18. Fejezet

290 18 2
                                    

Taehyung csak megkövülten áll és szemmel gyilkolja legjobb barátját. Jin és Jimin megállás nélkül kérdezősködnek és a legfiatalabb peidg nem ért semmit. Jungkook aggódón simít Taehyung bicepszére, de az idősebb csak rákiabál a kanapén ülő Yoongira.

-MI A FASZT MONDTÁL? - Süvöltött a torkából. Szerelme összerezzent mellette és megszorította Taehyung pólóját. A férfi ezt észrevette, s megpróbálta kicsit moderálni magát, de még mindig túl mérges volt ehez! A két gyanakvó fiatal pedig csak szájukat összezárva figyelték az esményeket.

-Taehyung én csak megpróbáltam vígasztalni Seokjint, de véletlen tettem egy utalást é- De sajnos nem tudta befejezni.

-Istenem te tuskó! - Morogta orrnyergét masszírozva. - Akkor mostmár muszáj lesz elmondanunk! - Sóhajtott egyet majd Jungkook derekára fova húzta egy ölelésbe. - Sajnálom, hogy kiabáltam, nem akartalak megijeszteni! - Susogta a fiú fülébe és egy puszit nyomott a kócos tincsek közé.

-Mit akartok elmondani? Mi ez az egész? - Kérdezte magas hangon Seokjin.

-Mi el akartuk mondani, de csak később. - Motyogta Yoongi a dohányzó asztalra lerakva a bögréjét.

-Seokjin, a férjed életben van, de már lassan két éve kómában fekszik. - Ült le Yoongi mellé a kanapéra majd Jungkookra pillantva megpaskolta a combját. A fiú odabicegett és gyorsan leült a férfi ölébe. Seokjin arca lesápadt, szíve hevesebben vert, mellkasa szorított, könnyei megeredtek.

-E-Ezt nem értem! A rendőrségi aktában halál pontosan az van, hogy Kim Namjoon halott! - Mondta Jungkook. Szerelme csak megrázta fejét és Seokjinre nézett.

-Mikor kitudódott épp egy maffia háború közepén voltunk a Jung Maffiával szemben. - Itt kicsit megállt és Yoongira nézett. Itt az igazság órája. - A Jung maffia nagyon bonyolult mód lett az ellenfelünk, ráadásul elég nagy a gubanc velük, a mai napig! A lényeg, hogy épp lövöldöztünk, mikor az egyik tégla jelzett, hogy Namjoon és Jackson lebukott. Ki kellett volna nyírjuk őket. Nekik is mondtuk. De nem tudtuk volna megtenni, és kisebb gondunk is nagyobb volt annál! Jacksont a Jung maffia nyírta ki. Feláldozta magát! Ha Jackson nem áldozza fel magát, ez a tirpák megdöglött volna! - Nézett a sebhelyes arcú barátjára.

-Jackson nélkül most nem lehetnél a karjaimban Baby! - Simított kedvesére. Jimin szemei bekönnyesedtek, Jin pedig ismét hullajtani kezdte a könnyeit.

-É-És Joonie? - Remegett meg hangja.

-Namjoon kicsit más tészta.. - Motyogta Yoongs. - Ő.. Nos hát, neki volt a legveszélyesebb feladata, nem sikerült neki, de legalább túlélte! Ez is valami.. - Mondta lehajtott fejjel.

-Namjoonnak meg kellett volna ölnie Jung kis asszonykáját! Bosszú lett volna. - Mondta Taehyung. - De nem arról van szó, hogy nem tudott volna bántani egy lányt, hanem arról, hogy a csaj profi volt! Gondolom ő már belenevelkedett ebbe az egészbe! Ezért is lehetett ilyen jó párja annak a rohadt fosnak! - Morogta majd Jungkookra nézett. - Igazából nem tudom mennyire nyilvánavló-e ez most neked, meg nyilván sok ez így egyszerre, de ezt tedd félre és jusson már eszedbe ki az a Jung! - Rázogatta meg kicsit a sokkos fiút.

-É-Én nem szeretném azt hinni.. De csak egy Jungot ismertem... Vagyis.. Csak egyszer beszéltem vele.. - Nézett végig mindenkin.

-Ha Jung Hoseokra gondolsz, akkor talált! - Bólintott Yoongs.

-Mivan? Neked elmentek otthonról? Az ürge a titkos szolgálatnál dolgozott! - Lökte meg idegesen Jimin.

-Pont ez az. - Mormogta. - Ott dolgozott. Nem volt gyanús, hogy ennyi maffiát lebuktatott? Ismerte az összeset! Összeroppantotta őket, infókat szerzett, beszivárogtatta őket, így lett nagyon profi, sikeres, híres és mindig ő nyert! Taehyungot is meg akarta törni! Nem sikerült neki! - Nézett diadalittasan legjobb barátjára, majd egy pacsit ejtettek meg. - Nagy vagy Hyung! - Kacsintott.

-Az vagyok, de még mennyire! Ugye Baby? - Mormogta Jungkook nyakába. A fiú elpirult és kicsit eltolta szerelmét.

-M-Mots maffiáról van szó! - Próbálta terelni a témát.

-Igazad van. - Bólogatott mosolyogva. - Hol is tartottunk? Áh meg is van! Szóval Hoseok amolyan kettős nagykutya volt! Olyan büszke vagyok magamra, hogy kinyírtam! - Vigyorodott el önelégülten. - De sajna, ha az az őrült csaja megtudja, hogy én voltam.. - Sóhajtott és magához húzta Jungkookot. - Nem hagyom, hogy bárki is bántani merjen téged! - Mormogta a fiatalabb vállába. A levegő megfagyott. Túl sok volt az információ a három bottom számára, viszont tudták, hogy ez a sok dolog, mind csak a felszíne és nyakig vannak a szarban!

-Most olyan szívesen érdeklődnék erről a másik maffiáról, de nem hagy nyugodni, hogy az én Jooniem életben van! - Motyogja halkan maga elé meredve. - Könyörgöm vigyetek el hozzá! - Tört ki belőle a bömbölés. Senki nem értette, hogyan tud ennyit sírni, viszont mindnyájan tudták, hogy nem ő tehet róla, csupán így jön ki belőle a sok stressz és a sok érzelem. Taehyung például lövöldözik meg verekszik közben, Yoongi kiabál, Jungkook vagdossa magát, Jimin pedig éhezteti magát, ők így dolgozzák fel a nehezebb időszakokat az életükben! Seokjinnak csak a sírás megy! Ő sír, hogy levezessen mindent! A legidősebb másra sem vágyik, minsem, hogy végre újra láthassa a szerelmét, hogy mellkasára döntve fejét, hallgathassa az egyenletes szívdobbanásokat, mint annak idején! Hiányzik neki a férje, és most, hogy tudja, életben van, már nem érdekli, hogy maffiákról van szó, elő jött a gyilkos Jin, a legyőzhetetlen Jin aki mindent megtesz azért, hogy a férje épségben lehessen! Most pedig mindent el fog követni azért, hogy ott lehessen mikor felkel, hogy segíthessen megvédeni őt! Tudja, hogy nem valami erős vagy jó lövő, de mindent megtesz, nagyon kitartó és dúl benne az energia! Vérszemet kapott! Miközben hullajtja a nagy fájdalmas könnycseppjeit, elhatározta magában, ő kinyírja azt a kurvát aki ezt tette a szerelmével!

-Vigyük el? - Kérdezte halkan a főnöke felé fordulva.

-Majd. - Nézett végig a rendőrökön. - Még idő kell nekik, hogy leülepedjen kicsit, hogy fel tudják dolgozni, hogy össze tudják szedni a gondolataikat! Majd talán holnap vagy holnap után. - Nézett rá ő is a másikra. - Kimegyünk cigizni? Meg kéne vitatnunk ezt meg azt! - Biccent a terasz felé. Az idősebb csak bint, majd szerelmeiket ott hagyva indulnak kifelé.

-Na, miről lenne szó? - Fújja ki a füstöt.

-Yoongs, szarba van a seggünk! De nagyon! Nyakig szarosok vagyunk! - Morogja. - Baszottul majdnem mindenki meghalt Jungkookie meglepetése miatt! - Mormogta. - Nem hibáztatom, hisz nem csak ő tehet róla! Ezt kurvára én indítottam el! De a lényeg.. Hogy csak mi vagyunk. - Nézett rá Hyungjára.

-Oh faszom.. - Morogta Yoongi - Ez nem fog menni! Kurvára megdöglünk mindannyian! - Hajtotta le a fejét, majd a bent összeölelkezőkre nézett. - Van terved..? - Sóhajtott fel.

-Van. - Bólintott. - Van, de kurvára veszélyes, őrült, és kibaszottul bele fogok halni, ha sikerül, ha nem! - Nézett Jungkookra. - Hozz papírt meg tollat, meg kell őt védenem! - Ekkor Yoongi pofon vágta.

-Nem! Nem leszel te is olyan mint Nam! Bazdmeg, ha hősszerelmest akarsz játszani, csak rajta! Ezt kell tenned, másképp én öllek meg, de tudjad hol a helyed! Mit gondoltál, majd hagyom, hogy kinyiffanj? Nem! Jungkook kiherélne! - Boxol a vállába elmosolyodva. Halálosan komolyan mondott minden szót, de a végére kicsit viccelt is, hogy oldja a feszültséget. - De tényleg.. Ha meghalsz, mindennek vége lesz Tesó.. - Motyogja elnyomva a csikket. - Jungkook magába zuhan, én nem tudom mit fogok csinálni, mind összeomlunk, tanácstalanok leszünk és gyengék! Meg fogunk halni. -

Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~ [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now