Akiről senki sem gondolta ..... (befejezett)

19 rész(ennyit arról,hogy nincs több titok)

-Akkor gyere menjünk fel beszélgessünk ott.
-oké.
Mondom és már állok is fel.
Xavier átkarolta a derekam és közel húzott magához így a testünk össze ért ahogy egymás mellett sétáltunk.Jól esik,hogy ennyire sokszor ér hozzám.Szégyellem be vallani de mindennél jobban vágyok az érintésre.Lehet nem is bánnám ha mégsem tudná vissza fogni magát.
-Várj!
Állt meg az egyik szoba előtt.
-Jack szobája.
Egészen közel sétál az ajtóhoz és neki tapasztja a fülét.Egy kis hallgatózás után kajánul elvigyorodik és int,hogy én is menjek oda.Hozzá hasonlóan az ajtóra tapasztom a fülem és elkezdek hallgatózni.Nem is kell sokat várnom,hogy meghalljam az elfojtott nyögések és csattogó hangok sorozatát.A számra kell tapasztanom a kezem,hogy ne nevessek fel hangosan de még így is viszonylag hangosan kuncogok fel.
-Shhhhh!
Pisszeg le Xavier de közben már ő is nevet.
-Megfoglak ölni Xavier!Már majdnem elmentem!
Halljuk meg Jackson hangját.
Xavier hangosan felröhögve ragadja meg a karom és ezzel megállíthatatlanul kuncogva szaladunk el a szoba elől.
-Fhuuu ezért mit fogunk kapni reggel.
Kezdi Xavier ahogy be érünk a szobába.
-Ne haragudj!
Kuncogok miközben megölelem.
-Semmi baj kicsi lány!
Puszil bele a hajamba.
-Bár jobban örültem volna ha az én ajtóm elől szaladnak el nevetve,amíg te alattam fekszel.
-Haha!Nagyon vicces!
Bele bokszolok a vállába és kibújok az öleléséből.
-Komolyan beszélek.
Mondja mosolyogva.
-Tudom....
Sóhajtok.
Közben körbe járom a szobát és alaposan szét nézek.Eddig csak egyszer jártam itt.Ágyneműt cserélni.
-Tetszik?
-A szobád vagy az ötlet?
Incselkedem.
-Mindkettő?
-Mindkettő tetszik.
Folytatom.
Lassan mögém sétál és hátulról megölel.A hajam eltűri a nyakamból majd bele csókol.
-És mit szólnál ha megvalósítanánk ezt az ötletet?
-Milyen lány lennék ha ilyen könnyen be adnám a derekam egy ekkora szívtiprónak,mint te?
-Egy nagyon-nagyon boldog szívtipró barátnője lennél.
-Nem is hangzik olyan rosszul.
Sóhajtozok a további puszik és meleg keze érintésiének hatására.
-Ezt le vehetem?
Kérdezi miközben felgyűri a pólómat.
-Csak akkor ha tiédet is le vesszük.
Nézek jelentőségteljesen a szemébe.
-Rendben van.
Hátrébb lép egyet és lekapja a fekete pólóját.Te jó isten az a kocka has.Azt hittem ott helyben elolvadok olyan hőség kapott el.
-Most te jössz!
Mosolyodik el féloldalasan.
Engedelmesen le veszem azt a kis has-pólót amiben aludni szoktam.Mivel alváshoz készültem nincs rajtam melltartó,tehát a csupasz melleimre kapott rálátást.Elkerekedett szemekkel nézett a melleimet,amin nevetnem kellet.Hiszen biztos vagyok benne,hogy nem az enyém az első amit lát.
-Elfolyt a nyálad.
Nevetek rá.
-Te pedig úgy nézel ki,mint egy paradicsom.
Kontrázik.
-De nekem van rá mentségem.
-Mégpedig?
-Most először vagyok ilyen helyzetben.
Élvezet nézni a meglepődött arcát.
-Akkor ez azt jelenti,hogy........
-Szűz vagyok igen!
-Ahhoz képest nem vagy szégyenlős.
-Sose voltam.
-És csak nézhetem vagy csinálhatok mást is?
-Ha nekem is szabad akkor neked is.
Mondom miközben közelebb lépek hozzá.
Úgy tűnik a magabiztosságom feltüzeli,mert a másodperc töredéke alatt húz magához és olyan vadul csókol meg,hogy azt hiszem ott helyben el élvezem.A csókunk közben rámarkol a bal mellemre és ingerelni kezdi a bimbóm.Egyre sűrűbben sóhajtozok,amitől Xavier bele mosolyog a hosszúra nyúlt csókunkba.
-Na és mit szabad még csinálnom?
Kérdezi két csók között.
-Majd szólok mikor állj le jó?
-Tökéletes!
Morogja majd lenyúl a combjaim alá és felemel.A lábaimat a dereka köre kulcsolom és megállás nélkül csókolózunk amíg az ágyhoz érünk.Gyengéden elfektet az ágyon majd fölém kerekedik.
-Tényleg szólj ha sok oké?És legyél halk.
Súgja a fülembe.
Csak bólogatni tudok.
A nyakamtól kezdve minden porcikámat végig csókolja.Majd mikor a rövidnadrágom korcához ér felnéz rám engedélykérésért.Én pedig csak bólintok és veszek egy nagy levegőt majd kifújom.A nadrágomtól a bugyimmal együtt szabadul meg.A lábaimat eligazgatja,hogy jobban hozzám férjen.Pár másodperccel később pedig már a csiklómat nyalogatja.A kezemet a számra kell tapasztanom,hogy vissza fojtsam a nyögéseimet.A szabad kezemmel a hajába túrok,amíg ő a melleimet markolássza.Te jó isten honnan a fenéből tud ez a fiú ilyen jól nyalni?Pár perccel később Xavier haját húzva élvezek el.
-Itt is ér az "amit neked szabad azt nekem is" szabályod?
-Igen ér.
Pihegek.
-Csúcs!
Kajánul elvigyorodik majd kimászik a lábam közül és elfekszik a hátán.
Ezúttal én kereked fölé.Boxerével együtt húzom le a nadrágját.Majd legjobb tudásom szerint a kezemet is bevetve-mondjuk ki-leszoptam.Hosszú percekig tartott elérnem nála,hogy elévezzen de a nyögései és az arckifejezése miatt simán megérte.Miután nedvének minden cseppjét lenyeltem komoly arccal néztem a szembe és szólaltam meg:
-Na ennél nincs tovább nagy fiú!
A végére elmosolyodom és megpaskolom a mellkasát.Mosolyogva terülök el mellette.
-Biztos,hogy szűz vagy kicsi lány?
-Teljesen biztos csak mint minden kiváncsi tinilány én is néztem pornót......egyszer-kétszer.
Ismerem be.
-Na jó én azt hiszem szerelmes vagyok!
Néz komolyan a szemembe.
Hangosan felnevetek és csapok egyet a vállára.
-Hé hova csapkodsz?
Szorosan magához és újra megcsókol.Először lágyan majd egyre hevesebben.
-Na jó,mostmár nyughass!Én reggel korán kelek.
-Nekem jó csak bújj ide.
-Mindjárt csak be takarom magunkat oké?
-Oké,siess!
Dünnyögi félálomban.
Betakarom magunkat majd befészkelem magam Xavier ölelésébe és álomra hajtom a fejem.

Június 27
4:30
Nyomok egy puszit Xavier arcára majd a pizsimet vissza húzva indulok le a konyhába.Amit kilépek az ajtón megtorpanok és szerintem egy pillanat le is fagyok.Ahogy észre veszem,hogy szinte teljesen egyszerre léptünk Elenával a két fiú szobájából.Be csukott szemmel,mosolyogva rázom a fejem egy amolyan "ezt nem hiszem el" arc kifejezéssel.A vörös barátnőm halkan felkuncog  majd elindul a saját szobája felé.Én pedig mostmár ténylegesen a konyhába.Talán öt perc telik el mikor Emma is megjelenik.
-Jó reggelt!
Köszönök neki mosolyogva.
-Neked is!
Válaszol hasonlóan vidáman.
-Ha nem bánod segítek.
-Én aztán nem bánom.
Vihogok.
Szerencse is volt,hogy ketten álltunk neki reggelit csinálni,mert az itt létünk óta először ült le mindenki egyszerre reggelizni.Még James Hill is tiszteletet tett.Már egy ideje az asztalnál ültünk amikor Eleonóra csevelybe kezdett:
-Apropó Elena ti még mi a jó istent csináltatok tegnap hajnalban?
A fel társaság le sápadt a kérdés hallatán.Köztük én is.De szerencsére vörös barátnőm észnél volt és olyan profin hazudott a saját anyja szemben,hogy azt hittem beszarok.
-Hát igazából az történt,hogy Ivett megint velem aludt.Bocsánat anya!
És még sírós hangon a szemét is lesütötte.
Nehéz volt palástolni a döbbenetem de azért én is bocsánat kérően néztem Eleonórára.
-És igazából én is a drága öcsém szórakoztattuk őket.Ugye Jack?
Szólt közbe Xavier és egy olyan erőset csapott az öccse hátára,hogy azt hittem ketté reped.Jackson pedig csak tele szájjal bólogatott.
-Igen,majd kinyírták egymást.
Folytattam a hazudozást én is.
És ennyi volt eddig bírtuk minden négyen nevetésben törtünk ki.
-Semmi baj gyerekek,örülök hogy jóban vagytok.
Mosolygott ránk Eleonóra.
Dávid majdnem megfulladt,mert valószínű kurvára leesett neki,hogy mi is történt itt igazából.Emma pedig bele csípett az oldalamba.Hoppá!Azt hiszem beszélgetni fogunk.Csak Ivánnak el ne mondja.

-Mit csináltatok Ivett?
Kérdezi már a szobában Emma fel-alá járkálva és karba tett kézzel.
-Muszáj kimondanom?
Már percek óta játszuk ezt.
-Igen!
-Nem elég ha annyit mondok,hogy nem feküdtünk le egymással?
-Nem,tudni akarom mit csináltatok!
-Jézusom Emma olyan vagy,mintha az anyám lennél nem fogom részletezni!
-Natalya csak mond már ki!
-Ő kinyalt én meg leszoptam most örülsz?
Emma szívéhez kapott majd élesen kifújta a levegőt.
-Azt hiszem nem ezt kéne mondanom de örülök,hogy csak ennyi történt.
-Ivánnak nem mondod el ugye?
-Viccelsz?Nem akarom megöletni a barátodat.Főleg úgy,hogy tegnap láttalak titeket a konyhán.És meg kell,hogy valljam nagyon cukik vagytok.
-Köszönöm!Na is ti?lefeküdtetek este?
-Ivett!
-Mi van?Én az előbb vallottam be,hogy leszoptam valakit.
-Jó igaz.Igen lefeküdtünk.
-Csúcs!
Tapsikoltam.
Emma pedig elnevette magát.
-Nem vagy már kis lány!
Csóválja a fejét szomorkásan.
-Hát úgy tűnik nem.
Mosolygok rá.

Július 2
Ma találkozom Ivánnal,viszont nem tudom,hogy tudok elmenni,mert pont családi össze jövetel van a Hill házban.Mindegy azért reménykedem.Xavierrel azóta minden rendben velünk.Azt hiszem tényleg együtt vagyunk.Utána még egyszer vele aludtam de igyekszem ezt kerülni,mert tényleg nem szeretnék még lefeküdni vele.Elenával és Jacksonnal látszólag minden oké.Én pedig minél több idő telik annál jobban kedvem őket.És úgy tűnik az érzés kölcsönös.Emma és Dávid is tökéletesen megvannak.Kezdem elfogadni a helyzetet miszerint elkezdtem azt érezni,hogy ők az új szüleim.Most éppen Emmával sütünk a konyhában,hogy a vendégek érkezésére minden meglegyen,viszont Emma egyedül hagy amikor Eleonóra el hívja,hogy velük együtt üdvözölje a vendégeket.Egy aranyos család halad át nem sokkal később a konyhán.Egy középkorú nő és férfi mögöttük egy fiatal lánnyal és egy nála picit idősebb fiúval.Együtt vannak,legalább is abból ahogy a fiú tartja úgy tűnik.Köszönnek nekem majd kimennek az udvarra.Nekem pedig közben csöng a telefonom.Iván az kihangosítva teszem le pultra,hogy közben a sütivel is tudjak foglalkozni.
-Szia édes!Akkor ma Baker's előtt kettőkor?
-Szia!Igen de lehet,hogy kicsit késni fogok nem tudom mikor tudok majd elindulni.Tudod mondtam vendégek vannak.
-Szerelmem te mindig késel.Nem kell neked indok.De tudod jól,hogy nincs semmi baj.Felszabadítottam érted az egész délutánomat.
-Csodás vagy!Alig várom,hogy találkozzunk!De nekem most dolog van úgyhogy le kell,hogy tegyelek szia és puszi!
-Szia életem!
Éppen,hogy csak lettem a telefont össze rezzenek egy újabb hangra:
-Ki volt az?
Kérdezi Xavier.Nem tudom,hogy mennyit hallott de erről nem akarok beszélni neki.Még nem.
-Senki fontos.Kérsz valamit?
-Nem csak a barátnőmhöz jöttem,aki éppen a szemembe hazudik.
-Xavier mondom,hogy nem fontos.
-Aha ezért hívott életemnek és ezért találkoztok ma délután mi?
Köpni-nyelni nem tudtam.Ő most komolyan azt hiszi,hogy megcsalom?
-Te most komolyan azt hiszed,hogy megcsallak?
Kérdezem enyhén kiakadva.
-Nagyon úgy tűnik.
Mondja és ezzel ott hagyott.
Hát ez........