Gyűlöletből Valami Más (M.V.)

10.fejezet

-Szia. Bemehetek?-álltam az ajtóban, és vártam hogy beengedjen.
-Persze. Gyere.- nem most vagyok először nála, így már tudom merre is kell mennem.
-Csak azért jöttem hogy szóljak, hogy meglesz a kollekció már Katar előtt. Sőt már mintám is van.-adtam át neki a táskát, amiben a minta ruhák voltak.
-Ez komoly? Tényleg?-már vette is ki a táskából a ruhákat.
-Ezek nagyon jók. Wow, szuperül néznek ki.Köszi.
-Szívesen. Örülök neki hogy tetszenek.- mosolyogtam rá.
-Sietsz valahova? Iszol esetleg valamit? -Tette le a ruhákat a kanapéra.
-Egy kávét elfogadok. Köszi.-indultunk el a konyhába.
-Mész esetleg valahova?-láttam a bőröndöt a szoba ajtóban. A verseny csak pár nap múlva lesz.
-Be kell mennem a gyárba. Kiderült mi volt a gond az autóval.-sajnos az utolsó versenye nem úgy sikerült ahogy szerettük volna. Valami hiba miatt fel kellet adnia verseny. Így Lewis újra csak pár pont különbségre van tőle. Akkor nagyon ideges volt, amit meg is értek. Alig lehetett vele beszélni, így nem is erőltettem a telefont.
-Remélem, minden rendben lesz.
-Hát én is. Elég szarul jött ki az utolsó versenyen. Nagyon ideges voltam miatta.
Nagyon sok fontos pontot veszítettem el.Cukrot?-Kérdezett rá mielőtt oda adta volna a kávémat.
-Nem köszi. Biztos vagyok benne, hogy most sikerülni fog majd. Már csak pár verseny és világbajnok lehetsz majd.-próbáltam kicsit jobb kedvre deríteni.
-Hát nem tudom ,hogy sikerülni fog-e.
Ott leszel majd a versenyen?
-Igen. Majd onnan dolgozok. A tervek nagyjából megvannak.
-Nincs esetleg kedved velem jönni a gyárba?Horner is ott lesz, biztos örülne neked.-meglepett a kérdésével. Nem is kicsit.
-Hát nem tudom. Mégis mit csinálnék én ott?-ittam közben bele a kávémba, ő pedig megtámaszkodott a pulton, szemben velem.
-Hát elmehetnénk valamikor Christianékhoz. Nem kell minden percben a gyárban lennem. Kicsit körül is nézhetünk majd ott. De ha nincs hozzá kedved ,akkor hadjuk.
-Nem arról van szó. De nem tudom, akkor onnan mennénk a versenyre? És Christian mit fog hozzá szólni? Mit mondunk majd neki, hogy én mit keresek ott?- azért ezt kicsit nehéz lesz majd kimagyarázni.
-Elmondjuk neki az igazat. Barátok vagyunk, és velem tartasz. Legalább együtt tudtok tölteni egy kis időt.
-Oké , akkor benne vagyok. De mikor is akarsz indulni?
-Ma délután indul majd a gépem. Én már össze pakoltam, szóval csak neked kell majd.
-Jézusom, nekem még akkor össze is kell pakolnom.
-Nyugi van még időd. Délután 3kor megy a gép, mégcsak 11 óra van. -ő könnyen beszél, neki már minden be van csomagolva.
-Dehogy is van időm. Azt sem tudom mit vigyek. Én akkor inkább megyek, mert lehet nem leszek időben készen.-álltam is fel, és gyorsan indultam ki konyhából.
-Elmegyek majd érted. Nem kell külön kimennünk a reptérre. -Jött utánnam.
-Oké köszi. Akkor én most megyek.- Húztam vissza a kabátomat.
-Kell esetleg segítség? Szívesen segítek összepakolni. A fehérneműidet szívesen elpakolom, amik kellenek.
-Max, ne már. Barátok vagyunk. Ne mondj ilyeneket. Én inkább megyek. Szia.-mielőtt becsuktam volna az ajtót magam mögött ,még hallotam hogy nevett.

Hogy mekkora hülye is vagyok. Mégis hogy gondoltam ,hogy eljövök vele. De már nem tudok visszafordulni, mert lassan ott vagyunk a gyárban.
Remélem Christian nem fog mérges lenni miattam, hogy itt vagyok.
-Hé, min gondolkodsz ennyire?- fordult felém.
-Semmin ,csak a tájat nézem. -fordultam felé.
-Azért annyira nem szép ez a táj, de te tudod. Nemsokára oda érünk.-nézett ki ő is az ablakon. Már nagyon sokszor megette ezt az utat, így tudja mennyire messze vagyunk.
-De jó. Már jó lesz kicsit kinyújtani a lábaimat. Azt még nem is mondtad hol fogunk megszállni.- nem tudom, hogy foglalt-e szobát egy szállodában. Ha nem akkor foglalok majd magamnak én.
-Van szobánk. Vagyis nekem van. Ha neked nem gond ,akkor ebben a 3 napban ott alszol majd velem. De ha akarsz ,akkor foglalunk majd neked is egyett. De elég későn megyünk majd a szállodába.
-Akkor ezek szerint, nekem nincs szobám. Vagyis ha jól értem, akkor vagy nálad leszek, vagy az utcán alszok ma éjjel. -ez nagyszerű. Hogy lehettem ekkora hülye, hogy erre nem gondoltam korábban.
-Hát holnap biztos tudunk majd bérelni egyett. Addig meg egy éjszakát kibírsz melletem is nem?
-De. Majd csak kibírom a horkolásod mellet. Legfeljebb bedugom a fülem.
-Nem horkolok.
-De igen. De nyugi, még nem annyira vészes. Amúgy meg műtéttel meg lehet ezt a kis gondot oldani.-kezdtem el piszkálni kicsit.
-Na az kizárt. Nem. Felejts el, engem nem fognak megműteni. Mondtam már ,hogy nem horkolok.- nagyon tiltakozott.
-Jól van na. Nem kell itt felháborodni. -emeltem fel a kezeimet.
-Hadjunk inkább. Amúgy is már itt is vagyunk.-igaza volt. Kinézve az ablakon elém tárult a gyár. Óriási volt ,ezt már most látom.
Amint megállt az autó,gyorsan elköszöntünk a taxistól, és már pakoltunk is ki a csomagtartóból. Maxot már várták kint, csak én voltam a meglepetés.