Principessa

5.

                                

Stephanie

Az utolsó vizsgám után megkönnyebbülve léptem ki az egyetem ajtaján.
Emi már Szicíliába utazott, ezért este pár csoporttársammal összeülünk az egyik bárban megünnepelni a szemeszter végét.
Amikor beléptem a lakásba, egy hatalmas rózsacsokor várt, szinte elállt a lélegzetem annyira gyönyörű volt.

"Gratulálok, Bellezza!  -K,, - állt a kísérőkártyán.

A gesztus szép volt, csak kár, hogy a feladó egy seggfej. Az elmúlt két hétben egyetlen üzenetet sem írt, de talán csak én képzeltem többet a dolgokba, mint ami valójában volt.
Két nap múlva én is Szicíliába utazom és már nagyon várom, de feszélyez a gondolat, hogy újra találkozom vele.
Az estém laza hangulatban telt, egy nem túl felkapott bárban iszogattunk. Mindenki kellően becsípett, és én is már legalább négy tequila goldon voltam túl, amikor hirtelen felindulásból írtam egy SMS-t Kainak.

Stephanie
'Megkptam a csokrot, nsgyon kedves tőled'

Pár perc elteltével csörgött a mobilom, és amikor megláttam, hogy ő hív, szórakozottan szóltam bele.
- Sziaaa Kaaii.
- Jézusom, mennyit ittál, Steph?
Beleborzongtam abba, ahogy a nevemet mondja.
- Naggyon szeretem a tequilát, és ő is engem. Jóban vagyunk. - nevettem.
- Menj haza, nem akarom, hogy bármi bajod essen. Legalább hétezer kibaszott kilométer van közöttünk, megőrülök, ha valami történik. Kérlek.
- Tudok vigyázni magamra apuci, nagy lány vagyok már. Viszhall, Kai.
Büszkén csaptam rá a telefont. Még hogy menjek haza, kinek hiszi magát. Az est további része elég homályos, de az, hogy csúnya macskajajjal ébredtem, bizonyíték arra, hogy többet ittam a kelleténél. Úgy lüktetett a fejem, mintha fejbe vágtak volna.
Öt nem fogadott hívás.
Úgy döntöttem, nem hívom vissza.
A tegnap este emlékei úgy pörögtek, mintha filmet néznék. Egy horror filmet.
Hogy járathattam le magam így egy férfi előtt, nem vagyok normális.
Holnap utazom, úgyhogy nem engedhettem meg magamnak az egész napos fetrengést és önsajnálatot, még rengeteg dolgom volt. Be kellett pakolnom, meg elrendezni a lakásban pár dolgot, nem tudom mikor jövünk vissza.
Mikor felszálltam a Monaco Royal Air magángép fedélzetére, már kicsit izgultam, leginkább Kai miatt. Alig tizenhárom óra és legalább öt pohár pezsgő után landoltunk Szicíliában. Elvégre is azt mondják, kutya harapást szőrivel.
Na, itt már konkrétan remegtek a lábaim.
Emi és a sofőrünk már vártak, jó érzés volt viszontlátni a barátnőmet, egy kicsit enyhült az idegességem.
Perzselő meleg volt, igazi mediterrán nyár. Palermo városa csodás volt, alig vártam, hogy mindent megnézhessek.
Nagyjából fél óra kocsikázás után megérkeztünk a Denaro család birtokára.
Gyönyörű ház, valahogy pont így képzeltem el.
A hatalmas nyitott teraszon már vártak az olaszos vacsorával, zavarba ejtő volt a rengeteg gusztusos étel. Mindenki nagyon kedvesen fogadott, Izzy szinte felborított, annyira örült nekem.
De Ő nem volt itt. Csalódottság futott végig rajtam. Talán a tegnapelőtt este miatt nem akar látni.
- Stephanie, úgy örülünk, hogy itt vagy. Remélem jól utaztál és éhes vagy. Vacsora után pedig Emi felkísér a szobádba, biztosan nagyon elfáradtál. Majd holnap körbevezetünk - mondta Elisabeth.
- Nagyon köszönöm, igazán figyelmesek.
A vacsora mennyei volt, és a kajakómától még jobban elálmosodtam.
A szobámba érve nem vesződtem túl sokat a pakolással, elővettem egy rövid selyem pizsama szettet, gyorsan lezuhanyoztam, és már be is bújtam az ágyba.
Mivel este korán elaludtam, reggel már korán ébren voltam. A házban még csend volt, gondoltam kihasználom az alkalmat, és megiszom a kávém a teraszon, élvezem a friss sós levegőt, a reggeli napsütést.
Mennyire szükségem volt már erre.
Fel sem tűnt, hogy nem vagyok egyedül, amíg egy tetovált kar át nem ölelt hátulról, és nyomott egy puszit az arcomra.
Összerezzentem.
- Jó reggelt Steph, hmm, de ijedős valaki.
Üdv a birodalmamban. - mondta rekedtes hangon.
Amikor megfordultam, rám villantotta azt a szexi mosolyát, belekortyolt a kávémba és közben végigsimította az ujjaim.
- Nagyon dögös a pizsid - kacsintott, és már itt sem volt. Szürke öltönyt viselt, alatta fekete inggel. Nagyon más volt így látni őt.
Nem tudom, hány percig állhattam ott, lefagyva.
Szórakozott mosollyal mentem visszafelé a szobámba és a folyosón Izzy totyogott velem szemben.
- Hát te meg mit keresel itt egyedül, kicsi lány?
Felém nyújtotta két kezét, így felvettem, és bevittem a szobámba. Kerestünk egy mesecsatornát, és miközben ő mesét nézett, én neki láttam a kipakolásnak. Csak most tűnt fel, hogy milyen gyönyörű ez a szoba.
Lassan a ház megtelt élettel, mindenki felébredt és nekilátott a teendőinek.
Emivel a mai program egy egész napos tengerparti pezsgőzős, mindent kibeszélős nap. Előny, ha van saját tengerpartod, mert a paparazzok szép kis summát keresnének a képeinken.
- Én ezen a nyáron kizárólag ezt szeretném csinálni - mondta, miközben elnyúlt a napozóágyon.
- Nekem lehet, hogy ez az utolsó szabad nyaram. Jövőre lediplomázom, és őszintén nem tudom utána mire számíthatok. Nem szeretnék egyetlen elpocsékolt percet sem.
- Ne is gondolj erre, egy év rengeteg idő, addig még sok minden változhat. De hidd el, bárhogy alakul én mindig melletted leszek. Akkor is, ha hozzámész valami karót nyelt öreg diplomatához, meg akkor is ha felcsinál egy faszi akinek a nevét sem tudod és a szüleid kitagadnak.
Hangosan felnevettünk, bár jobban belegondolva nem tudom melyik opció a félelmetesebb.
Szerintem az elmúlt hónapok egyik legjobb napja volt, nagyon jól éreztük magunkat.
Szerencsésnek éreztem magam, hogy barátok vagyunk.