Iván a csendet megelégelve köhint egyet.
-Nos,én tudom hogy nem kifogás azt mondanom,hogy azért nem beszéltem,mert apád kért rá.Tudom,hogy nagyot csalódtál bennem és valószínűleg teljesen elvesztettem a belém vetett bizalmadat.
Egyenesen a szemembe néz miközben beszél.
-De ettől függetlenül tudnod kell kicsi lány-látom,hogy ettől a megnevezéstől Xavier meg feszül.Csak ő hívhat így-hogy minden szavam igaz volt amit mondtam neked.Nagyon fontos vagy nekem és az anyád is az volt.És az is marad örökre.Hiányzol nekem hercegnő!A haragod teljesen jogos és megértem ha nem akarsz látni,de kérlek ne gyűlölj!Tudom ez önzőség tőlem de szerintem megbocsátható a bűnöm.
-Megbocsátható valóban de jó pár hónapot elkéstél ezzel a rövid kis monológgal.
Oda se kell néznem,hogy tudjam Xavier minden erejével visszatartja a mosolygást.Neki is majdnem úgy ezt mondtam amikor októberben oda állított a régi lakásunk elé.
-Megértem azért remélem idővel megtudod majd bocsátani nekem és el jössz velem sütizni.
-Majd meglátjuk.
Előre dőltem a fotelben és Tina felé fordultam Elenával egyetemben.
-Nézzétek lányok én.
Körbe nézett a szobában.
Hoppá Elena anyja és James valószínű nem hallhatná a teljes monológot.Gyorsan írd át fejben édes a mondandód.
-Én nem tudtam úgy a szemetek elé állni,hogy be kellet volna vallanom teljesen bele estem Ivánba.
Ezt mondjuk valahol megértem.
-Nem tudtam,hogy hogyan kéne be számolnom erről úgy,hogy mindkettőtöknek meg van a maga baja.Amikről szerintem én tudom a legjobban,hogy nem kis dolgok.Utólag be látom,hogy nem a menekülés volt a legjobb megoldás de nem tudtam mit tegyek.Én tényleg szégyelltem magam amiatt,hogy semmit sem beszéltem nektek erről pedig........
Itt meg akadt.
-Pedig már június óta találkozgatunk.
Fejezte be helyette Iván.
-Akkor nem hallucináltam a játszóterén.
Csúszott ki a számon az első gondolatom.
Tina a szájába harapva rázta a fejét.
-Tudtam én,hogy sötét vagy de hogy ennyire!Jezusom az első pillanattól kezdve világos volt,hogy vonzodtok egymáshoz.
A nyílt kijelentésem után a szám elé kaptam a kezem.Túl sok info túl sok ember előtt.
-Nem biztos,hogy én ilyen nyíltan kimondtam volna de egyetértek.
Szólt közbe végre Elena is.
-Akkor nincs harag?
Kérdezi félve Tina.
-Nincs!
Mondjuk teljesen egyszerre Elenával.
És hosszú idő óta először újra hármas ölelésben volt részem.December 31.
17:30
Elképesztő,hogy mennyi minden változott május óta.Itt vagyok 18 évesen a végzős évem előtt néhány hónappal.Lett egy igazán csodálatos családom és megtanultam szeretni magam és másokat is.Ma éjjel pedig Xavierrel,Jacksonnal,Elenával,Tinával és természetesen Ivánnal megyünk bulizni.De ha jól tudom Nikolaj és Olga is tiszteletét teszi a partin.Színes társaság az már biztos.
-Ivett!
Kiállt Elena.
-Igen?
-Mi a jó istent vegyek fel?
-Szívem van még egy csomó időd eldönteni.
Sétálok elé,hogy ne kiabáljunk már át az egész házon.
-Tudod jól,hogy nekem lehet bármennyi időm,sosem elég.
-Akkor gyere kipakoljuk a szekrényed.
-Csúcs!Imádlak.
Nyom egy gyors puszit az arcomra és már szalad is a szobájába.Én pedig utána.Két keserves óra és legalább 30 fel próbált ruhával később.
-Ez már végre jó lesz?
Kérdezem sokadjára.
A vörös barátnőmön egy zöld combközépig se erő gyönyörű ruha van.V kivágás és ejtett vállak.Gyönyörű,mint mindig.A vörös tincseihez kifejezetten jól áll ez a sötétebb zöld.
-Nem is tudom szerinted?
-Szerintem egy fekete harisnyával és egy platformos cipővel tökéletes.Meg persze valami szép nyaklánc.
-Na ez a válasz már tetszik,ez lesz!
-Végre te jó isten!
-Na most irány neked választani ruhát.
Lelkesült fel a barátnőm.
-Lehetőleg valami olyat amitől nem akad ki a bátyád.
Motyogtam miközben fájdalmasan állok fel a már órák óta tartó ülőhelyzetemből.
-A bátyámnak max fel fog állni a farka nem fog dühöngeni ne aggódj.
-Legyen úgy.
Elena minden ellenkezésem ellenére feltúrta az egész szekrényemet és megkereste a legrövidebb ruhámat.Egy egyébként gyönyörű szép,vörös selyemruháról van szó.Elena ruhájának hosszúságával vetekszik.Egy újabb órával később teljesen készen indultunk el Iván házához.A harmadik gyönyörű barátnőm konkrétan nekem szalad abban a csoda szép kék ruhájában arany magassarkúval a lábán.Emlékszem régen mindig színben össze illő vagy éppen,hogy ellenkezőt vettünk fel.Akkoribban együtt is készülődtünk.Ez most nem így történt.De egyszer minden megváltozik nem?Az elhatározásaim sorban dőlnek össze amikor az élet egy újat rúg belém.Szóval azt hiszem az lesz a legjobb ha úgy élek ahogy azt az élet hozza.
![](https://img.wattpad.com/cover/328482943-288-k696880.jpg)
VOCÊ ESTÁ LENDO
Akiről senki sem gondolta ..... (befejezett)
Ficção AdolescenteVan abban valami különleges érzés ,amikor az ember egyedül ül valahol és figyeli a többi embert . Olyankor mindig kis apróságokat figyelhetünk meg mondjuk például , hogy valakinek kis cicás póló bújik meg a pulcsija alatt vagy,hogy már most a karács...