Kezeket fel Mr. Kim ~Taekook~ [BEFEJEZETT]

40. Fejezet

-Szóval.. Ti hol látjátok magatokat tíz év múlva? - Dőlt hátra a szőke lány.

-Tíz év? Ne szopass, hogy nekem ilyen bemindenezett állapotban kell a saját jövőmre gondoljak! - Horkantott fel Chanyeol és a szőke lányra nézett. -Amúgy is Yuqi, miért kérdezed? -

-Hát.. mindjárt meg lesz a rendőri vizsga.. Aztán nem látjuk egymást, valószínűleg soha. - Mormogta halkan és lehúzott még egy felest.

-Ja, mondd valamit. - Bólogatott Jimin és ő is úgy tett. - Nos én tíz év múlva már szeretnék összeházasodni Yoongival, és gyereket is akarok örökbe fogadni! Meg persze valami nyugisabb környéken dolgozni. - Bólogatott majd végig nézett a társaságon. -És ti? -

-Én szeretnék anyuka lenni. - Mosolyodott el Suli. - Megszerzem ezt a kurva vizsgát és elmegyek egy kisvárosba, ahol a nagyim lakott! Kevés ott a rendőr és nagy a gettó! Akarok segíteni, és aztán anyuka is ott akarok majd lenni! A kisvárosi élet nyugisabb, az tetszene. - Majd belekortyolt a sörébe. Mindenki elismerően bólogatott és egymást nézték, várvi ki fog következőnek megszólalni

-Hát nem tudom, én gazdag palit akarok, gyerekem biztos nem lesz. - Sóhajtott Yuqi. Páran felkuncogtak és Chanyeol oldalba lökte.

-Azért mert meghalna melletted?! - Kacagott fel hangosan.

-Ja, vicces vagy! De ha már itt tartunk, te hol látod magad tíz év múlva? - Húzta fel szemöldökét.

-Hát rendőrként dolgozom, elkapom a seggfejeket, lesz egy párom akihez hazajárok dugni meg aludni aztán gondolom ennyi. Szár leszek a munkahelyemen.. - Ránott vállat egy féloldalas mosoly kíséretében. Most Yuqin volt a sor, hogy oldalba vágja a másikat.

-Most komolyan? Csak dugni meg aludni járnál haza hozzá? - Egy bólintást kapott. -Chh tahó! - Azzal mindenki az utolsó csendben maradt személyre nézett. A fiú csak sóhajott és fekete tincseibe túrva szólásra nyitotta ajkait.

-Én minden geciládát elkapok és rács mögé juttatok! Sokat leszek terepen és maximálisan a munkámra fogok koncentrálni! Kétlem, hogy lenne valakim, de szeretnék majd párkapcsolatot! Szeretnék szerelemben élni egy rendes, tisztességes állampolgárral. -

-Jézusom. Mintha életre kelt volna egy prűd kódex! - Forgatott szemet Yuqi.

-Nem vagyok nagy kalandvágyó, de ez unalmas élet, Jungkook.. - Rázta meg fejét Suli.

-Az én életem unalmas lesz. Amíg még fiatal vagyok, addig bulizok meg minden, de magamat ismerve, ahogy öregszem, besavanyodott tatter leszek már harminc évesen! - Sóhajtott és Jiminnek dőlt.

-Ugyan már, Kuksi! Biztosan nem leszel besavanyodott tatter! Majd, ha mást nem odaköltözöl hozzám meg Yoongihoz és a kicsikhez! Meg akkor már lesz kutyánk is.. - Karolta át legjobb barátja vállát

-Gondolod, Chim? -

-Igen! - Nevetett fel -Most pedig igyál mert túl józan vagy! - Nyomott bele két shot-ot a kezébe.

Könnyfátyolos íriszekkel ül az ágya szélén, s az alvó Yeosangot figyeli ahogy nyugodtan szuszog. Nem is olyan régen aludt el arra az esti mesére amit Jungkook olvasott neki. Most viszont az apuka csak szomorkásan mered emlékeibe. Azokba az emlékekbe ahol még Jimin és Yoongi éltek, ahol még nem ismerte Taehyungot, ahol még szűz volt és szingli, ahol még csak a bűn elkövetői ellen akart tenni, s nem pedig az érdekükben tevékenykedni! Egy halk kopogás üti meg füleit, az édesapja áll az ajtóban.

-Gyere fiam, beszélnünk kell.. - Suttogta egy gondterhelt arckifejezéssel. Kook szívverése felgyorsult, gyomrában pedig egy hatalmas kő foglalt helyet. Idegesen kelt fel és ment apja után, aki idő közben elindult kifelé a teraszra. A teraszon már két pokróc és két üveg sör várta a két férfit. Kihyun leült és az egyik sört megbontva nézett a sötétbe, ahol az udvara terült el. -Mikor kicsi voltál, azt hittem lesz egy barátnőd aki majd a feleséged lesz. - Kezdett bele mikor láttay hogy fia helyet foglalt. -De mikor elmondtad, hogy meleg vagy.. Nehéz volt megbékéljek vele. Nah, arról meg ne is beszéljünk, hogy a világ egyik legnagyobb maffia vezérével kúrtál össze! Aggódtam. Jungkook, az utóbbi időkben, minden pillanatban ugyan annak a kis védtelen kisfiúnak látlak, mint amilyen öt éves korodban voltál! Mikor azt mondtad, hogy Taehyungal együtt vagytok, azt hittem szívrohamot kapok! Az én kicsike fiam egy veszélyes emberrel! - Nézett továbbra is fiára akinek arckifejezése sértődött volt. - Aztán elmondtad mi történt. Vagyis elmondtátok.. Ott kezdtem megbékélni.. De igazán csak akkor nyugodtam meg és akkor kezdtem el örülni, mikor Taehyung hazahozta Yeosangot! Láthattam az igazán törődő oldalát, és azt, hogy nem csak téged véd meg! Aztán te is apa lettél, ahogy Taehyung is.. Tudod... Fiam, nem könnyű dolog szülőnek, apának lenni! Folyamatosan aggódsz, hogy mindent jól csinálj! Vagy pedig pont az ellenkezője. Sok apa elhagyja a gyerekeit, le se szarja őket! Én mindig féltemy hogy nem adok elég szeretetet neked! Mindig az én törékeny, kíváncsi, csillogó szemű, nyuszi mosolyú fiam leszel, aki arcrabukott a biciklijével! Fiam, nagyon aggódtam érted.. Azt a kellemetlenséget meg, hadd ne hozzuk szóba, hogy mikor Taehyung a képbe merült, nem csak az aggasztott, hogy bűnöző! Az is aggasztott.. Hogy a kicsi fiamnak nemi élete van.. Felnőttél és többé nem leszel már ugyan az! Végül örülök, hogy mindig az agyadra mentem a jelenlétemmel! Láttalak felnőni, és egy percet sem hagytam ki! - Mosolyodott el szomorkásan és megfáradt szemejt lehunyva sóhajtott. - Kérlek téged, kérlek Titeket, hogy ne hagyjátok elveszni a pillanatot! Yeosangnak szüksége van rátok, és tudom, hogy sokat dolgoztok, főleg Taehyung.. De ne hagyjátok, hogy a fiatok úgy nőljön  fel, hogy nem látjátok! Mert higyjétek el, ijesztő az mikor egyszer csak hazaállít az élete párjával, elköltözik, munkája lesz meg minden.. - Nézett a könnyekben úszó Jungkookra, s az ő öregedő szemeiben is megjelentek a könnyek. -Egymással se vesztegessétek az időt, minden pillanatot éljetek meg és ne veszekedéssel töltsétek az együtt töltött időtöket! Huszonöt év szolgálat után el tudom mondani, hogy minden napot úgy kell megélni, mintha az utolsó lenne! Ezt viszont bizonyára ti is nagyon jól tudjátok. - Mosolyodott el. -Hiszen.. Taehyung veszélyesen él, csak nem engedted még el egyszer sem anélkül, hogy remegve csókolóztatok volna! - Csapott térdére a férfi. Jungkook épp könnyeit törölgetve szipogott és heves bólogatásba kezdett.

-Apa.. - Szipogta.

-Mondd, büdi. -

-Nagyot csalódtál bennem, mikor Taehyungot választottam az esküm helyett? -

-Kezdetben csalódott voltam, igen.. - Sóhajtott fel Kihyun. -De aztán rájöttem, hogy csak a szívedet követted és a szerelmet választottad! Ami persze a lehető legjobb dolog amit tehettél! Ez normális és a boldogságot érdekében szükséges lépés volt! - Bólogatott.

-Mindig féltem, hogy rossz apa leszek.. De most már, hogy Tae itt van nekem.. Nem érzem úgy, hogy tartanom kellene tőle! Csak attól félek, hogy egy nap nem tér vissza, hogy eljön az utolsó nap, az utolsó csók és az utolsó szavak.. Ettől félek.. - Reszketegen kifújta a levegőt és apjára nézett. - Félek apa.. -