Akiről senki sem gondolta ..... (befejezett)

14 rész (2 év a semmiért)

Csak álltunk ott és senki sem mozdult.Azt hiszem mindenki mondani akart valamit de senki sem beszélt.Kétségbeejtő helyzet volt ez,de mint általában mindent,ezt is Tina oldotta meg.
-Nos mivel senki sem hajlandó megszólalni én amondó vagyok,hogy üljünk be ott abba a kis kávézóba és beszélje ki magát mindenki.Tabuk nélkül mindenki előtt,vagy szedjétek össze magatokat és mindenki húzzon haza.
Azt a rohadt kurva élet.Olyan éllel mondta,hogy még én is megijedtem.Természetesen 15 másodperc leforgása alatt mind a három Hill a kocsiban volt és már indultak is.
-Szerintem mi is menjünk Tina.
-Rendben menjünk.
Egymásba karolva sétáltunk az utcán és azt megelőzve,hogy Emma a kelleténél többet tudjon az életemről,elmeséltem Tinának mindent amiről eddig nem tudott.
-Mit fogsz csinálni Ivett?
-Nem tudom Tina.Én szerintem miután beköltöztünk elfogom mondani El-nek is.
-Miért?
-Mert az egyik legjobb barátnőm és hiába,hogy a bátyjáról van szó úgy érzem tudnia kell róla.
-Rendben van,ez a te döntésed.
-Amúgy neked a szüleid nem fognak kiakadni,hogy ennyit szöksz el?
Nem válaszolt.A padlót nézi helyettem.Mit titkolsz előlem Tina?
-Tina azt mondtuk nincsenek titkok!Hazugságvizsgáló tudod.
-17 éves leszek Iv elegem van belőle,hogy semmit sem csinálhatok azon kívül amit ők megengednek.
Hát jó ha nem mondod el akkor ne tedd.

Június 17
Végül Eleonóra(Elena anyja)úgy döntött,hogy várjuk meg amíg lecseng az évzáró és a végzősök szalag avatója.Ezért ma este,az az két nappal a tervezett után költözünk be a Hill házba.Az évzáróról és a szalag avatóról nem vagyok hajlandó beszélni,mert mindkettőn úgy be rúgtam,hogy azt se tudtam melyik bolygón vagyok.Apropó szalag avató Xavier kedves simán le kapott a lány mosdóban miután három teljesen napig nem voltam hajlandó se hozzá szólni,se az üzenteire vagy a hívására válaszolni.Ami megjegyzem azért történt,mert egy aranyos kis cica baba smárolós képet tett ki vele az Instára.Nos ott viszonzás helyett egy csattanós pofont kapott és azóta sem beszéltünk.A csókról pedig ismételten az égvilágon senki sem tud.A lányokkal csak még jobb lett a kapcsolatunk szóval ezen kívül minden okés.Emmával is sokkal közelebb vagyunk egymáshoz úgyhogy tényleg minden oké.Akármilyen meglepő de az elmúlt pár napban meg Jacksonnal is sikerült egy jót beszélgetnem a könyvtárban.Azt hiszem vele is jól kijövök.Na de Xavier egy életre le írta magát előttem.Legalább akkor állt volna neki magyarázkodni vagy valami.De nem áhh nem,ő megcsókol.Érted ezt?Megcsókol baszod.Megcsókol.
-Ivett kész vagy már?
Kiált a konyhából Emma.
-Igen!Vagyis mindjárt.
Gyorsan beledobáltam a kint maradt cuccaimat és a harmadik tele bőröndöt is kivittem a napaliba.A ruháim nagy részét elviszem,mert nem tudom milyen időközönként tudok majd haza jönni.Pipere cuccok könyvek,füzetek,ékszerek stb.
-Mikor jön Dávid?
Elvileg ő visz majd el minket.
-Már itt van.Be engeded légyszi?
-Persze!
Oda szaladtam az ajtóhoz és kinyitottam Dávidnak.Aki mosolyogva és puszival köszöntött.
-Kész vagytok lányok,vihetem lefelé a csomagokat?
-Igen-igen persze.
Pattogott ki a konyhából Emma és végre ő is üdvözölte a szerelmét.Természetesen csókkal.Mosolyogva néztem végig a jelenetet.

A csomagokat viszonylag gyorsan és egyszerűen lecipeltük Dávid kocsijába.Amikor végeztünk,bedobta az ötletet,hogy menjünk el együtt egy késői ebédre.Ma terveztem Emmát be avatni a dolgokba miszerint a három idősebb Hill gyerek sokkal közelebbi kapcsolatot ápol velem,mint ő azt hiszi.Viszont be kell vallanom,hogy a pakolás és a túlontúl jó sikerült késői ebéd hatására teljesen kiment a fejemből.Mire észbe kaptam már a Hill ház udvarán álltam.Gyorsan Emma karja után kaptam,hogy megállítsam,ő pedig felvont szemöldökkel várta,hogy mit akarok.
-Emma valamit muszáj elmondanom.
-Majd elmondod később Ivett,most menjünk be.
-De Em ez........
Nem tudtam befejezni mivel ki csapódott az ajtó és egy magas szőke hajú nő lépett ki rajta.Elegáns és jól öltözött volt.Világos ruhákat viselt arany ékszerekkel.Szerintem sokat mondok ha 30-nak tippelem.Ő lenne Elena anyja?Végülis a haja színen kívül minden stimmel.Talán festve van.Emmával mosolyogva köszöntötték egymást.Tehát már biztos ez a gyönyörű nő itt Elena és az ikrek anyja.És nagy valószínűséggel több,mint harminc.
-Szia!Biztos te vagy Natalya örülök a találkozásnak.
-Én is örülök de ha kérhetem szólítson Ivettnek,a Natalya a második nevem.
-Ohh persze semmi akadálya.Én Eleonóra vagyok de ezt már biztos tudod.Egyébként körülbelül annyi idős lehetsz,mint a lányom Elena.
Kezdett kedvesen csevegni velem miközben a vállamra tette a kezét és finoman elkezdett beterelni a házba.
-Tudod ugyan abba a gimnáziumba jár ahova te is és a két idősebb fiam is.Arra gondoltam hátha véletlenül ismered őket,mert tök jó lenne ha jóban lennétek.
Már most imádom ezt a nőt.Úgy tűnik Elena tőle örökölte a beszédességet.Nem volt túl sok időm ezen gondolkodni,mert megérkeztünk abba a gyönyörű nappaliba ahol az elmúlt pár hétben többet voltam,mint szerettem volna.Igen a buli estéjén kívül is voltam itt.Ahogy Tina megjósolta,sok részeg esténk ért itt véget.Nem mondok újat ha azt mondom,hogy az évzáró és a szalag avató estéje is ilyen volt.Na de olyan ledöbbentő látvány fogadott,hogy azt hittem ott helyben össze esek.Mind az öten kor szerint felsorakozva vártak az érkezésünkre.Na jó még jobban imádom ezt a nőt.És azok az arcok te jó isten alig bírtam vissza tartani a röhögést.Teljes döbbenet és értetlenség terült szét az arcukon.Eleonóra és Emma pedig csak kapkodták a fejüket az én vöröslő arcom és a trió döbbent arckifejezése között.
-Ivett?
Jackson.
-Iv!
Elena.
-Te jó isten!
Xavier.
A döbbent csendet Elena fülsüketítő örömteli sikolyai törtek meg.A nyakamba ugrott a nevemet sikítva.
-Szia El!Te is hiányoztál nekem tegnap óta.
Mondtam nevetve miközben vissza öleltem.
-Hé most én jövök!
Tolta félre a húgát Jackson,hogy ő is megölelhessen.
Xaviert pillantásra sem méltattam de van egy olyan érzésem,hogy felhúzott szemöldökkel néz rám.
-Na és ti kik vagytok?
Fordultam a két kisfiú felé.Körülbelül 8-9 évesek lehetnek.És tényleg nagyon hasonlítanak egymásra.
-Én Jacob vagyok!És már 9 éves!
Mondja mosolyogva az egyik.
-Nagyon örülök Jacob.
-Én Jamie vagyok szintén 9.
Nocsak-nocsak egyforma külső külön személyiség?Déjà vu.
-Neked is nagyon örülök Jamie.
Mind két kisfiú arcát megsimítottam.
-Ne haragudjatok amiért James most sincs itt de nagyon sok dolga van.
-Semmi baj hölgyem megértjük.
Nem tudom eldönteni,hogy Emma most tényleg kedveli vagy csak meg játssza.
-Nos akkor gyertek megmutatom a szobátokat.
Indult el a házban Eleonóra.
-Ezt még megbeszéljük.
Súgta a fülembe Emma és már el is tűnt mellőlem.Sietősen követi Eleonórát.Elena belém karolva követi a két nőt és valamilyen oknál fogva Jackson és Xavier is követ minket.
-Nos hát ez lenne itt az egyik szoba,a másikba pedig innen lehet csak be menni ezen az ajtón.Van hozza külön fürdő,az a másik ajtó ott.Tudom nem a legnagyobb de külön van a ház többi részétől így biztosan nem zavarjuk majd egymást.
Igaza van tényleg külön van.A konyha melletti óriási csigalépcső alatti szűk folyosó végén volt a két szoba és a fürdő.Viszont mind két szóba sokkal nagyobb volt,mint az én otthoni szobám.Arról nem is beszélve,hogy majdhogynem luxus körülmények uralkodtak a szobában.
-Anya nem lehetne,hogy Ivett velem aludjon?Csak ma éjjel legyszi!
Kérdezte Elena.
Hát nem terveztem vele aludni de nekem jó.
-Nem is tudom kicsim.
-De anya ő az-az Ivett akiről meséltem neked,az osztály társam.
Eleonóra a száját harapdálva gondolkodott a dolgon.Ezért én is bevettem a reménykedő kis kutya szemeket.Amúgy is lenne némi megbeszélni valónk Elenával.
-Jó rendben.De ne csináljunk belőle rendszer rendben lányok?
Egyetértően bólogattunk mindketten majd lányos visongásba és ugrálásba kezdtünk.Kezdem megszokni,hogy így viselkedek.Szeretek így viselkedni.Az isten verje meg,szeretek gyerek lenni.A szemem sarkából láttam Emma haragos tekintetét.Tudtam,hogy előbb vele kell beszélnem.Még sem olyan jók ezek a féligazságok.
-Figyelj El!Nekem van egy kis kipakolni valami meg beszélni szeretnék a nagy nénémmel addig előkészíted nekünk a terepet a szobádban?
-Igen-igen intézd csak nyugodtan a dolgod,várlak!
Mondta és már el is tűnt.Jackson szorosan a nyomában távozót a helyiségből,Xavier viszont nem igazán akart távozni.
-Jézus ígérem megbeszéljük csak most menj el jó?
Mondtam miközben a mellkasára tettem a kezem és elkezdtem kitolni a szobából.Egyből mégis bánt,mert nem csak én de még ő is megfagyott az ösztönös mozdulatomtól.Megrázta a fejét,mintha csak vissza akarna térni a valóságba aztán válaszolt:
-Rendben de ha megpróbálsz elkerülni pórul jársz.
Olyan halkan beszélt,hogy csak én haljam de még így is simán kihallatszót a hangjából a harag és düh.
-Jó-jó menj már.
Mondtam és már minden mindegy alapon tényleg kitaszigáltam a szobából.
-Mi a retkes faszom volt ez?
Hangzott fel az első mondta az ajtó becsukása után.
-Én el akartam mondani tényleg de-de......
-De?Ivett te ismered őket!A kis műsorból ítélve nem csak LÁTÁSBÓL.
-Bocsáss meg!Sajnálom!Tényleg elakartam mondani.De valahogy soha nem volt jó az alakalom arra,hogy bevalljam hazudtam neked.
-Most is ezt akartad el mondani igaz?Kint mikor megállítottál?
-Igen.
-Ohh istenem Ivett.
Emma a fejét fogva kezdett el fel-alá járkálni a szobában.
-Kik ők?Meséld el!
-Elenáról már meséltem ő az-az osztály társam akivel olyan jól össze barátkoztam.
-Akivel már vagy háromszor el engedtelek bulizni?
-Igen!
-Hát ez csodás!
-A fiú aki megölelt ő Jackson.Vele leginkább akkor barátkoztam össze amikor a könyvtárban találkoztunk meg amikor ő jött Elenáért.
Emma hirtelen megtorpant és teljese testével felém fordult.
-Az a fiú akit az előbb kilökdöstél innen.....
-Kérlek Emma had ne keljen ki mondanom.
-Ha te most azt mondod nekem,hogy ő az a fiú aki miatt már hetek óta konkrétan sírsz én kimegyek és megverem.
Hevesen gesztikulált és egyre közelebb lépkedett hozzám miközben beszélt.Ami inkább volt suttogás,mint sem beszéd.
-Ő az.
-Uramisten!
Emma egyszerűen csak fogta magát és leült a padlóra.Jobbötlet híján követtem én is.
-Haragszol rám?
Kérdeztem félve.
-Dehogy haragszom te buta lány.De egyszer egér mérget fogok keverni a kajájába abban biztos lehetsz.
A torkomban lévő gombóc helyétt át váltotta a hangos nevetésem.
-Csak mondd,hogy nem kell félnem semmi miatt és nem történt köztetek még semmi az ég egy adta világon.
Mondtam már,hogy senki sem tudd a csókról a lány mosdóban?És azt mondtam,hogy nem csak egyszerű csók volt?
-Ivett az égszerelmére legalább szűz vagy még?
-Jézus igen az vagyok!
Olyan hangosan kezdtünk el nevetni,hogy attól tartok az egész ház halotta.
-Na menj ne várakoztasd Rómeót és időközben térj be a szegény barátnődhöz is.
-Igazság szerint kerülöm Rómeót de ezt a témát nem fogja egykönnyen elengedni.