Szabadon (JeongGuk f.f.) - Befejezett

32. rész

Nem mondom, hogy nem izgultam mikor megérkeztem az étteremhez mert akkor hazudnék, de nagyobb volt bennem az igazság érzet, a harag és a kíváncsiságom kielégítésére való késztetés minthogy már a célegyenesben megfutamodjak. Így nagy levegővétel után és miután bekapcsoltam vészjelzőmet átléptem az étterem bejárata és a kinti járda közti határt. Nagy volt bent a nyüzsi, rengeteg pénzes alak mászkált össze-vissza a helységben, miközben a pincérek lesték minden óhajukat. Kiszúrva célpontomat azonnal asztala felé veszem az irányt. Cipőm koppanása már messziről jelzi jöttömet mire Baek fel is kapja fejét. Mosolyogva áll fel és húzza ki nekem a vele szemben lévő széket. Megköszönve gesztusát helyetfoglalok. Próbálok magabiztos lenni és nem rögtön az első mondatnál elárulni magam mennyire izgulok.

- Tudod Byul, rettentően megleptél engem azzal a hívással. -kortyolt bele italába- Nem gondoltam volna, hogy a reggeli után mi még valaha is beszélni fogunk.

- Hát ez a sors BaekHyun, sosem lehet tudni mit hoz a jövő.

- Igaz, ebben nagyon igazad van. Mondd csak kérsz valamit? -vette kezébe az étlapot.

- Nem köszönöm, nem enni jöttem ide.

- Akkor miért pont egy étteremben akartál találkozni?

- Mert itt sokan vannak. Kellenek a szemtanúk.

- Oh valóban? -kerekedtek el szemei- És mégis mihez kellenének?

- Nem is tudom... ha esetleg olyat akarnál tenni amit nem szabad.

- Tényleg? És miért tennék én olyat?

- Mert reggel valamit nem mondtam el neked Baek.

- Valóban? Na, ezzel kíváncsivá tettél. -könyökölt fel az asztalra- Mi az amit nem mondtál el?

- Az, hogy tudok mindenről. Arról, hogy készülődik ellenem valami, hogy van egy rivális banda akinek az én területemre fáj a foga.

- Hát ez nagysze...

- Még nem fejeztem be! -szóltam közbe mérgesen- És azzal is rohadtul tisztában vagyok, hogy aki meg akar ölni engem az nem Sárkány! Vagyis nem az igazi. -látszólag meglepte amit mondok, de volt egy sejtésem, hogy nem azért amiért igazából meg kéne hogy lepődjön.

- Nem az igazi? Ezt meg hogy érted? -valamiért úgy éreztem, hogy a bolondját akarja járatni velem.

- Úgy, hogy két Sárkány van. Vagyis jobban mondva csak egy és neki egy béna utánzója. -igyekeztem provokálni hátha elárulja magát- Volt szerencsém személyesen is beszélni a valódi Sárkánnyal akiről kiderült közel sem akar nekem ártani, sőt! Ő figyelmeztetett a rivális banda miatt. -bár alig észrevehetően de láttam szemében ahogy egyre idegesebb lesz.

- Ha ez igaz is mért tett volna ilyet, miért figyelmeztetett?

- Mert a valódi Sárkány a bátyám BaekHyun. A több mint tíz éve nem látott bátyám. -elkerekedtek szemei. Úgy tűnt erre tényleg nem számított.

- Oh. Erre nem tudom mit mondjak. -vakarta tarkóját- De Byul ha nem bízol bennem és nem akarod, hogy újra a csapatod tagja legyek akkor ezeket miért mondod el nekem?

- Szerinted miért? -ezúttal én könyököltem az asztalra és egy „Nem igaz, hogy nem esik le a dolog" pillantással néztem rá.

- Azt hiszed, hogy átvertelek téged és az a másik Sárkány én vagyok? -bár meglepett hangon kérdezte, nekem mégis úgy tűnt mintha csak színjáték lenne.

- Bingó! -pöcköltem meg orrom.

- Te megőrültél!? -emelte meg hangját mire minden szem ránk szegeződött- Hogy képzelhetsz rólam ilyeneket? Méghogy én az a Sárkány... -horkantott fel nevetve- Te bolond vagy Byul.