Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~ [BEFEJEZETT]

57. Fejezet

-Komolyan mondom, nem hiszem el, hogy csak így odaadták nekünk a gyereket. - Morgolódott Taehyung.

-Engem már ismertek és megmondtam, hogy épp válunk Bogummal. - Simogatta újszülött kisbabáját Jungkook. -És nézz már az új kicsike fiúnkra! - Olvadozott a fiatalabb. A férfi csak sóhajtott, majd közelebb bújva Jungkookhoz ő is megsimogatta a kisfiú apró fejét.

-Öszintén, Hyorin kívül még nem fogtam kisbabát a kezemben, az is egyszer volt, amikor Jin és Namjoon siettek valahova és egy órát én meg Yeosang vigyáztunk rá, de... Még nem tudom mi is kell egy ilyen kis gyereknek... - Mormogta, hogy a nővérek a kórházban ne hallják meg.

-Majd én segítek! - Bújt közelebb párjához. -Bogum nem ment volna ebbe bele, de annyira beszart tőled, hogy még az utcára is kiköltözött volna, csak meg ne öld. -

-Dö-

-Ne. Ki ne mondd! -

-Most őt véded? - Húzta fel szemöldökeit.

-Nem. -

-Nekem ez nagyon úgy hangzott! -

-Taehyung! - Fordult felé. -Nem, nem őt védem, a gyereket védem! Komolyan olyanokat akarsz mondani előtte, hogy hogyan csinálnád ki az ex férjemet? - Biccentett a karjaiban alvó kisfiúra.

-Dehát alszik! - Emelte fel kezeit védekezőn, s szemeit forgatta. -Amúgy is papíron még Bogum férje vagy... -

-Ahww! Te kis féltékeny! - Puszilta szájon az idősebbet.

-Komolyan? Két évig vele voltál, kitudja milyen mocskosságokat csinált veled, de én nem lehetek féltékeny? - Húzta magához közelebb.

-Az nem számít, hogy kivel mi volt, csak az számít, hogy kivel kötök ki a végén. Neked is jó cifra életed volt előttem, meg se tudod számolni hány ribit ráncigáltál az ágyadba! Nekem csak Bogum volt. Az egy. Vedd ezt amolyan törlesztésnek. -

-Aha, és te meg tudod számolni, hogy te meg Bogum hányszor csináltátok!?- Forgatott szemet.

-Kétszer. - Erre a válaszra Taehyung szemei elkerekedtek. -Most mi van? Mondtam, hogy nem volt szenvedélyes! -

-Akkor is utálom. - Morogta és Jungkook nyakába bújva szorongatta a fiatalabbat. -Két hosszú évig ő láthatta azt a csodálatos látványt, mikor felébredsz, ő csókolt téged, ő ölelt téged, ő hozzá bújtál amikor sírtál, ő neki mondtál először igent.. - Sóhajtott szomorúan. Próbálta nem elsírni magát. Ő akart lenni Jungkook első és egyetlen férje, de ez sajnos nem így sikerült.

-Óh, életem! - Bújt közelebb Taehyunghoz és arcára egy apró puszit nyomott. -Sajnálom.. Tudom, hogy szinglinek kellett volna maradnom, de úgy el akartalak felejteni titeket.. -

-Semmi baj.. Igazad van, csak az számít, hogy kivel kötsz ki! -Csókolta meg szerelemesen. - Mert velem fogsz. - Pihegte kettejük közé.

-Pontosan. Veled. - Húzta most ő egy csókba az idősebbet.

Az út csendesen telik vissza Soulba, ugyanis Yeosang a kis Minseo mellett alszik hátul. Jungkook és Taehyung sem beszélnek, csupán élvezik a csendet. Végre együtt vannak. Taehyung keze melyet a fiatalabb két combja közé zárt, már zsibbadni kezdett, mikor hirtelen megcsördült telefonja.

-Ki az a Repedtsarkú? -

-A volt takarítónőm. - Morgta. -Add ide.. - Sóhajtott idegesen. Ahogy Kuksi a kezébe adta a készüléket, felvette.

-Sziaaaaa! Gondoltam átugrom kicsit hozzád, apuci, de sajnos nincs itt  senki! - Az autóban megfeszült a légkör. A nyuszi fiú szemöldökei az égbe meredtek és a szívverése is felgyorsult.