hívnak?
-Claire.
-Kolett.
-Molly.
-Yvette. -nevem hallatán belenézett a visszapillantó tükörbe, amiből egyenesen engem látott.
-Szóval, Te vagy az a lány, akiről Charles mesélt.
-Tessék?
-Hoppá! -kezdett neki Molly
-Mesélt rólad, vagyis áradozott. -ezt lefagyva hallgattam végig, mire a kocsit nevetés öntötte el.
Daniel ezután legurult a mélygarázsba, megállt a lift előtt, majd hátrafordult.
-Akkor majd még találkozunk ma!
-Köszönjük még egyszer! -bólintott és ment leparkolni.
Elég csöndesen mentünk fel. Az aulába jött velünk szemben a főnökünk, Linett.
-Látom megáztatok! -nevetett- De elmarad a mai napon minden. Óriási a víz és életveszélyes vezetni.
-Rendben! -bólintottunk, majd Linett távozott körünkből.
-Na akkor irány a wellness?
-Gyerünk! -futottunk a folyóson, mint valami kisgyerekek. A vizes cipők miatt majdnem elcsúsztunk. Ilyenkor óriásiakat nevettünk.
A szobánkban gyorsan átöltöztünk, Én már csak Clairere vártam, de egy hívást kaptam... Anyáéktól.
-Sziasztok!
-Szia Yv! Na milyen Ausztria?
-Jelenleg szakad az eső. -nevettem
-Megvárjalak? -kérdezte Claire, Én pedig megráztam a fejemet
-Milyenek a versenyzők?
-Hárommal beszéltem, a negyedikkel csak köszöntünk.
-Melyik négy? -érdeklődött Apa
-Pierre Gasly, Antonio Giovinazzi, Daniel Ricciardo és Charles Leclerc. Vele a legtöbbet, mert sikeresen neki mentem miközben jöttem ki a szobából.
-Nem is Te lennél kislányom! -nevetett Anya- És most hova készülsz?
-Daniel mondta, hogy menjünk le a wellnessbe, Ők is ott lesznek, ha már nem lehet kimenni az utcára.
-Jól van, vigyázz magadra! Puszi!
-Puszi, sziasztok!
Bontottam a vonalat, ledobtam telómat az ágyra, aztán az ajtó felé vettem az irányt. Szinte futva kirontottam rajta, becsuktam, majd szintén hirtelen mozdulattal megfordultam, aminek az lett az eredménye, hogy megint neki mentem valakinek. Kínosan felnéztem és Charles volt az.
-Szia! Milyen sietős vagy!
-Huh, Hali! -nevettem- Őszinte leszek, megnyugodtam, hogy legalább megint Te vagy, akinek neki mentem. Mármint, nem olyan kínos, mint egy vadidegennek! -ezen Ő nagyon jót nevetett- Fürdeni mész le?
-Aha, Te?
-Én is!
-Akkor hölgyem, tessék csak előre menni!
-Csak azért engedsz eléd, nehogy megint neked menjek? Vagy rálépjek a sarkadra? -nevettünk
-Talált! Jó nem, azért mert így neveltek. A hölgyeket mindig előre kell engedni. -ezen elmosolyogtam magamat. Indultam a lépcső felé, mire Charles szólalt meg.
-Lift?
-Kizárt.
-Sportos vagyok, de kizárt, hogy most négy vagy több emeletet kelljen lelépcsőzzek! -nevetett- Miért nem jó a lift?
-Félek? Liftfóbiám van, na.
-Ooo, ez már érthető! De gyere, győzzük le a félelmed!
-Charles Én ezt nem, nem, egyáltalán nem! -nevettem
-Hát rendben, de Én lifttel megyek!
-Jó akkor várj! Megyek! -erre elégedetten mosolygott egyet. Beléptem a kis helyiségbe, majd összeszorított szemmel vártam a leérkezést. Mikor kinyitottam szemeimet Charlest a telefonja mögött találtam meg nevetve és engem videózva.
-Charles Leclerc! Te levideóztad, hogy félek?
-Jajj, most meg fogsz verni? -tette kezeit maga elé védekezés képpen.
-Ha szeretnéd! -nevettem- Nem most nem bántalak, elég hogy beléd estem. -végiggondoltam ezt az egészet- Mármint nem úgy! Jézusom! Neked mentem, inkább úgy mondom! -ezen Ő hangosan elnevette magát, de Én csak megráztam a fejemet és arcomat kezeimbe temettem.
-Nyugi, megesik! -most ez szóvicc akart lenni?- Mármint az, hogy félre mondasz valamit! -ezen már Én is nevettem- Egyébként, hosszabb a nevem!
-Komolyan?
-Bizony!
-Na hagy halljam!
-Charles Mark Hervé Perceval Leclerc.
-Wow! Ez hosszú név!
-És akkor még nem hallottad Carlosét! Neked nincs több neved?
-Nem, egyáltalán nincs. Anyáék egyszerűek voltak és csak szimplán Yvette Moreau lettem.
-Szimplán is gyönyörű neved van! -mosolygott
-Köszönöm!
Odaérve a medencékhez Én a lányok felé vettem az irányt, Charles pedig a többi versenyzőhöz ment.
-Hát itt van valami a levegőben...
-Mi a téma? Mi van a levegőben?
-Semmi, semmi.
-Mi van a levegőben?
-Szmog.
-Mi? De most bent vagyunk!
-Ja, itt bent pedig biztosan valami illóolaj. Nem érzed ezt a levendulás illatot?
-Nem.
-Na mindegy. Mesélj mizu Leclerckel?
-Semmi? Jól van, lejöttem vele a lifttel.
-Huha, csak nem beleszerettél, ha már liftezni is mész vele?
-Nem, dehogy. Csak párszor neki mentem. De egyébként aranyos fiú. 24 éves ugye? -bólintott Molly.
-Na és mikor kezdjük az F1 kurzust?
-Felőlem már most is!
-Na szóval, Ő aki bejön az ajtón épp most, Ő Max Verstappen. Holland származású, a Red Bullnál versenyzik és barátnője van, Kelly Piquet. És egyszeres világbajnok. Mellette ugye Daniel Ricciardo, Őt tudod, McLarenes. Aki ott a jacuzziban ül, sötét hajú Ő Checo Perez, Red Bullos, mexikói, 31 éves és már apuka... -így folytatta az összes lent lévő pilótát- Ő pedig Charles, de Őt szerintem eléggé ismered már!
-Jajj hagyj már! Talán csak barátok vagyunk. De lehet még azok se. Na de húszan vannak és tíz csapat.
-Pontosan!
-Ferrari, Mercedes, Red Bull, McLaren, Alpine, Aston Martin, Haas, Williams, Alpha Tauri, Alfa Romeo.
-Ügyes. Hétszeres világbajnok Michael Schumacher, de Lewis Hamilton tavaly előtt már beérte. Zsinórban nyolc konstruktőri bajnokságot nyert meg a Mercedes.
Charlesnak négy győzelme van a Ferrarival, 2019-ben Spaban, ami Belgiumban van és Monzában nyert, idén Bahrainben és Melbourne-ben aratott győzelmet...
Jó fél óra múlva végeztünk a ,,tananyaggal", a fontosabb részeket átvettük, majd a szaunába vettük az irányt. Molly ment elől, de megtorpant.
-Jajj, bocsika! -csukta volna vissza az ajtót, de közbeszóltak.
-Gyertek be nyugodtan! -benéztem az ajtón és kiket másokat, ha nem pár versenyzőt láttam ücsörögni bent.
-Lando Norris? -súgtam, Mollynak, aki sokkos állapotot produkálva bólogatott- Bocsi, hirtelen jött neki a meleg... áramlat?! -ezen nevettek
-De tényleg, gyertek nyugodtan.
-Biztos? Nem zavarunk?
-Nem, dehogy!
Mollyt betuszkoltam, a többi két barátnőm pedig jött utánunk és helyet is foglaltunk. Nem mondom, hogy kínos, de mégis iszonyatosan nagy csend volt a szaunába és csak a kövek pezsgését lehetett hallani. Következő pillanatban Charles lépett be a küszöbön.
-Hello, Hello! Á, Szia Yvette.
-Nyugodtan, csak Yvi, Yv, tényleg bármi!
-Az unokanővérem egyik barátjának a lányát is Yvettenek hívják. Őt Yvikének becézzük.
-Igen, az is opció!
-Ja, Carlos Sainz! -biccentett
-Yvette Moreau! -mosolyogtam
-Pierre Gasly!
-Lando Norris!
-George Russell.
-Engem meg ismersz, de Charles...
-...Mark Hervé Perceval Leclerc! -nevettem
-Pontosan!
-Ja, igen Ők itt a barátnőim... -vártam, hogy mondják neveiket- ...Kolett, Molly és Claire. -mutattam a lánykákra.
~Sziasztok! -mondták kissé megszeppenve.
-Meddig lesztek itt? -kérdezte Tőlem Pierre, mivel én voltam az egyetlen egy beszédképes.
-Kb két hét. Azt hiszem.
-Akkor elég sokat fogunk találkozni erre! Dupla versenyünk lesz itt!
-Na, annak örülök. Ti ma mit csináltatok volna?
-Média nap. Általában ilyenkor válaszolgatunk minden TV-nek, újságnak, magazinnak, weboldalnak...
-Nem igazán tartozik a kedvenc napjaim közé.
-Hogy hogy?
-Félek, hogy valamit nem tudok kimondani, vagy rossz dolgot mondok, félre beszélek, meg ilyenek! -nevetett
-Huh, nekem volt pár szó, aminek nem tudtam a rendes kiejtését és össze-vissza beszéltem, végül rákérdeztem! -Charleson mind jót nevettünk- Ti, mit csináltatok ma?
-Hát igazából, -kezdett neki Molly- várost akartunk nézni, a környéket felderíteni, aztán ránk szakadt az ég. De munka ügyileg fotózás lett volna.
-Uuuh, modellek vagytok mindannyian?
-Hát persze! -mondta Kolett tök természetesen, mire Én nevettem egy halkat.
-Akkor azért ilyen tökéletes mindegyik lány itt! -mondta Lando Pierrenek, de leesett neki, hogy Mi is hallottuk. Ezen az egész kabin elkezdett nevetni, majd Lando nevetését is hallhattuk élőben.
-Na, Én inkább kimentem!
-Megyek Én is, kezdek éhes lenni! -mondta Claire
-Én is, amúgy. -ment Pierre, majd mindenki valami kifogást keresve eltávozott a szaunából. Így szokás szerint Charlesszal maradtam bent.
-Mik vannak itt a szállodába? Ti körülnéztetek?
-Igen. Elég sok minden. Van lent a pince részlegben bowling, darts, csocsó, léghoki és azt hiszem ennyi.
-Hoppá hoppá! Vacsi után egy jó kis bowling verseny?
-Hmmm, benne vagyok!
-Csak úgy mondom, verhetetlen vagyok bowlingba!
-Hahaha, csak hiszed!
-Na majd meglátjuk, Yvike! -ezen nevettünk egy jót, majd egy kis beszélgetés után kimentünk.
Felvonultam a szobába, ettem egy szendvicset, majd ledőltem pihenni és meglesni mi megy a Tv-ben. Hiába kerestem francia nyelvű csatornát nem jártam sikerrel, úgyhogy maradtam az angolnál. Találtam egy adást, ami arról szólt, hogy random emberek jelentkeznek egy ilyen kihívásra és teljesíteni kell a pályát. A címe azt hiszem, hogy Lehetetlen küldetés. Nagyon jókat nevettem rajta. Tudom, nem szép dolog mások ügyetlenségén, esésein nevetni, de ezt lehetetlen volt megállni.

...következő részben folytatás...

~