𝑀𝑒𝑠𝑠𝑧𝑒 𝑚𝑒́𝑔 𝑎 ℎ𝑎𝑗𝑛𝑎𝑙✓

16

Reggel Lis vidáman pattant ki az ágyából. Jó ez nem teljesen igaz. Nagy nehezen kiszenvedte magát a melegséget nyújtó kalitkából. Kirázta a hideg ahogy a meztelen talpa a hideg padlóhoz ért. Oda szenvedte magát a tükörhöz és megborzadva nézett vissza magára. A haja egy csomóban tapadt a fejéhez. Szeme alatt hatalmas fekete karikák éktelenkedtek. Kifésülte lóboncát, majd próbálta elrejteni a szeme alatti táskáit, ami kisebb-nagyobb sikerrel sikerült. A fejfájását tudomásul sem vette, úgy indult el az üzlet fele. Hétvége révén rengetegen voltak a környéken, de a lányt most ez nem érdekelte. A múltkori csengő vidáman üdvözölte újra a lányt. Victoria a pultot takarította miközben egy ismerős alakkal társalgott.
-Szia! Meg van minden? - kérdezte kedvesen az eladó. Lis előkapta táskájából a papírokat és próbálta kerülni a szemkontaktust az őt fürkésző ismerőssel. - Remek. - mondta, majd elrohant egy, az épület hátsó részéhez vezető ajtón keresztül. Valószínűleg Jackhez vitte a papírokat.
-Te mit csinálsz itt? - ragadta meg az alkalmat Munson.
-Semmi közöd hozzá. Amúgy ezt én is kérdezhetném tőled.
-Hülyéskedsz? Ki nem hagyhattam, hogy eljöjjek ide. Egy rock bolt Hawkinsban? Na és te, hercegnő?
-Állásra jelentkeztem.
-Nocsak. - mosolyodott el Eddie. - És? Megkaptad?
-Még nem tudom.
-Szerintem örülhetsz. - mondta mire Lis furcsálva nézett rá. Honnan tudhatná ő? - Vic kedvel téged, és ha ő kedvel akkor nagy valószínűséggel JJ is.
Vic? Becézi? Miért? Honnan ismeri? Kérdések ezrei cikáztak át Lisa agyán. Miközben ő ezeken töprengett a fiú folytatta. - Rendes lány. Bár nem az esetem. És munkatárssal soha nem kezdenék ki.
-Munkatárs? - csúszott ki a lány száján akaratlanul a kérdés.
-Mhm. Az apja a főnököm.
-Várj. Te dolgozol? Az árusításon kívül? - kérdezte, amin Munson jót derült. Hangos nevetésben tört ki. Mi lehet ezen olyan vicces?
-Csak nem féltékeny vagy, hercegnő? - mosolygott a lányra. - De igen. Dolgozom. Itt, nem messze van egy autó szerelő. Na ott.
-Nem jön be az üzlet? - próbálta visszatartani a nevetését a lány.
-Most, hogy így mondod. Nem hozza a pénzt rendesen. - viccelődött a fiú, mire mindketten elnevették magukat.
-Rendben fiatalok, elég a flörtölésből. Nem egy bárban vagyunk. - lépett hozzájuk Jack, a főnök. - Elisabeth. Gratulálok, fel vagy véve.
Valami nem volt rendben. Mármint Lisával. A feje egyre jobban sajgott. Alig érezte a végtagjai. S most még a föld is elkezdett forogni alatta. Leverte a víz, rázta a hideg, de izzadt mint egy ló. Holt sápadtra váltott arcszíne egyik másodpercről a másikra. Körülötte mindenki aggódva nézett rá.
-Lisbeth? - ez volt az egyetlen hang amit ki tudott venni az amúgy nem hangos hely hangzavarából. A lánynak úgy tűnt mintha egy ezer fős tömeg közepén állna. A füle bedugult. Nem látott tisztán. És minden hangosabb volt mint alapból.
Egy pislogás. Ennyi történt és a lány ájultan feküdt az üzlet padlóján. Munson szorosan magához szorította, a lány nevét ismételgette, mintha azzal segítene, közben a pulzusát kereste. Volt neki. Stabil, és nem is túl gyenge.
Victoria elrohant vízért, hogyha felkelne a lány ott legyen már rögtön. Jack pedig hívta a mentősöket, akik tíz kínkeserves perc múlva meg is érkeztek. Eddiet, aki még mindig a lányt ölelte, arrébb kellett küldeniük, mert nem tudták rendesen megvizsgálni Lisát. Nem sikerült felkelteniük List, ezért úgy gondolták több kivizsgálás végett beviszik a kórházba. Egy személy tarthatott vele. Amint ezt Munson meghallotta egyből odapattant az autóhoz. Nem akarta magára hagyni a lányt. Túlzottan féltette ahhoz, hogy most bármi mással törődni tudjon.
A mentőautó szirénázva hajtott ki a mellékutcából ki a főútra és egyszer sem lassított míg a kórházhoz nem értek. Munsont a portán megállították, hogy leadja a lány nevét, iratait és a szülei, gondviselője nevét, elérhetőségét. Ezzel csak az volt a probléma, hogy a fiúnál nem voltak a lány iratai és nem is tudott semmilyen elérhetőséget.