11.fejezet

1.3K 36 0
                                    

A békés álmomból a telefon hangos csörgésse keltett fel. Nem is emlékszem mikor bújtam oda Maxhoz, de amilyen gyorsan csak tudtam, felkeltem a mellkasáról.
- Nem akarok felkelni.-takarta el az arcát.
-Hidd el én sem nagyon. De sajnos muszáj. Rosszabb lesz ha még az ágyban maradsz.-keltem fel, de ő meg sem mozdult.-Oké akkor addig van időd amíg elmegyek a fürdőbe ,és összeszedem magam. De utánna már kellned kell.-ő csak morgott egyett, és átfordult a másik oldalára.
Gyorsan kerestem egy vastag kötött pulóvert és egy farmer gatyát, mert már elég hideg volt kint.
Amint végeztem a fürdőben, már Max is kint ült az ágy szélén ,és csak támaszkodott a térdein.
-Végeztem. Menj te is, mert még a végén vissza alszol ülve. Utánna szerzünk egy jó erős kávét.-kezdtem el a táskámban pakolászni.
-Nem szeretem a kávét. -jött oda a bőröndjéhez és kivette a mai ruháit.
-Tudom, de én igen. És nekem kell a koffein. -fordultam felé, de ő csak bement a fürdőbe.
Remélem siet, mert a gyár előtt szeretnék még bemenni egy kávézóba.
Szerintem tovább bent maradt a fürdőbe mint én.
-Még nem vagy készen?- ült le a kanapéra, és kezte el felhúzni a cipőjét.
-De ,én már készen vagyok ,csak a csizmám kell. Rád vártam, hogy mikor óhajtasz kijönni a fürdőből.
-Na mert te ,biztos 5 percet voltál bent.-állt meg az ajtóban.-Most is rád kell várni. Így nem lesz kávé, csak a gyárban.
-Kész vagyok már, ne magyarázz. Mehetünk. -vettem magamhoz minden fontos dolgot ,és már mentem is ki az ajtón. -És lesz kávé.-szóltam neki oda miután becsukta az ajtót.
-Na majd meglátjuk. Inkább menjünk. Nem akarok elkésni.-indultunk meg a lift felé.
-Checo nem jön?-kérdeztem rá, amikor elmentünk az ajtaja előtt.
-De csak később.- ezek után nem igazán szóltunk egymáshoz, csak csendben beszálltunk a liftbe.

-Nem vagy éhes?-annyira megijedtem, hogy ami a kezemben volt toll, eldobtam az asztal közepére.
-Jézusom! A frászt hoztad rám.Mégis mikor jöttél be?-fordultam felé.
-Már vagy 5 perce itt állok. Vártam, mikor veszel észre, de teljesen bele vagy merülve a munkában.-húzta ki a melletem lévő széket és ült le rá.
-Tessék-adta oda a tollat.
-Köszi. Kicsit elbambultam. Mit is kérdeztél ,amikor a frászt hoztad rám?
-Csak annyit hogy nem-e vagy éhes. Reggel óta itt vagy, már lassan dél lesz. Nem szabadna ennyit dolgoznod.
-Tudom, nem is szoktam már. Mostanában elég sokszor elhanyagoltam a munkát, muszáj bepotólnom. Még rengetek mindent át kell néznem. -néztem körbe az asztalon ,amin minden felé a papírjaim voltak.
-Ez lenne az üzlet?-vett fel egy képet, ami az asztal volt.
-Igen. Szerintem töketes. Nem egy óriási, de nem is kicsi. Nekem pont megfelő. Nagyon jó helyen van, és nem kell sok mindent rajta át alakítani.-kezdtem el neki mesélni.
-Nagyon jó, már így is jól néz ki. Nem is kéne szinte hozzányúlni.
-Hát nem nagyon. De szeretném ha hasonlítana a stílusa a monacói üzletére. Nem lenne ugyan olyan, de hasonló legyen. Szeretném ugyan azt az élményt vissza adni, mint ami ott van.
-Nagyon jó lesz. És tényleg nagyon jó helyen is van. Hogy találtad meg?-Tette vissza a képet a többi közé.
-Lewis segített. Ő mutatta meg, hátha tetszene. Tudta, hogy már keresgélek egy ideje, és kicsit besegített.
-Sejthettem volna, hogy ő is benne van. Mindig is csodálkoztam rajta, hogy ti ketten ennyire jóban vagytok. Még most is kicsit hihetetlen. De örülök neki. Hamilton jó ember, csak rosz csapatban van.
-Ne már. Ne gyere megint a Mercedes utálatoddal. Tudod hogy engem nem igazán érdekel. Ő a barátom, nem tudod befeketíteni előttem, csak azért mert utálod a csapatát.
-Nem is akartam. Csak a csapatát utálom. Őt nem. Mondjuk azért ebben a szezonban, ellége kezd elmenni a szimpátiám iránta. De mint nagybácsi, mindig hálás leszek neki. Azért mert ő ott volt neked, amikor én nem.-ez mind a kettőnknek kicsit fájó pont.
-Christian-kezdtem volna bele, de ő közbe szólt.
-Na de, mint a Red Bull csapatfönőke, kezdek ideges lenni rá ,azért amit Maxal művel a pályán.
-Hihetetlen vagy ugye tudod.-kezdtem el nevetni. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a mondandója vége.
-Ez az igazság. Na de gyere menjünk enni. A fiúk is már biztos végeztek. Ne várakoztassuk meg őket. Abból semmi jó sem sül ki. Hidd el.- gyorsan összeszedtem a cuccaimat, hiszen már nem áll szándékomban ma többet dolgozni. Elég jól haladok már a munkával. És Max megígérte ,hogy kicsit körbe járjuk a várost. Most a szaván fogom.

Gyűlöletből Valami Más (M.V.)Where stories live. Discover now