Akiről senki sem gondolta ..... (befejezett)

35 rész Félix

Amióta hazahoztuk mást nem is csinálunk csak őt nézzük.Egyfolytában mellette vagyunk.Hogy miért beszélek többes számban?Mert Xavier azóta csak ruháért ment haza.Csodálatosan viselkedik a fiúnkkal.Remek apa lesz belőle.Én pedig kezdek neki megbocsátani.De nem lenne szabad.Nem lehetek úgy a felesége,hogy az apámnak vagy Ivánnak dolgozik.Habár nem vettem meg már annyira ezt az egészet akkor sem akarok úgy élni.Nem akarok arra a sorsra jutni,mint az anyám.Xaviernek pedig ezt meg kell értenie.
-Ivett!
Xavier az ajtóban áll és engem néz.
-Igen?
-Beszélnünk kéne.
Pont most Xavier?
-Tudom,hogy miről akarsz beszélni.
Az alvó kisbabámat nézem miközben Xavierhez beszélek.Oda kint már rég besötétedett.
-És mit mondasz?
-Xavier ha tényleg Ivánnak akarsz dolgozni akkor engem felejts el.A fiunkat akkor látod amikor csak akarod de én abból az életből nem kérek.
Xavier csak bólintott egyet és elhátrált az ajtóból.
Abban reménykedtem,hogy soha többet nem kell majd azt éreznem amit akkor.Egyik szemem ragyogott,mert ott aludt előttem a kis fiam.A másik szemem pedig sírt,mert életem szerelme az előbb hátrált ki a kapcsolatunkból.

19 évvel később.
-De most nézd már anya ez szebb!
Vitatkozik velem a kis gyönyörűség.
-Nem-nem szerintem neked a hercegnős kell.
Viccelődök tovább.
-Anya 15 vagyok ne csináld már.
Jót nevetek rajta.
A mosoly egyből lefagy az arcomról amikor a szemem sarkából az ablakra nézek.Egy autó áll meg közvetlenül az én udvarom előtt.Én ismerem ezt az autót.Csak nem?Kiesik a mosogató szivacs a kezemből.Még jó,hogy nincs a kezemben tányér,mert azt is elengedtem volna.
-Anya jól vagy?
Nadia csak kapkodja a fejét az ablak és köztem.
A kocsi ajtaja kinyílik és én egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében szaladok az ajtóhoz és tárom azt nagyra.Meg sem állok egészen a kocsiig szaladok és Elena nyakába ugrok.Szorosan öleljük egymást.El sem tudjátok képzelni,hogy mennyire vártam ezt a pillanatot.
-Végre!Végre megtetted.
-Igen meg.
Sírós hangon susogjuk egymás fülébe.Hiába léptünk át mindketten a negyven kapuján  a szívünk mélyén ugyanazok a tini lányok vagyunk akik össze barátkoztak egy csoport munka alatt.Mire el engedjük egymást az én két csodaszép gyermekem és Elena gyönyörűségi is körénk gyűltek.
-Ohh istenem!Milyen gyönyörű nő lett belőled édesem.
Simítok végig Iliana arcán.Ugyan olyan gyönyörű vörös haja van,mint az anyjának.
Dean-t jó szorosan megölelgetem.Közben pedig Elena is ilyen szívéjesen köszönti az én gyerekeimet.Nadia és Félix nagyon imádják Elenát.Bár nagyon ritkán látják,szeretik.Ahogy Tinát is.Ellentétben a családunk férfi tagjaival.Félix Ivánt például kifejezetten rühelli.Apropó nekik soha nem született gyerekük.Nem azért,mert nem akartak volna csak valahogy Tina szívbetegsége és Iván "munkája" mellett nem fért bele.
-Gyertek be!Ne álljunk itt kint.
Invitálok be mindenkit.
Ivánnal soha nem békültünk.Xaviert pedig szökő évente egyszer látom.A Jackson iránt érzett gyűlöletem minden egyes alkalommal nőtt amikor megcsalta a barátnőmet.Pedig elhihetitek nem kevés alkalom volt.Sőt van egy barna hajú nő azt hiszem valami Kate akivel évek óta együtt van.Igen együtt vannak.Úgyhogy felesége van.Pontosabban azt hiszem csak volt neki.Xavier nos nem tudom.Nem kérdeztem soha.És nem is beszélt róla nekem Elena,mert tudta,hogy fájna.Lehet,hogy voltak az évek során kalandjai,barátnője.Tényleg nem tudom.
Pár órával később Iliana és Nadia elmentek valahova Dean és Félix pedig fent vannak valami hülye játékkal játszanak.
-És mi lesz most?
Kérdezem a barátnőmtől.
Most,hogy nem hallják a gyerekek tudunk beszélgetni.
-Elfogok válni tőle.
-Bőven ideje volt már.
-Tudom.Úgy látszik,hogy a végsőkig elkellett jutnunk,hogy rá jöjjek nekem ez nem kell.
Nevet.
-Mi történt?
-Mi történt volna?Kateről kérdeztem.Erre még neki állt feljebb,hogy én mit gondolok magamról.
-Te jó ég!
-Szégyellem megkérdezni de itt maradhatok nálad amíg össze szedem magam?
-Ezt meg sem kell kérdezned életem.Az én hazám a te hazád is.
Elena sírni kezdett.Nem tudtam mit tehetnék.Magamhoz öleltem és hagytam,had sírjon.Most valahogy nem volt kedvem osztani az észt.Valahogy nem volt kedvem azt mondani,hogy én szóltam.Valamiért egyáltalán nem akartam erről többet beszélni.Emlékszem minden magamnak tett ígéretemre,hogy mit fogok tenni akkor amikor ez megtörténik.De most,most valahogy egyikhez sincs kedvem.Ezt akarom most csinálni.Hagyni,hogy a barátnőm a karjaimban sírjon és közben a haját simogatni.
-Rendben leszel szívem.Rendben leszel.
Susogom.
-Te már csak tudod.
Nevet bele a könnyeibe.
-Igen én már csak tudom.
Keserűen rá mosolygom.
-Miért?hmm?Miért?Akkor ott a medencében.A könyvtárban.A szobámban.Az esküvőnkön.A szüleink előtt.Azt mondta szeret azt mondta én vagyok a mindene akkor miért?Miért tette ezt velem?
-Nem tudom kedvesem.Nem tudom.Amikor először láttam őt Kateel azt mondtam neki hogyha tényleg szeret téged akkor el válik tőled.Akkor és ott megesküdött nekem Kate előtt,hogy te vagy élete szerelme.De ha így lenne nem folytatta volna.
-Annyira látszik,hogy testvérek.
Maga elé mered és potyognak a könnyei úgy beszél,mintha nem is hallotta volna amit mondok.
-Miért mondod ezt?
Kérdezem őszintén.
-Szeretnek minket,nagyon szeretnek.Eljátsszák,hogy mi vagyunk a legfontosabbak egy ideig mindent megtesznek értünk.Aztán lesz valami.Valami amit szeretnek csinálni és akkor mi.Mi háttérbe szorulunk.Nem leszünk már fontosak.És a gyerekeink.A gyerekeinkkel is csak addig törődnek amíg nekik jó.Xavier mióta nem látogatta meg a gyerekeiteket?
-Nadia születése óta.
-Nem mondtad el,hogy tőle van igaz?
-Nem!
-Hogy mi van?
-Félix!
Ezt nem lett volna szabad hallania.
-Anya?
-Mennyit hallottál?
-Eleget,ez-ez igaz?
-Félix kicsim nyugodj meg rendben.
-Nem anya nem.Az a férfi azért nem látogatott engem,mert nem tudja,hogy két gyereke van tőled?
Az a férfi.Nem nevezi az apjának.Istenem mit tettem?
-Kicsim ez nem ilyen egyszerű.Nem csak ennyi történt ez.
-Ne!Ne most akard el mesélni!
Soha nem láttam még ilyennek a saját fiam.
-De.....
-Nincs semmilyen de!Most elmegyek és majd vissza jövök amikor megnyugodtam.
Térdre rogytam és sírni kezdtem.A fiam is kisétált az életemből.Úgy,mint az apja.

Hónapok teltek el,a fiam nem beszélt velem Elena pedig házat talált és elköltözött.Teljesen elegem volt mindenből az nap.A kislányom iskolában volt a fiam pedig ki tudja hol.Ilyenkor szoktam felhívni Kamillát,hogy elmeséljem neki minden bánatomat és bajomat.Ő pedig mesél nekem a spanyol férjéről és a saját gyerekeikről.Rögtön három van nekik.A legutolsó beszélgetésünket felidézve mosolygom.
-Szia anya!
Lép be Félix a konyhába.
-Szia kis fiam!
-Kérhetek valamit enni?
-Persze ülj csak le.
Leül a bárpulthoz én pedig hátat fordítók neki,hogy ételt szedhessek neki.
-Tudod ma találkoztam Jacksonnal.
Egy pillanatra megdermedem.
-Az jó,Hol találkoztatok?
-Egy kávézóban.
-Beszélgetettek?
Kérdezek rá.
-Igen,mesélt nekem néhány dolgot.
Somolyogva fordulok vissza felé és teszem le elé a tányért.
-És mit mesélt?
Elkezd enni és csak utána folytatja.
-Mesélt nekem egy fiatal lányról akinek nem voltak barátai.Majd hirtelen két barátnője is lett.Állítása szerint az egyik egy nagyon szexi vörös csaj volt.De nem ez volt a lényeg a történetében hanem az a bizonyos barna.Aki magába bolondított egy nála idősebb fiút.És később szolgáló lánynak adta ki magát,hogy ott élhessen miközben bőven volt pénze.És még sok ilyen csúnya dolgot tett ez a lány többek között azt is,hogy nem engedte ezt a férfit a saját gyereke közelébe.
Igen Jackson?Így játszunk?Engem hibáztatsz azért amit tettél.Hát rendben most lett elegem.
Hangosan felnevettek.
-Mond csak Jackson azt nem mesélte el neked,hogy ez a szexi vörös a mostoha húga volt akit magába bolondított?És esetleg arról,hogy hányszor megcsalta ezt a kis vöröst?Na és esetleg arról,hogy azt a bő pénzt a mai napig nem fogadta el az apjától ez a lány?Vagy arról,hogy ez a lány a nagynénjével költözött be abba a házba azért,mert azt hitte,hogy a szülei hallottak?Netán azt,hogy ez a bizonyos barna sokkal jobban szerette azt a fiút,mint azt valaha viszonozták?Ezeket nem?
-Chh!Nem!
-Akkor most had meséljek én is neked kis fiam.
-Hallgatlak.
-Tudod ez a lány egy olyan családban nőtt fel ahol mindennapos volt a bűnözés.Körülbelül tizennégy éves volt amikor elhitették vele,hogy mind két szülője meghalt.Tizennégy évesen választania kellet,hogy örököl egy egész maffiát vagy az egykoron drog függő nagynénjével akar élni.Akkor ez a lány már tudta,hogy soha semmi képpen nem akar bele kerülni abba az életbe amilyen az anyjának volt.Ezért Emmát választotta.Chh!Hamar rájöttem,hogy dolgoznom kell ha enni akarunk.Így történt,hogy évekig dolgoztam abban a kávézóban ahova előtte édesanyámmal jártam sütizni.Voltak barátaim.Nem is olyan kevés.De idővel annyira felőrölt az anyám hiánya,hogy szépen lassan mindenkit ellöktem magamtól.Az a két lány Tina és Elena egy véletlen miatt lettek a barátaim.Betty az nap nem jött suliba ezért hárman kerültünk össze csoport munkában.Ez után pedig minden napunkat együtt töltöttük.Már a kezdetektől fogva Tinának siránkoztam,hogy mennyire nem akarok közel kerülni a Hillekhez.Csak akkor még nem voltam hajlandó bevallani magamnak,hogy ez az egész azért van,mert tetszett nekem Xavier.-saját magamon nevetek-.Dávid már akkor évek óta dolgozott a Hill családnak,mint sofőr.Ő szerezte nekünk a munkát a Hill házban.Mire beköltöztünk már történt köztünk néhány dolog Xavierrel ami miatt haragudtam rá.Többek között Kamilla,egy lopott csók és hasonlok.Évekig dolgoztunk ott Emmával.Ezalatt az idő alatt szerettem bele teljesen Xavierbe............................................................................Pár napja voltál csak itthon.Éppen téged néztelek ahogy alszol mikor kitalálta,hogy beszélni akar velem.Megmondtam neki,hogy engem felejtsen el ha ezt az életet akarja folytatni.De azt is mondtam,hogy téged akkor láthat amikor csak akar.Azt nem tudom,hogy a húgod születése után miért nem volt kiváncsi rád de.......már mindegy.
És így történt,hogy az egész életemet elmeséltem a fiamnak.