szösszeneteK-pop / RÖVID SZTORIK | ʜᴜɴ

idolxreader | 𝗮 𝗺𝗮𝗳𝗳𝗶𝗮 𝗺𝗮𝗿𝗸𝗮́𝗯𝗮𝗻 || leedo / keonhee / hwanwoong x reader [oneus]

párosítás: leedo, keonhee, hwanwoong x reader
műfaj: dráma / maffia AU
banda: oneus
témák: reader, szerelem, 18+, nem idolok, rablás, maffia, kényszerítés
szavak száma: 1716
megjegyzés: kis ajándék tőlem, neked, kedves DottieX ; remélem elnyeri a tetszésed és mindenki másét is. Jó olvasást.

Mindig is tudtad, hogy Leedo képes olyan dolgokat művelni, amik teljesen kiesnek a komfortzónádból, de eddig mindig úgy intézte az ilyesfajta dolgait, hogy az az adott szituáció csak is kettőtök közt maradjon, azonban nem a mostani incidens.

Minden akkor kezdődött, amikor rájöttél, hogy Leedo, nos, igazán különös módon fejezi, ha tetszik neki valaki, nem még azt, ha valakihez vonzódik is. Érdekes üzeneteket hagyott neked, egy idő után már a postaládád is megtelt velük és ő csak küldte és hozta őket, mintha az élete múlna rajta. Egyszerűen olyan nyomulós volt, hogy bár azt mutattad abszolút nem érdekel, a szíved mélyén igenis jól esett, hogy egy fiú ennyi fáradozást tesz érted, és titkon már nagyon vártad, hogy akár addig jusson ez az egész, hogy leszólít téged. Azonban azt sose tette meg, csak küldte és folyamatosan árasztott el téged levelekkel. Te pedig semmit sem értettél.

- Talán van valami, amit nem veszek észre? – kezdtél el hangosan gondolkodni, miközben az eddig kapott 3 tucat levelet szuggeráltad. – Kell, hogy legyen valami. – és pont, amikor kimondtad megakadt a szemed egy olyan részleten, amire eddig fel sem figyeltél. – Hogy nem vettem észre? Hisz annyira nyilvánvaló volt. – örültél a felfedezett új címnek. Ez a cím más volt, mint ahonnan eddig küldték. Csak ez az egy volt más, és ez is egy hotel címe volt. Nem is akármelyik hotel címe, hanem amelyikben recepciósként dolgozol. Azonnal elkezdtél gondolkodni, hogy vajon láttad-e őt valaha is, de úgy őszintén rengeteg ember fordul meg nap, mint nap a hotelben, és néhányukat nem is látod.

Teljesen ösztönösen léptél be a laptopodról a hotel információs rendszerébe, és kerested a levekből megismert Leedo nevet, de mindhiába. Egyetlen foglalás se volt köthető ehhez a névhez. Egy kis ideig még gondolkodtál az eset felett, de hamar elnyomott az álmosság, és inkább kényelmesbe helyezve magad, hagytad, hogy teljesen elnyomjon az álom.

Másnap reggel a csengő igazán idegesítő hangjára keltél fel, és még magad se értetted, hogy ki lehet az, szombat reggel 7 órakor. Nagyon álmosan és még félig kómásan kibotorkáltál az előszobába és lassan nyitottad ki az ajtót. Előtted állt talán a valaha legszebb és leghelyesebb srác a világon, egy csokor virággal a kezében. Egyből kiment az álmosság a szemedből, és hajadat igazgatva, köszöntötted, az amúgy kissé gyanús, de nem elhanyagolhatóan helyes srácot, nem más, mint Leedo személyében.

- Bátorkodtam e szép csokorral ide állítani ily korai órákban, remélem, nem veszi tolakodásnak. – mondta úrias megfogalmazással, és egy pillanatra se tudtad levenni róla a szemed. Végén kérdőn nézett rád, és ekkor jutott eszedbe, hogy még egy kukkot se szóltál, azon kívül, hogy végig bámultad őt.

- Nagyon szépen köszönöm. De miben segíthetek? – félénken próbáltad megközelíteni ezt a férfiút, miközben pontosan tudatában voltál annak, hogy mi is lesz az elkövetkezendő pár perc forgatókönyve.

- Ha nem veszi fáradozásnak, nagyon örülnék neki, ha ma elkísérne egy ebédre. Mit szól hozzá?

- Nagyon szívesen. – mondtad és halványan elmosolyodtál, azonban mindeközben Leedo egy levelet adott át neked.

- Ezt kérem, olvassa el, mielőtt jönnék Önért. Legyen kész, és pontosan kövesse az utasításokat. A legközelebbi viszontlátásra. – köszönt el, és elkezdett lassan sétálni az egyik fekete autóhoz, majd vissza sem nézve beült és elhajtott.