Just us? [Taegi ff]

59.rész

Hyemin vett egy mély levegőt, s bólnintott. Egész végig a szökőkutat bámulta, míg én őt néztem.

- Ja. Fura, mi? - Nevetett keserűen. Éreztem a hangjában a fájdalmat. Hazudnék, ha azt mondanám, nem sajnáltam meg. Tudom, milyen érzés az, hogy nem lehet tiéd a szerelmed. Elvégre most élem át. Már semmi esélye annak, hogy én és Tae együtt legyünk. - Azt és a fényképet, amivel lebuktattam őket....azért csináltam, mert reméltem, hogy ezzel megszerezhetem. De végül rájöttem, hogy mind hiába. Engem sosem tudna úgy szeretni. És soha nem is szeretett.

- Nem. - Mondtam halkan, mire rámnézett. - Nagyon szereti Jimint. De akkor miért nyomultál Tae-re? - Kérdeztem, miután elgondolkozdtam.

- Gondoltam, hátha féltékeny lesz. - Vonta meg a vállát. Egy darabig újra csendben ültünk. Felnéztem az égre, miközben ő rá gondoltam. Jó volt ma újra látni. De még így is hiányzik. A sok csillag között megláttam egy hullócsillagot. Hamár ez a szokás, akkor kívánni kéne. Lehunytam a szemem, s kívántam. Bárcsak újra együtt lennénk Tae-vel. - Most biztos mégjobban utálsz. - Kinyitottam a szemem, ránézve.

- Nem. - Ráztam meg a fejem. - Nyílván ez nem azt jelenti, hogy nem voltak rosszak a cselekedeteid, de átérzem a fájdalmad. - Fordultam felé teljes testtel. A válaszomon eléggé meglepődött. Felhúzta mindkét szemöldökét, szemei pedig enyhén kikerekedtek.

- Igen?

- Aha. - Bólintottam. - Pontosan ezt érzem most is. - Néztem le az ölemre. Eddig nyugodtan beszéltem viszont most éreztem, hogy újra elfog a sírógörcs. Ráharaptam alsó ajkamra, kezeimet pedig ökölbe szorítottam.

- Igen? Miért? Szerelmes vagy? - Kérdezte lágy hangon. Sóhajtottam egyet, aztán újból őt néztem.

- Igen. Az vagyok.

- Min Yoongi szerelmes? Nem hittem, hogy ezt is megélem.

- Fogd be! - Elkuncogta magát, ami mosolyt csalt az arcomra.

- Úristen még mosolyog is. Nem is tudtam, hogy tudsz ilyet. - Tette a nyitott szája elé a kezét, drámaian. Halkan nevettem, miközben játékosan meglöktem. - Na és ki az a lány?

- Tae. - Vágtam rá egyből. Szemei hatalmasra kerekedtek.

- Tae? Mármint...Taehyung? Az a Taehyung? - Bólintottam. Miután feldolgozta az információt, megint megszólalt. - Szóval szerelmes vagy belé, viszont ő heteró. Ezért mondtad, hogy ugyanazt érzed te is?

- Nem. Ami azt illeti járunk....vagyis jártunk. - Néztem szomorúan le.

- Szóval jártatok. De akkor miért.... Hogy hogy itt vagy? A vacsorán azt mondtad, hogy nem akarsz összeházasodni velem.

- M-meggondoltam magam.

- És akkor mi van Taehyungal?

- Rájöttem, hogy nem lehetünk örökké együtt. Ennyi. Így szakítottunk. Jobb lesz így, ha összeházasodunk. - Újra elnéztem, mivel könnyezni kezdtem.

- És ezt most higgyem is el? - Újra rá emeltem tekintetem. - Miért egyeztél mégis bele? Az igazat mondd! - Megráztam a fejem.

- Nem. Ez az igazság. Esküszöm. - Néztem el, de Hyemin maga felé fordította a fejem.

- Yoongi! Mondd el! Kérlek!

- Én....én nem akartam..ezt az esküvőt. És nem is akarom. - Mondtam ki egy sóhaj után. Úgysincs értelme hazudni neki.

- Akkor miért mentél mégis bele? - Végignézett az arcomon, gondolom azért, hogy abból rájöjjön valamire. Egy perc után ismét megszólalt. - Téged is kényszerítenek rá? - Egy aprót bólintottam. Az arca ellágyult.