𝑀𝑒𝑠𝑠𝑧𝑒 𝑚𝑒́𝑔 𝑎 ℎ𝑎𝑗𝑛𝑎𝑙✓

8

Luke nem hagyta magát. Mikor Lis hazáért Dustin kiabált a telefonba. Lisa kikapta a kezéből. Egyértelmű volt, hogy Luke az, mert Dustin soha nem telefonál és mikor Lis bejött azt kiabálta, hogy "Hagyd békén a családomat, barom!". Bármennyire kellemetlen is a helyzet Lisát mégis megmosolyogtatta, hogy ennyire számíthat az unokatestvérére.
-Mit akarsz? - kérdezte kicsit sem kedvesen Lis.
-Téged, drágám! De ezt már elmondtam. Fáj, hogy nem figyelsz, Lis.
-Sajnos ez lehetetlen, de nekem is lenne egy dolog amire mindennél jobban vágyok. - mondta Lisa. - Kopj le, barom arc! - csapta le a telefont. Dustin rá nézve rájött, hogy most van mit magyaráznia, de még mielőtt megszólalhatott volna a telefon elkezdett csörögni. Lis jobbnak látta, ha nem itt beszélik meg ezt az egészet.
-Mindent elmagyarázok csak nem itt. Vedd fel a kabátod! - mondta a fiúnak, aki egy percet sem habozott. Amíg Dustin a kabátját húzta fel magára, Lis írt egy üzenetet nagynénjének, hátha hamarabb hazaér az asszony mint ők. Az üzenet két mondatból állt.
"Elmentünk sétálni, majd jövünk.
Lis és Dustin
Ui.: NE vedd fel a telefont!!"

A kis papírfecnit lerakta a konyhaasztalra és indult is a bejárati ajtó felé, ahol Dustin már türelmetlenül várta. Egy darabig csendben sétáltak egymás mellett a pocsolyákat kerülgetve, mikor Dustin törte meg a csendet.
-Ki volt az a telefonban?
-Az exem. - sóhajtott Lis, miközben ráfordult a lakókocsi park felé vezető útra.
-A mid? - kérdezte a fiú már-már hisztérikus hangnemben.
-Az exem. - ismételte a lány. - Egy osztályba jártunk és két éve januárban kezdődött el köztünk minden.
A lakókocsik között sétálva kezdett el mesélni Lis, mikor egy hangot hallottak a hátuk mögül.
-Henderson? - szólt az idegen, mire mindketten ránéztek. Eddie volt az. Ki más lehetne az. A fiú odafutott hozzájuk és boldogan pacsizott le Dustinnal. - Te mit csinálsz itt? Soha nem láttalak még erre. - intézte a fiúhoz a szavait.
-List zaklatja egy fiú és most meséli el, hogy ki a zaklatója. - avatta be Munsont.
-Dustin! - szólt rá a lány kikerekedett szemekkel. De Munson agyát egy szó fogta meg.
-Téged zaklatnak? - kérdezte a lány szemébe nézve.
-Nem olyan nagy dolog. Csak egy volt osztálytársam. - mondta a lány lehajtva a fejét, hogy ne kelljen látnia az aggodalma tekintetet.
-Nem olyan nagy dolog?! Mielőtt hazáértél volna vagy egymilliószor hívott! - szólt közbe Dustin. Ha szemmel ölni lehetne Dustinnak már a temetését szerveznék, de mivel ez lehetetlen ezért csak gyilkos tekintetet kapott az unokanővérétől.
-Kell valami amivel le tudsz nyugodni? - kérdezte Munson a lánytól, aki egyből értette az utalást. Droggal kínálta a fiú.
-Nem, köszi. Van öngyújtód? - kérdezte Lis bátortalanul.
-Van, - kereste elő a zsebéből a kis fém öngyújtót Eddie, de nem adta át a lánynak, aki nyújtott kézzel várta a tárgyat. - de én is tudni szeretném, hogy ki ez és miért zaklat téged. - szögezte le. Lis átgondolta és tudta, hogy Munson valahogy úgyis kiszedné belőle az információt. És most mindennél jobban kellett neki egy szál cigi, csak éppen tüze nem volt hozzá. Beleegyezett.
Hárman sétáltak csendben a mezőre, ahol legutóbb Munson a vadonatúj tetoválását mutatta a lánynak.
Leültek az eső áztatta fűre és várták, hogy Lisa belekezdjen.

-Az egész tavaly januárban kezdődött. Luke volt a legmenőbb srác a suliban. Ő volt az egyetlen a baráti köréből, aki soha nem alázott meg. Mikor a téli szünet véget ért elkezdett velem beszélni és azután egyre többet dumáltunk. Egyre jobb lett a kapcsolatunk és én lassan kezdtem beleszeretni. Január 27-én elhívott randizni, én meg persze, hogy igent mondtam rá. Kedves volt velem, ami nagyon ritka volt arrafelé. A suliban mindenki furcsán nézett ránk. A menők nevettek rajtunk, a kockák meg irigykedtek. Júniusig minden tökéletes volt. Luke egyik haverja bulit tartott és gondolta elvisz magával. A buliban mindenki ivott. Már jó pár órája tartott a buli mikor Luke egyik részeg haverjával beszéltem, de ez nagyon nem tetszett neki. Féltékeny lett és onnantól kezdve, ha bárki is hozzám szól már fenyegetőzött neki. Először azt hittem, hogy csak túlfélt és, hogy ez biztosan normális, de mikor rájöttem, hogy rohadtul nem, akkor szakítottam vele. A szerencsém az volt, hogy jött a nyári szünet én meg költöztem át ide, Hawkinsba. Bár telefonon már akkor is keresett, de nem ilyen megszállottan. Folyton bizonygatta, hogy szeret, de nem tudott meghatni. Otthagytam őt a régi életemmel együtt. Vagyis azt hittem eddig. - mesélte Lis miközben nézte a lenyugvó napot. A szájához emelte a füstölgő cigarettát. Nem sírt. Egy árva könnycsepp sem hagyta el a szemét. Sírt már eleget a fiú és a tettei miatt. A két fiú csendben ült Lis mellett és emésztették a hallottakat. Eddie, aki időközben szintén rágyújtott egy cigarettára, elemelte a szájától azt és a kezében tartva a füstölgő csikket nézett fel a lányra.
-És most mit fogsz csinálni? - látszott rajta, hogy tényleg érdekli a válasz.
-Nem tudom. Talán az lenne a legjobb, ha távoltartási végzést kérnék ellene. Ha az működik telefonon. - gondolkozott el. - Ha nem akkor feljelentem. De minden esetre, az első dolgom az lesz, hogy megbeszéltem ezt anyukáddal. - nézett Dustinra.
-És ha nem áll le a barom? - Eddiet tényleg érdekelte a válasz. Féltette a lányt, és hazugság lenne, ha azt mondanám nem tudja miért. Még nem teljesen biztos a válaszban.
-Kihúzzuk a telefont.. - mondta Dustin miközben Lis-zel egyszerre rántottak vállat.
-Figyelj, - nézett Eddie Grey szemébe. - ha nagyon elfajulna a helyzet nyugodtan fordulhatsz hozzám. Ha kell még a lakókocsinkba is beköltözhetsz. - villantott egy féloldalas mosolyt. Kívülről bátornak tűnt, de belül őrlődött. Félt, hogy talán rosszat mondott. Lisa felállt Dustin másik oldaláról - aki a két fiatal közé kuporodott le - és elindult Eddie felé. Munson már azt hitte, hogy mindent elrontott mikor Lis hirtelen megölelte. Nem tartott sokáig, pár másodperc lehetett az egész, de mindketten boldogan váltak el a másiktól.
-Bocsánat, nem.. nem tudom miért csináltam... bocs... - dadogta Lis. Elérkezett egy új mérföldkőhöz az életében. A családján kívül megölelt egy fiút. Furcsa érzés volt neki. És a legfurcsább az, hogy még Luke-ot sem ölelte meg soha.