Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~ [BEFEJEZETT]

31. Fejezet

Egy sóhajtás után félrerakja az újságot, majd a mellette ülőre néz.

-Maximum két hét és abbahagyják a kereséseket és megint megy fel mindenki az eltűnt személyek listájára. - Mondta jobban magára húzva a pokrócot.

-Ahogy szokott lenni.. - Mondta semlegesen. - Engem viszont az aggaszt, hogyan lehet életben? - Kérdezte az idősebbet.

-Én is azt hittem, hogy meghalt.. De mikor mondták, hogy csak kómában volt.. - Motyogta maga elé meredve.

-Mikroszkópikusan kicsi volt az esélye annak, hogy belebotlunk, erre persze, hogy ott van! Chh... - Mormogta fiúra nézve. - Felhívom Mingyu-t és megkérdezem, hogy hogyan áll a munkájával. Már rég késznek kellene lennie! - Kelt fel, ám ekkor egy hatalmas puffanás hangja üti meg füleiket, majd még egy. - Ez meg mi? - Húzta fel szemöldökét.

-Fogalmam sincs Nina.. - Motyogta.

-Maradj itt Jin, megnézem mi ez. - Ahogy kilépett a szobából, úgy látta meg a folyosón fetrengeni a sebes, eszméletlen férfiakat.

-Csak ezt a kettőt találtam. A másik, kettőt még nem találtam meg, de hagytam nekik egy kis meglepit - Mondta miközben belerúgott a kisebbe.

-Oh, ez annak a Minnek a párja. - Gugolt le Jimin elé.

-Jézusom! Joonie! - Sikoltott fel az ajtóban Seokjin, majd Ninát félre lökve szaladt oda szerelméhez. - Úristen! Nem hiszem el.. Tele van sebekkel.. Vérzik!! - Tapogatta meg arcát. - TE!! - Morrant fel miközben gyilkos szemekkel nézett Mingyu-ra.

-Neki meg mi baja? - Kérdezte a férfi.

-Semmi, csak ez a férje. - Forgatott szemet a lány. - Seokjin mondtam már, hogy ne foglalkozz vele! Namjoon nem ér ennyit és amúgy is, te is tudod nagyon jól, hogy te az én kis barátom vagy, az a mamlasz meg Taehyung kis barátja! -

-De.. Jungkook és Jimin is a barátaim.. - Mondta Jiminre nézve.

-Többé már nem. - Mondta a lány majd visszament a nappaliba.

Seokjin egy szobába hurcolta barátját és férjét, óvatosan megtisztogatta a sebeiket, bekötözte őket és mindegyiküket egy puha ágyba fektette. Rengeteget melózott ezzel, majdnem három órát, nagyon el is fáradt, de azért a végére büszke volt magára. Le ült Namjoon mellé, s úgy figyelte ahogy szerelme "alszik".

-Seokjin, mondtam már.. Ne vesztegesd rájuk az idődet! - Lépett be a szobába Nina.

-Tudom... De Nina.. Mi a bajod Namjoonnal? Mármint.. Meg tudom érteni, hogy Taehyungot miért nem bírod, de Joonie nem tett semmit! -

-Aha, persze! - Horkantott fel. - A kis férjecskéd majdnem megölt engem! - Mondta nagy hanggal. - De persze erről te nem is tudsz semmit, ugye? -

-M-Mi? - Kérdezte kerek szemekkel. Seokjin nem akart hallani a fülének. Teljesen meg van zavarodva. Mióta Ninával van, megváltozott a véleménye a lányról. Megismerte a kedves lányt is akivel nem sokaknak adatott meg a találkozás, illetve egy újabb otthonra talált. Aztán a férje random felbukkant egy boltban, teljesen lehetetlennek tűnt.. Persze hiába szeretett volna vele maradni, nem tehette meg. Nina, valamiért rá szólt, hogy hagyja abba. Nem értette miért nem örült neki a lány, miért kellett elválniuk, megint. Aztán erre valami bérgyilkos vagy ki, megjelenik a félholtra vert Namjoonnal és Jiminnel! Azt mondják Jungkook és Taehyung valahol máshol vannak, Yoongi meghalt, Joonie meg akarta ölni Ninát.. Már egyszerűen nem tudja mit gondoljon, tegyen vagy mondjon. Teljesen meg van kavarodva és túl sok neki az információ!

-Ja, a férjed meg akart ölni! - Ismételte meg.

-Joonie nem olyan.. Ő nem bántana ok nélkül senkit.. -

-Az lehet, de maffiában teljesen mindegy, hogy milyen az ember jelleme, ha ölni kell akkor ölni fog! Szerinted bárki is ellent mer mondani a főnökének? - Tette karba kezeit miközben az ajtófélfának dőlt. - Gondolom Taehyung parancsba adta neki... - Mondta a fiúkat nézve.

-Nina.. - Motyogta Jin. - Ha Joonie meg akart téged ölni.. És nem sikerült neki.. Akkor.. Ezek szerint te küldted őt kómába.. -

-Igen, de én is béna voltam. Jobban meg kellett volna verni.. Meg talán még egyszer meglőni.. -

-Nina.. - Lépett be Mingyu. - Vágom, hogy ti dumcsiztok a ki akart megölni kit, dologról.. De az Islandi egységből jött egy üzenet, miszerint Lisa végrehajtotta a parancsot és most vissza jön. -

-Oh.. Az a kis leszbi? -

-Aha. -

-Oké, mikor jön? -

-Holnap indul, kb holnap után már itt is lesz. -

-Csodálatos.. - Mosolyodott el Nina.

-Akkor a második fázis akcióba léphet, vagy még az előtt kerítsem meg azt a Jeon-t? -

-Mindenképp kerísd elő! - Mondta azzal el is ment. -

-Mi van?? - Pislogott nagyokat Seokjin. Ő ebből a beszélgetésből, kb semmit sem értett!

-Ahj.. Ha tudnád mi van itt készülőben.. - Kuncogott a férfi majd magára hagyta Seokjint a két eszméletlennel.

-Jungkookie, segítenél anyádnak a konyhában? - Kérdezte Hana.

-Persze anyu, mindjárt jövök! - Kiáltott vissza, majd egy puszit nyomott Taehyung arcára és elindult a konyhába. Miután Taehyung magára maradt Jungkook apjával a nappaliban, kínos csendbe burkolózva nézték a híradót.

-Az este.. - Kezdett bele Kihyun. - Minden rendben volt? Hallottam, hogy leestél az ágyról. -

-Oh, igen.. Csak Jungkook úgy gondolta nehéz vagyok és nem rajta kellene aludnom. - Kuncogott kínosan. Kihyun bólintott, majd tovább nézte a híradót. - Ahm.. És, hogy van uram? -

-Meg vagyok. A vállad? -

-Jól van, már szinte semmi baja. - Mondta egy bólintás kíséretében Taehyung. Olyan kínosan érzi magát párja apjával egy légtérben, hogy már szinte fuldoklik.

-Láttam ma Kookon, hogy kicsit sántít.. - Kezdett bele a férfi.

-Óh semmi baja, csak lefekvés előtt belerúgott az ágy lábába! - Kezdett mentegetőzni.

-Persze.. - Bólogatott. - Az ágy lábába. - Ismételte meg halkan. - Szexeltetek? -

-APAAAAAA! - Sipított fel Jungkook. - Tényleg csak belerúgtam az ágy lábába! - Mondta pipacs piros fejjel. Ez a látvány igazán édes volt, s bár Taehyung is hasonló képp zavarban volt, elmosolyodott a nyuszi fiún.

-Te nem anyádnak segítesz? - Húzta fel szemöldökét az apa.

-De, de már megterítettem. - Ül le Taehyung mellé.

-Rendben. - Bólogat Kihyun. - Szóval az este lelökted Taehyungot mert rajtad aludt? -

-Igen. - Felelte szinte azonnal.

-Belülről volt a kulcs, Jungkook ne hazudj. -

-Apaaa! -

-Kihyun! -

-Hana? Jungkook? - Mosolyodott el a férfi.

-Meg beszéltük, hogy nem leszel ilyen! Szegény kisfiad csak egyszer hozza haza a bűnöző férj jelöltjét, és te meg már beleszólsz a nemi életükbe! - Tette csípőre a kezét az asszony. Nos persze Hana ezen megszólalása csak mégjobban zavarba hozta a két fiatalt.

-Anyu... - Takarta el orcáját a nyuszi fiú.

-Jajj ne nyafogjál Hangoska! - Nevetett fel az asszony. - Nincs ebbe semmi szégyelni való! Én is láttam, hogy sántítasz! Meg nem is volt kérdés, hogy lefekszetek! -

-Anyu légyszi! Komolyan soha többet nem hozom ide Taehyungot! - Erre persze az említett is felnevetett.

-Együnk. Utána vissza kell majd menjünk Jiminékhez! - Mondta Taehyung, majd egy puszit nyomott Jungkook ajkaira.

-Uram, minden készen áll a holnapi útra. - Mondta egy meghajlás után.

-Rendben, köszönöm Lalisa. -

-Ez csak természetes, Mr. Jung. -