Akiről senki sem gondolta ..... (befejezett)

39 rész

Pár másodperccel később Tina holtan terült a földre.Megölte magát.Itt hagyott minket.Daniel sírva csuklott össze.
-Daniel ne!Ne csináld ezt kérlek!Állj fel!
Többször is elcsuklik a hangom.
A testemben semmi erő nincs mégis próbálom felhúzni Danielt a földről.Végül én is mellé ereszkedem és egymást ölelve sírunk.Inkább bőgünk.Bőgünk,mert Daniel elvesztette élete szerelmét aki soha nem lehetett az övé.Sírunk,mert elvesztettem a legjobb barátnőmet.És sírunk,mert egy csodálatos embert és barátot veszítettünk el.Most elkezdhetném magamat hibáztatni,hogy ha én akkor nem kérem Ivánt,hogy segítsen,ez soha sem történik meg.De nem lenne értelme.Ha nem Ivánnak,akkor valaki másnak adják feleségül Tinát.De még ezernyi dolgot mondhatnék magamat okolva Tina halála miatt.
-Ne hibáztasd magad Ivett!
Kamilla súgja a fülembe.
Daniel-t Alvaro,engem pedig Kamilla segít fel.
-Meghalt,Kamilla.Meghalt.
-Ohh édesem.Gyere ide!
Kamilla szorosan magához ölel.
-Gyere menjünk ki innen.Igyál egy kis vizet.
Kamilla ki kísért az autókig és ott is maradt velem.
Órákon át voltunk ott.Iván és Tina holttestét elvitték.A házat pedig ki takarították.
-Ivett beszélnünk kéne.
Alvaro szólít meg.
-Persze mondjad csak.
Csak mi hárman vagyunk az autónál.
-Nézd én nem akarok bajt.Nem akarok ezek közül az emberek közül senkit se börtönbe jutatni.Viszont lenne számukra egy ajánlatom.
-Hallgatlak Alvaro folytasd.
-Amelyikük hajlandó kiadni némi információt a főnökükről azoknak új életet vagy akár rendőri munkát tudok biztosítani.
-Ez egy igazán nemes cselekedett tőled Alvaro.Hívjatok ide mindenkit,majd én elmondom nekik.
Pár perccel később már 80 ember állt előttem.
-Nos,Alvaro egy nagyon kedvező ajánlattal állt elő számotokra.Azt tudnotok kell,hogy aki nem fogadja el az következmények nélkül távozhat.Tehát Alvaro ajánlata az lenne,hogy aki hajlandó némi információt szolgáltatni a főnökéről annak új életét vagy akár rendőri állást biztosít.
Síri csend telepedett a csapatra.Percekig nem szólalt meg senki.Majd idővel két ember kezet fogott és ezt követően indult be minden.Voltak akik távolabb álltak egymástól.Páran kezet fogtak.Néhány megölelték egymást.Egy fiatalabb szőke hajú fiú viszont bizonytalanul álldogált.Majd rám nézett és megszólalt.
-És mi van azokkal akik magának akarnak dolgozni?
A kérdése hallatán többen is bólogatni kezdtek.
-Nos,azt tudnotok kell,hogy én semmi féle képen nem akarom folytatni azt amit az apám csinált.Én felfogom oszlatni az egész "birodalmát".
-Én viszont akkor is inkább magának segítenék.
-Rendben van,természetesen aki szeretne maradhat velem.

Másnap apám segítségével az Ivánnak dolgozó összes embert egy helyre csődítettük.Be jelentettük Iván halálát és egy hasonló ajánlatot kaptak Alvarotól.
-Asszonyom ha megengedi én ajánlanám,hogy mondja el,hogy maradhatnak magával is.
Kedves ez a szőke fiú.De tényleg borzalmasan fiatal.Nem lehet idősebb Félixnél.
-Rendben van.
Automatikusan simogattam meg az arcát.De úgy látom nem zavarja.
Elképesztő de rengetegen döntöttek úgy,hogy inkább velem maradnak.Nagyon meglepődtem de örülök.Nem leszek egyedül.Nyilván az évek alatt kifog derülni,hogy ki nem hűséges hozzám de ez ezzel jár.

Most viszont fontosabb dolgom van.Haza kell mennem és eltemetnem két számomra fontos embert.Legalább is egykor fontosak voltak számomra.Fel ajánlottam Olgának,hogy én megszervezek mindent.Elfogadta és többször is megköszönte.Ez a minimum azok után,hogy az egyiket én öltem meg a másik pedig miattam halt meg.Nikolaj és Olga egymásba karolva nézték végig a temetést.Ahogy őket néztem azon törtem a fejem,hogy miért nincs bűntudatom.Miért nem éget fel belülről a megbánás?Talán azért mert rajtuk is látom,hogy nekik sem fog annyira hiányozni.Egyedül Tinát sajnálom.Én és Elena vagyunk itt csak miatta.Hiába volt ő egy csodálatos ember.Hiszen Iván hosszú évek óta szinte bezárva tartotta.Szülei pedig konkrétan eladták anno.Nincs senkije szegénynek.Még gyereke sem született pedig mennyire szeretett volna.Azt hiszem Elena is valami hasonlóra gondolhatott mivel amikor szembe néztünk egymással mindkettőnk arcát könnyek áztatták.Egymást támogatva sétáltunk el a sírig.Egymás mellé temettük őket.Ez volt Olga egyetlen kérése.Nem akartam ellenkezni vele így a drága barátnőm halála után is emellett a férfi mellett maradt.Kicsit később mikor már alig voltunk Daniel is megjelent.Egy nagy csokor fehér liliomot hozott.Tina kedvenc virága.Ő tényleg szerette.Figyelt rá.
-Te tudtad,hogy szereti?
Kérdezem Elenát.
Ő válasz képen csak nemlegesen rázza a fejét.
-Ivett!
-Mondjad kedvesem.
-Jackson-t is el fogjuk temetni?
-Nem.
-Ásd el egy lyukba valahol az ország út szélén.
Elena a fogai között szűri ki ezt a pár szót.
Fel áll és el sétál.A szemeim nagyra nyílnak.Mit tettél Jackson?
-Szia Ivett!
-Szia Daniel!
Meg öleljük egymást.
-Sajnálom,hogy a legtöbb védencedet felnyomtuk a rendőrségen.
-Semmi baj éppen elég pénzem van ahhoz,hogy soha többet ne keljen dolgoznom.
-Ezen most jóízűen felnevetnék.
-Tudom én is.Mi a következő lépés?Egyelőre az,hogy haza megyek a kislányomhoz.Utána pedig el intézzük Jackson-t
-Hogy tervezed?
-A kis szőke és Alvaro elintézik,hogy elítéljék.Útközben a börtön felé az ország úton éri utol a halál.
-Számára még az is előkelő hely.
-Tudom de Elena kérése.
Daniel szemei is legalább olyan nagyra nyílnak,mint az enyémek az imént.
-Ne nézz így rám az előbb mondta.
Daniel a fejét fogva biceg el a padig és le ül rá.
A példáját követve helyet foglalók mellette.
-Mi történt velünk Ivett?
Üveges tekintettel bámulja a temetőt.
-A pénz,a hatalom és a sok hazugság tönkre tett bennünket.
-Téged nem.
Felém fordul.
-De igen.Pontosan ezek miatt veszítettem el Xaviert.Ha tudta volna,hogy Nadia is tőle van akkor biztos vagyok benne,hogy látogatta volna őket.Ha pedig aznap este nem kértem volna arra,hogy hagyja ott Ivánt akkor újra össze jöttünk volna.
Daniel egy szó nélkül a hátamra teszi a kezét és simogatni kezd.
-Nem a te hibád Ivett.Én beszéltem Xavierrel az évek alatt jónéhány szór és ő is magát hibáztatja.Soha nem mondtam neki de tényleg ő a hibás.Nem áll jogomban elmondani azt amit nekem mesélt de ha nem teszi meg minél hamarabb akkor én fogom.
Fel áll és el sétál.Egyedül hagyva engem a gondolataimmal.Még több hazugság.Vagy mondjam inkább úgy,hogy féligazság?

                        Xavier szemszöge
Iván meghalt.Megölték.Én pedig a temetésre sem voltam képes elmenni.Nem vagyok képes oda menni és nézni Elenát és Ivettet ahogy a barátnőjüket siratják.Nem vagyok képes Blackhawk vagy Matt szemébe nézni.Nem vagyok eléggé férfi ahhoz,hogy részvétet nyilvánítsak Olgának és Nikolájnak.Jackson sem lesz ott.Menekül,azt hiszi ő lesz a következő.Valószínűleg tényleg ő lesz az.Fogalmam sincs,hogy ki tette de őszintén szólva nem is érdekel.Ezzel lehetőséget adott nekem egy új életre.Napok óta azon töröm a fejem,hogy fel keresem Ivettet.Láttam róla képeket.Elena volt olyan kedves és mindig csinált nekem.Nagyon jól állt neki mikor terhes volt a kis lányával.A gondolat menetemet egy fiatal lány zavarta meg.Gyönyörű szép sötét barna göndör haja és valami varázslatos zöld szemei vannak.Alacsony kislány.Egészen emlékeztet valakire.
-Elnézést!
Szólít meg engem.
-Mit szeretnél kicsi lány?
Rá mosolygom.
-Én azt hiszem maga az apám.
Egy pillanatra levegőt is elfelejtettem venni.
-Mi a neved kicsi lány?
-Nadia.....Nadia Ivanov.
Az lehetetlen.Ő Ivett lánya lenne?És ezek szerint az enyém is?
-Hány éves vagy kedvesem?
-15.
15 éve volt Jackson és Elena esküvője ahol.Atya Úristen!Hogy lehetem ilyen idióta?Csak számolnom kellet volna.Az nap én és Ivett lefeküdtünk egymással.Látod Xavier itt vagy 44 évesen van két gyereked és olyan hülye vagy,mint a segg.Most nagyon szívesen vonat elé ugranék.
-Örülök,hogy megismerhetlek kedves Nadia.Nagyon szép neved van.És gyönyörű lány vagy.
-Köszönöm szépen!
Úgy látom,hogy kellemetlenül érzi magát.
-Anyukád és Félix hogy vannak?
-Anya egy ideje elutazott,Félix pedig még mindig munkát keres.
Ivett elutazott?
Egy fekete autó parkolt le mellettünk az utcán és egy igazán dühösnek tűnő fekete ruhás Ivett szállt ki belőle.
-Nadia azonnal szállj be az autóba.
Évek óta nem láttam Ivettet.Most még gyönyörűbb,mint valaha.Hogy lehetek minden alkalommal egyre szerelmesebb ebbe a nőbe?
-De anya....
-Semmi de,az autóba most!
Nadia akár egy kis méreg zsák pufogva szállt be a kocsiba.
-Maradj távol a gyerekeimtől Xavier Hill!
-Úgy érted,hogy a gyerekeinktől?
-Ők az enyémek.Én neveltem fel őket.
-Én is kellettem hozzájuk hercegnő.
-Kapd be Hill!
Már éppen ott hagyott volna de a karjánál fogva vissza húztam magamhoz.Jó közel,hogy biztosan össze érjen minden porcikánk.Ohhh te jó ég,hogy mennyire hiányzott már nekem ez az illat.
-Éppen eleget kínoztuk már egymást szerelmem.Gyere el velem randizni.
-Ez nem így működik Xavier.
-Ohh de igen nálunk mindig is így működött.Hiszen szeretjük egymást.Engedd meg,hogy egy család legyünk.
-Mostmár legalább nem azzal jössz,hogy helyre akarod hozni.
Az arcára teszem a kezem és simogatni kezdem.
-Mert ezt már nem tudom helyre hozni.Viszont még mindig őrülten szeretlek és feleségül akarlak venni.Nem érdekel semmi ami a múltban történt.
-Erről beszéljünk egy hónap múlva ha akkor is így gondolod talán lehet róla szó.
Már majdnem meg csókoltam mikor el lökött magától és ő is beült az autóba.Majd elhajtott.Mi lesz egy hónap múlva?Talán aggódnom kéne?Csak álltam ott és néztem ahogy távolodik tőlem azaz autó.Benne életem szerelmével és az egyik gyerekünkkel.