Egy új nap. Új suli. Szeptember 1. van. Anyáék itt Seoulban kaptak állást, ezért ide költöztünk Daegu-ból. Múlt héten érkeztünk, már szinte teljesen berendeztük a házat. A szobámra még ráférne egy-két igazítás és kész. Habár elég üres volt. Maga a szoba viszonylag nagy volt. Egy nagy francia ágy volt az ablak előtt. Mellette egy szekrénysor. Az is üres volt. Egyedül csak a ruháim tudtam teljesen kipakolni. A szobába még volt egy nagy íróasztal, amin volt még pár doboz. Egy tv állvány és egy ajtó, ami a fürdőbe vezetett.
Bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, és felvettem az egyenruhát. Fehér ingből, sötétszürke nadrágból, fekete zakóból, rajta az iskola címerével és egy piros, zöld csíkos nyakkendőből állt. Tetszett. Fogat mostam, beállítottam hajam, és kész. Lementem a konyhába, ahol anyukám várt reggelivel. Oda mentem hozzá és adtam egy puszit a homlokára, majd leültem bátyám mellé.
- Várod a sulit? - Kérdezte teli szájjal, miközben bökdösött. Az én idegesítő bátyám, Seokjin. Kérdésére csak megvontam vállam.
- Ne beszélj teli szájjal! - Szidta le anyánk. - Még a végén megfulladsz.
- Jó khm is khmm lenne. - Mondtam megjátszott köhögések közben.
- Kapd be! - Kiabálta nekem Jin.
- Gyerekek! Elég!
- Bocs anya. - Mondtuk egyszerre miközben próbáltunk nem röhögni. Ami persze nem jött össze.
Gyorsan megettük a reggelinket, majd elköszöntünk anyánktól. Apa már elment korán dolgozni. Beszálltunk Jin kocsiába és elvitt a sulihoz, majd tovább ment újdonsült munkahelyére. Hamar sikerült neki munkát találni. A sulihoz érve vettem egy nagy levegőt, majd elköszöntünk egymástól és csak utána mentem be. Nem félek, de egy kicsit izgulok. Remélem tudok majd barátokat szerezni, hamár a régieket ott hagytam. Persze tartom még velük a kapcsolatot, de mégis más ez így. És kellenek az új barátok.
- Sziasztok. Meg tudnátok mondani hol van az igazgatói? - Mentem oda egy csapat lányhoz.
- Persze. Menj egyenesen, jobbra, majd bal oldalon a 3. ajtó. - Mondta vinnyogó hangon. Megköszöntem, majd gyors léptekkel elsétáltam, hogy ne késsek túl sokat.
Az igazgatóiban elintéztünk pár papírt. Az ajtón kopogtattak és egy nő lépett be rajta. Mint kiderült ő az osztályfőnököm és egyben a matek tanár. Kedvesnek tűnik. Bemutatkozott, majd mentünk a termünkbe. Már egy ideje tartott az óra, de mivel ez az első nap és cak osztályfőnöki óra van, így nem maradtam le semmiről.
- Osztály, ő itt az új osztálytársatok. Viselkedjetek vele normálisan. Mutatkozz be kérlek. - Fordult felém mosolyogva.
- Szasztok. Kim Taehyung vagyok. Most költöztünk ide a szüleimmel Daegu-ból. Tizennyolc éves vagyok. Szeretek táncolni és énekelni. - Mindenki érdekelődve figyelt. Kivéve egy embert. Ő csak feküdt a padon. Talán aludt. Csak a fehér haját láttam.
- Rendbe Taehyung. Ülj le Jimin mellé! - Mondta, majd egy barna hajú fiú mosolyogva tette fel a kezét, és intett nekem. Leültem mellé.
- Szia. Park Jimin vagyok. - Mondta mosolyogva. Miközben mosolygott, szeme összeszűkűlt. Aranyos egy srác. Viszonoztam a mosolyt, és én is köszöntem. - Ha gondolod szünetben körbe vezetlek.
- Azt megköszönném. - Mondtam, majd mindketen az órának szenteltük figyelmünk. Óra közben úgy éreztem mintha valaki figyelne. Oldalra néztem és azt a fehér hajú fiút láttam. Sötétbarna szemei mélyen enyémbe fúródtak. Szúrós tekintettel mért végig, majd visszatette fejét azt asztalra és aludt tovább.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Just us? [Taegi ff]
Romance- Mégis mi bajod? Olyan furán viselkedsz mióta megismertem. - Mondtam feszülten. - Semmi. - Mondta flegmán. - Ne hazudj! Talán az a bajod, hogyha összejövünk, akkor nem fogok veled foglalkozni? - Nem, csak... - Csak mi? - Nem mondott semmit, csak né...