Szabadon (JeongGuk f.f.) - Befejezett

28. rész

A mai részt kicsit hamarabb hoztam, mert az egész délutánomat az ünnepi díszítésnek szentelem, szóval ma csak egy rész lesz.
De ígérem holnap cserébe dupla részt fogtok tőlem kapni.😊
És megsúgom (FIGYELEM SPOILER) eljön végre az amire mindenki (vagyis a legtöbben) várt. Tartsatok SaetByulal, JeongGukal és velem!🤗😁

Egy borzasztó éjszaka után egy még borzasztóbb reggelem lett. Nem elég, hogy JiSoo visítva ugrasztott ki ágyamból még egy igazán nem várt vendég is megjelent az ajtómban. Teljesen ledermedtem mikor ott állt a küszöbömön az apám és SaetJong. Beletelt néhány percbe mire sikerült kinyögnöm két értelmes szót, és bár elsőre nem akartam de végülis az mellett döntöttem, hogy beengedem őket.
Azóta itt ülünk a dolgozóban és fapofával bámulunk egymásra. JiSoo mellettem van, nem akartam, hogy ebből kimaradjon. Már a tegnapiért sem. Mivel mindenki némán hallgatott JiSoo megragadta karomat és az ablakhoz vonszolt.

- Ezek kik?

- Az apám és a bátyám. -feleltem szűkszavúan. A lány szeme kétszeresére tágult.

- Ugye még mindig sok dolog van amit nem mondtál el nekem?

- Nem túl sok, de igen, van még néhány amiről nem tudsz. Majd mindent elmesélek JiSoo, ígérem! De most meg kell tudnom végre az igazat. -sétáltam vissza majd az asztalra csaptam- Elmondanátok végre mi a fenéért vagytok itt? Egyáltalán honnan tudjátok a címem?

- A tegnapi beszélgetésünk félbe maradt Byul. -mondta apám ugyanolyan komor hangnemmel mint tegnap.

- Óh igaz is, lefoglalt a saját bőröm megmentése. -emeltem meg hangom- Azok mégis kik a francok voltak és hogy találtak rám, ott az erdő kellős közepén!? Ti köptetek ugye? Ez csak egy kibaszott csapda volt igaz!? -kiabáltam- Chh, sejthettem volna. Méghogy ti akartok engem figyelmeztetni mi(?) chh... -forgattam fejem.

- Nyugodj meg SaetByul -állt fel bátyám- erről szó sincs. Hidd el minket is ugyanúgy meglepett az a támadás ahogy téged. De asszem' sikerült kiderítenünk mi áll a háttérben. Vagyis egy elég nagy részét.

- Valóban? -ültem le- Kíváncsian hallgatom. -intettem kezemmel, hogy akkor mondja.

- Emlékszel arra amit tegnap mondtam neked lányom? -vette át a stafétát fiától.

- Igen, és ne nevezz így! -forgattam meg szemeim.

- Örülnék ha a kis barátnőd most magunkra hagyna. -mutatott elég gúnyos arckifejezéssel JiSoora.

- Én meg annak örülnék ha végre elpofáznád miért vagytok itt aztán elhúznátok a büdös francba! Ő itt marad! -jelentettem ki visszautasítást nem tűrő hangon- Ha pedig nem tetszik valami, ott az ajtó, el lehet távozni. -tettem karba kezeim.

- Van egy fickó aki nekem adja ki magát. -szólalt meg SaetJong- Sokan azt hiszik, hogy ő én. Pedig ez nem igaz!

- Várj! Ha jól értem, akkor van egy másik Sárkány nevezetű pasas aki ki akar nyírni?

- Pontosan. Átvette tőlem a nevet és néhány embereimet is, plusz toborzott még magamellé jó pár csicskást akik bármit megtesznek neki néhány wonért. Erre akkor jöttem rá mikor az egyik emberem felkereste apámat, hogy én embereket öltem meg az egyik Ilsan-i banknál amit kiraboltam. Én is és apám is csak bambán néztünk, hogy ez hogy lehetséges mikor ki se tettem a lábam a városból.

- Ezt most nem értem. Akkor te nem vagy benne az alvilágban?

- Hát... Igen is meg nem is. De nem egészen úgy ahogy te. Én amolyan fejvadász féle vagyok. Azokat kutatom fel és fogom el akik pénzzel tartoznak 1-1 gazdag üzletembernek. És mivel ez nem teljesen legális így jött ez a Sárkány becenév. Mert gyorsan lecsapok és felégetek magamután minden nyomot. De ez az alak aki téged akar már más. Ő nem a pénzed akarja hanem a hatalmad. Épp ezért jöttünk ide, hogy figyelmeztessünk.