Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~ [BEFEJEZETT]

19. Fejezet

A nap további részében mindenki magába süllyedt és elgondolkozott. Mit tehetnének? Minden arra utal, hogy meg fognak halni! Ők túl kevesen vannak, ellenük pedig túl sokan! Nem tudnak mit tenni, emellett pedig még Namjoon sincs magánál, Seokjin egy roncs, Jungkooknak fáj a segge és hiába rendőr, úgy ahogyan Jimin is hiába az, nincsenek elegen! Yoongi és Taehyung maradtak még, de ők is kevesek a feladathoz! Kellene a régi csapat, kellene idő, hogy újoncokat toborozzanak, hogy azokat kiképezzék! De nincs elég idejük! Nincs! Ki tudja mikor érkezik meg a néha Jung Hoseok őrült párja, hogy emlékezetes bosszút hajtson végre? Egy biztos, kurvára nincs idő!

-BASZKI. - Kelt fel Yoongi kerek szemekkel ahogy meglátott a teraszon álldogállni egy női alakot. A mellette üldögélő Jimin teljesen ledermedt. Taehyung és Jungkook pedig mit sem sejtve bújnak egymáshoz a szobájukban. A legidősebb pedig a konyhában, egy szomorú dallamot dúdolászott miközben egy teát kotyvasztott, ám mikor meghallotta Yoongi felkiáltását viszont meghallotta. Jin épp indult volna ki a konyhából, hogy megtudakolja, mire ez a nagy káromkodás, de ekkor eldördült egy pisztoly! Erre a szobájukban összeölelkezett Jungkook és Taehyung is azonnal felfigyelt! Tudták, hogy el fog jönni ez a pillanat, mindenki tudta, de nem hitték volna, hogy ilyen hamar megtörténik! A fiatalok azonnal futásnak eredtek, fegyvereket kerestek, megpróbáltak elmenekülni a lehetetlen elől!

Az ablak előtt állt, pattanásig feszült idegekkel, kezében szorongatva a pisztolyát! Műkörmei már szinte lepattannak puha, vékony ujjairól, oly erősen szorongatja a kezében elhelyezkedő tárgyat! Máskor szerelemtől vagy gyűlölettől csillogó, gyönyörű whisky barna szemei, most vérben és könnyekben úsztak! Egy újabb lövést adott le, majd előrébb lépett.

-Meneküljetek csak kis szarháziak! - Morogta orra alatt majd berúgta az üvegajtót ami egy hatalmas csörömpöléssel esett szilánkokra. Magassarkú combcsizmájával csak úgy áttipegett az üvegszilánkokon. Ahogy egyre beljebb ment a házban, mocorgásokat hallott meg majd egy halk cuppanó hang után Taehyung került szemei elé, ahogy háta mögé rántja szerelmét.

-Kurvára nem fogod őt bántani! - Morogta pisztolyát kibiztosítva.

-Tch! Állj félre az útból buzikám! - Morogta rideg hangnemben. A férfi mögött megbújó nyuszi fiú ijedtében megremegett.

-Ha csak egyetlen egy retkes karmoddal csak egy kicsit is hozzá mersz érni, egyesével töröm ki a fogad és feldugom abba a büdös pinádba a pisztolyom, aztán lesz golyó a két lábad közt! - Erre a mondatára az előtte álló nő csak morrant egyet és meghúzta a ravaszt! Telibe kapta Taehyung vállát akinek emiatt kiasett a kezéből.

-Most már aztán álljál félre te geci! - Azzal úgy pofán rugta, hogy hátra esett. Jungkook lábai remegtek, majd térdre esve, sipítva odakúszott szerelméhez.

-Taeh! - Rázogatta, de a férfi nem válaszolt, eszméletlen volt. Ebben a pillanatban pedig egy pisztoly nyomódott halántékának. Remegve odafirdította fejét a nő felé, majd mikor meglátta a dühös összetört szempárt, a torkában növekvő gombóc csak nagyobb lett. - Nemh kellh ezt tennedhh... - Szipogta ahogy könnyeit kezdte el törölgetni.

-DE. - Ám ekkor léptek zaja üttötte meg fülüket. Az elkeseredett, bosszús nőnek ez sem lett volna akadály, hogy elvegye az előtte térdelő fiú életét, viszont mikor meghallotta, ki is áll háta mögött, épp elég akadálynak bizonyult.

-Vajon Hoseok is azt akarná, hogy megöld őt? - Hallatszott a dörmögős hang. - Vajon Hoseok büszke lenne erre a roncsra aki vagy? - Simított a lány nyakára. Teljes testében megremegett, s bár arcvonásia rezzenéstelenek voltak, egy könnycsepp távozott bal szeméből. - Hoseok minden bizonnyal csalódott! Nem egy ilyen gyenge kurvát edzett! Nem egy ilyen semmirekellőt választott magának! Hogy hozhatsz ekkora szégyent a Jung névre?? - Emelte meg hangját. A másodperc töredéke alatt fordult meg majd tökön rúgta Yoongit.

-Mit tudsz te rólam? Mit tudsz te Hoseokról? Hah? Mit tudsz te, Min? - Morogta fogai közt miközben megpróbálta visszatartani könnyeit. Tudja, hogy Yoonginak igaza van. Hoseok most csalódott lenne! Gyenge lett, szégyent hoz a Jung névre, szégyent hoz a férjére! Nem ezt tanította neki!

-Hoseok egy farok volt akit utáltam, de akkor is egy szégyen a kurvája! - És itt pattant el az utolsó szál is. A könnyeivel harcoló nő meghúzta a ravaszt és mellkason lőtte Yoongit. Meghalt. Pont a szívébe fúródott.

-NEEEHH!- Kezdett el szaladni Jimin a folyosón. - Neh Yoongsh! Neh! Drághámm! Szerelmem kérlekhh nehh! - Rázogatta a holt párját. Könnyei megállíthatatlanul folyni kezdtek, összetört. Jungkook lefagyott, Taehyung nem tért magához Seokjin isten tudja merre bóklászik, A nő pedig csak egy hatalmasat sóhajtva elereszti könnyeit.

-Mit tudott ez a seggfej? Hah? - Szűrte ki fogai közt a szavakat. - Túl sokat képzeld ez a törpe. - Morogta majd a fegyvert leeresztve átlépett a vérző hulla felett. Min Yoongi kihúzta a gyufát, meghalt. Kim Taehyung tönkretette, ezért ő is tönkre fogja tenni!

Morgolódva kezdett el mozgolódni, s a vállához emelte ujjait, a vér megállíthatatlanul ömlött belőle, félő volt elvérzik! Jungkook azonnal rákapta tekintetét és a sebre szorította tenyerét. Sírva borult Taehyung homlokára aki azt sem tudta merre van, hogy mi történt?

Sírva, dülöngélve szorongatta az ölében fekvő, vérző Yoongit. Csak sírt. Elvesztette. Ez nem olyan mint Namjoonnál, ebből nem lehet kóma! Már kurvára nem lesz ebből semmi! A szíve leállt, amúgy is elvérzett volna, nem tehetett semmit! Csak sírt. Ez sem oldott meg semmit, nem hozta vissza elvesztett párját, mégis abban a pillanatban az esett neki a legjobban! Képtelen volt elfogadni a történteket! Yoongi úgy lépett ki a szobából, hogy vissza fog térni, hogy csak megmenti Jungkookot és Taehyungot, ám ez nem történt meg! Meghúzta a felbőszült oroszlán bajszát és túl hamar találta szembe magát a karmaival!