Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~ [BEFEJEZETT]

20. Fejezet

Már egy hét is eltelt. Az isten háta mögött egy kopott faviskóban nyomorognak, fáznak és éhesek! Taehyung vállán a seb begennyesedett, fáj neki, alig tudja mozgatni! Ki akarja égetni fertőtlenítő gyanánt, de szerelme nem merne neki segíteni, Jimin túl össze van törve, Seokjin pedig azóta sem került elő! Mindenki magába van roskadva, Jungkook folyamatosan magát okolja Yoongi halála miatt, úgy ahogyan Taehyung dugába dőlt maffia élete miatt, s Jung Hoseok miatt is! Túl sokan haltak meg miatta! Jimint folyamatosan rémálmok gyötrik, már persze amikor el tud aludni! Nem eszik szinte semmit sem! Nem azért mert nem tetszene neki a konzerv, vagy a zsíros kenyér, ő direkt nem eszik! Sanyargatja magát, gyászol, szavakat sem nagyon ejt ki a száján! Naponta is egyszer, ha lehet hallani halk hangját! De az a csilingelés ami régen volt benne, eltűnt örökre.

A kis vislóban csend honol, csak apró motoszkálásokat lehet néha hallani. Jungkook és Jimin egy pokróc alatt összebújva alszanak a kanapén, míg Taehyung a kályha előtt ül, s a tüzbe lógatja bele a fém eszközökt mellyel kívánja majd a gennyes sebét megpiszkálgatni. Már kikészített magának egy új kötést, vizes törölközőt, illetve egy rongyot amire ráharap majd! Egy halk, ám jó nagy sóhaj után kiemeli a lángok közül a fémet, majd fogaival ráharapva a rongyra, nyomja a vállához az izzó vasat. Fáj neki. Morogva, szenvedve, szemeit összeszorítva harapja a koszos rongyot.

-Tae... - Kezd el mocorogni Jungkook. Ahogy kinyitja szemeit, lustán megdörzsöli őket, s mikor megpillantja a tűz előtt térdelőt, ahogy vállához nyom egy sárgán izzó vasdarabot, teljesen megdermed. - Taehyung! - Szinte leesik a kanapéról, ezzel pedig az eddig alvó Jimint is felveri. A férfi elveszi a sebétől az eddig szorosan odanyomott tárgyat, majd szinte ráejtveazt a padlóra, vette jobbjába a nedves törölközőt, s vállába nyomta. Vérzett, égetett, elmondhatatlanul fájt. De tűrte. Csak szemeit és állkapcsát összeszorítva harapta a rongyot. Kook mikor odaért hozzá, szinte nekicsapódott úgy ölelgette!

-Engedj elh... - Szisszentette miközben elvette a véres anyagod a vállától. - Oh bassza meg.. - Nézett a sebre. - Vizezd ezt be Baby amíg Apuci elbánik ezzel a gonosz sebbel! - Mormogta míg öngyújtóját megragadta.

-Na még mit nem! Hát eszednél vagy te? Ezzel csak rontasz rajta! Neked orvos kell baszki! Már így is mit csináltál! - Sipítozott az idősebb sebét kétségbeesetten bámulva.

-Na és honnan szopjak ki egy orvost? - Emelte fel hangját.

-Ne kiabálj attól nem lesz jobb! - Visította Jungkook.

-Akkor te se! Attól se lesz jobb! - Csapta vállba kedvesét.

-Na! Ne verekedj! - Dörzsölte meg az ütés érte területet. - Jiminie, sajnálom, hogy felkeltettelek! - Nézett bűnbánóan legjobb barátjára.

-Hagyjad, amúgy is épp azt álmodtam, hogy vernek! - Motyogja halkan majd kikelve az ágyként funkcionáló, kanapéból, odatotyogott. - Taehyung ez kurvára megmarad egy életen át! - Érintette meg óvatosan a vérző, piros, hólyagos sebet. - De legalább nem fog elfertőződni! - Nézett Jungkookra. - Ez csúnya lesz, de legalább nagy baja nem lesz! Kook ezt te is tudhatnád! Elhiszem, hogy nagyon félted és nem bírod nézni ahogy szenved, de lássuk be, ha Taehyung nem önfejű és nem kezd magán atrakcióba ma este, lehet le kellene amputálni! - Dorgálja meg a fiatalabbat aki csak fejét lehajtva kezd el pityeregni. A sírás nem old meg semmit, de, ha abban a percben csak az megy? Jungkook tudta, hogy Hyungjának igaza van! Mindent elront! A párja majdnem többször is meghalt miatta, elvesztette a maffiáját, rengetegen meghaltak, köztük Yoongi Hyung is, aki történetesen a legjobb barátja párja volt! Jung Hoseok is életben lenne, ha nem kezdett volna bele ebbe az egészbe! S akkor biza, ha Jung Hoseok sem halt volna meg, az az őrült nőszemély sem lenne most a nyakukban egy rohadt nagy maffiával! Seokjin sem tűnt volna el! Minden rendben lenne és menne a maga kibaszott lassú módján! Boldogak lehetnének! Yoongi és Jimin is, ő is boldog lehetne Taehyungal, sőt, az a nő is boldog lehetne a kétarcú férjével! De ő elrontotta! Mindent elrontott!

-Hey, Jungkookie, ne sírnj! - Puszilta meg szerelmét. - Tudom nagyon jól, hogy mire gondolsz, de erre ne gondolj! - Túrt hajába így felemelte a könnyáztatott arcot.

-Deh ez az egészh a- Kezdett volna bele bömbölve, de Jimin szájára tapasztotta a tenyerét.

-Kukis, ezt most fejezd be! Az maffiáért még okolhatod magad! De onnan, hogy az a zakkant picsa a képbe került, onnantól már nem a te sarad! - Mormogta gyilkosan maga elé meredve. - Taehyung, Yoongi úgy beszélt ahoz a lányhoz, mintha ismerte volna.. - Fájt neki a múltidőt kiejteni, hisz minden szó a szerelme halálára emlékeztette, hogy szó szerint a karjaiban halt meg.

-Ez így igaz. - Bólintott a férfi - Én is ismerem Jung Ninát! Igazából csak annyit tudnék róla mondani, hogy bonyolult a múltja. Túlságosan is. - Sóhajtott a tűzbe meredve. - Nina pontosan az a lány volt akinek nem volt szüksége senkire, maffia családba született, ott is nőtt fel, mindig volt pénz, de szeretet és törődés sosem! - Ecsetelte tovább. - Nina gondoskodott magáról, élte egyedül a kalandos életét, erről csak ennyit tudok. De olyan húsz lehettem mikor először találkoztam vele! - Mosolyodott el féloldalasan. - Satu részeg voltam és lehánytam a cipőjét! - Kuncogott egyet. - Aztán jól szétvert és két hétig egy magassarkú talpa díszelgett a hasamon. - Hervadt le a vigyora. - Szóval akkor mikor találkoztunk, akkor még én is jóban voltam bizonyos emberekkel.. - Nézett félre - De azok az emberek már mind halottak. - Sütötte le szemeit. - Igazából majdnem mindegyikőjükkel én végeztem. Csak Yoongi és Tori voltak a kivételek. Yoongit Nina nyírta ki, Tori meg öngyilkos lett. Azt nem tudom miért, de pár nappal az utolsó gang találka után jött a hír, hogy bedrogozta magát és pisztolyt nyelt. - Vont vállat ahogy a két fiúra nézett. Jimin és Jungkook pedig mint a gyerekek egy mesedélutánon, figyelmesen hallgattak. - Hoseokkal akkor még nagyon jóban voltam én is meg Yoongi is. Egyik nap hárman elugrottunk piálni, akkor a pultnál Hoseok találkozott egy, idézem, fullos, feszes seggű bigével, aki persze, hogy Nina volt, ki gondolta volna? - Forgatott szemet. - Nyilván megismerte, hogy ki hányta össze a legújabb fekete magassarkúját, így jól felképelt a retiküljével! - Forgatott ismét szemet. - Hoseok meg vihogott mint valami szamár! Már nyerített is mellé! Nina szeme meg csillogott, mintha angyalok basznának a füle mellett! Tetszett neki a lópofa, jól megvoltak! Aztán nem tudom a pontos részleteket, de összejöttek, lett egy nagy veszekedés a gangben külön váltunk, mindenkinek saját maffiája lett, aztán éltük az életünket! Néha voltak persze nagyobb találkozók, amiken találkoztunk, s az egyiken már úgy jelent meg, hogy 'Ti faszarcúak el a kezekkel a feleségemtől!' - Kuncogott fel az emléket felidézve magában. Itt még nem volt semmi bajuk Hoseokal. - És az volt az az este amit soha nem felejtek el...-