𝐕𝐄𝐍𝐆𝐄𝐀𝐍𝐂𝐄 | Bosszú I.

28.fejezet

Aila-nak fogalma sem volt arról, hogy mennyire komoly és nagy szám lesz ez a bál, hiába Ayden egykori tájékoztatása. Damon végül nem hagyta annyiban, s rendelt mellé egy tanárt, bármennyire is ellenezte ezt Aila. De végül a lánynak is be kellett látnia, hogy az évek alatt sokat veszített egykori tudásából, melyre még a nyolc évvel azelőtti bál miatt tett szert, mikor első alkalommal próbált Damon életére törni.

Nem volt edzése a bált megelőző napokban, s Damon nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseire sem. Viszont Tailor meglátogatta, elsősorban a harci ruhája miatt, mely nem kicsit értetlenné tette a lányt, de ebből arra következtetett, hogy hiába nem kapott a férfitől egyenes választ, a kiképzése még közel sem ért véget. A szabó nem kérdezte a báli ruhájáról, sőt, mikor Aila nem bírt a kíváncsiságával és ő maga tette meg ezt, Tailor hárított.

A ruhájára végül csak a bál napján derült fény.

Aila idegesen ült egy amolyan öltözőként berendezett szobában, két szolgáló lánnyal kik szorgosan dolgoztak az arcán. Aila-n talán mindösszesen csak a legelső és egyben utolsó bálján viselt sminket, azt is egy akkori barátja készítette el neki. A lányok nem árulták el neki, hogy miből készültek a színezékek melyeket az ajkaira, majd a szemhéjára kentek. A fülébe gyöngy fülbevalókat raktak, viszont más ékszert nem kapott. A haját Aila kívánságára nem kontyolták fel és nem is hagyta, hogy befonják, ellenben a kérésére vágtak belőle, egy kicsit felfrissítve kinézetét. Aila meg volt elégedve a látképével. Talán egy kicsit túl jól is festett a múltban történtek ellenére. Igyekezett átszellemülni és valóban eljátszani a beosztott szerepet, még ha előre is tudta, hogy nehézkes lesz nem minden percben a férfit fenyegetni, mikor az hozzáér. Nem, ezt nem is fogja teljes mértékben hanyagolni. Viszont nem akarta tönkretenni az egészet, Damon-t kellemetlen helyzetbe hozni, ennyi nemes előtt. Ha ilyen történne a férfi kénytelen lenne megölni őt. Van egy pont, mely után már nem a király, hanem a többség akaratereje a döntő. A lány sem volt annyira hülye, hogy mindent kockára tegyen, csak azért, hogy lássa a másik arcán a szégyent.

Damon amint a lánnyal végeztek szinte percre pontosan lépett be a helyiségbe.

Aila-n ekkor mindösszesen egy köpeny volt, alatta fehérneművel, készen felöltözni a báliruhájba, melyet még mindig nem látott.

A lány végigmérte a férfit, a bálra felvett ruházatát. A szokásos zöld szín ezúttal sem tért el, ám valahogy a megszokottnál is nagyobb hatalmat sugárzott az öltözéke. Teste egyik felét a bal válláról gyapjúból induló fekete köpeny takarta, a végződésénél aranyozott szalaggal díszítve. Mellkasa egyik oldalán a királyság címere virított, a korona, egy karddal a közepén. A férfi fején pedig ott is volt az a bizonyos korona, minden hatalma megtestesítője.

Aila csak ekkor pillantotta meg a Damon-t követő két szolgáló lányt, kezükben egy könnyed esésű halvány kék és szürke árnyalataiban játszó ruhával. Aila zavartan oldalra döntötte a fejét. Az egyik lány ekkor Damon biccentésére felemelte a ruhát, ahogy a másikuk elengedte, hagyva, hogy az alja a padlót súrolja, teljes egészét Aila elé tárva. A lány csak még inkább összezavarodott. A legkevésbé sem olyan volt, mint amilyenre számított.

- Remélem elnyerte a tetszésed – tett felé egy lépést Damon, ő maga is megfordulva és végig mérve a ruhát. Az anyag fényesen csillogott a gyertyafényben. Gyönyörű volt, de... annyira más.

- Nincs hozzá fűző? – pillantott fel a férfira, mire Damon elmosolyodott.

- Mivel azt mondtad, hogy szeretsz levegőt kapni, úgy gondoltam, hogy megkérem Tailor-t, hogy alkosson valami újat. Bár a ruha esése segít a kisebb csípő illúzióját kelteni. Tetszik? – kérdezte őszinte kíváncsisággal. A lány csak nagy szemekkel pislogott.