Abban az évben március 3-án kezdődött a tanítás. Taehyung új szobatársra számított a szöuli kollégiumban, ahol már egy éve élte a diákok vidám életét, mert a régi, családjával együtt, külföldre költözött. És úgy is lett. Attól a naptól fogva egy má...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A versenyt Jungkook nyerte. Első éves bemutatkozóként többek érdeklődését is felkeltette. Legyen vadászlány, tanár vagy fejvadász. Néhányan nagyobb tétel töltényre ruháztak be, mások megjegyezték a nevét, hogy ha egyszer a kezeik közé kerül, azonnal gondozhassák a tehetségét, megint mások portfóliót kértek róla a rektori titkátságtól, és azt a potenciális idolok fakkba helyezték az ügynökség bázisán. De Jungkook a legnagyobb győzelemnek azt érezte, amit szerelme tett az EgZeNa végén: ismét őt választotta, mégha csak ilyen metaforikus formában is. Ez azt sugallta neki, hogy senki és semmi nem állhat közéjük, legyen az homofób külvilág, lelkes és ügyes vadász vagy éppen az ő nehéz természete.
Lehet, hogy az utóbbi időben több ülést is kapott a kapcsolatuk, de erős építménynek bizonyult. Mindig újra erőre tudott kapni, és mindig csak szilárdabb lett. A szerelmük leginkább a tüskés egerekre hasonlított, amelyek ha megtámadják őket, ledobják a bőrüket, de az elvesztett bőrt teljes mértékben képesek regenerálni. A fölött mondjuk átsiklott, hogy a tüskés egerek sem halhatatlanok, hiszen a belül fejlődő kór őket is elpusztítja, de ugye nem tudományos disszertáción dolgozott. Hanem csak úgy eszébe jutott.
A világ, legalábbis, amely őket vette körül, nem akart buzikat, így a világnak hazudtak. A vadászok célkeresztbe vehették bármelyikőjüket, nem tudták elejteni őket. Már sok ideje szerették egymást, még az idő sem tudott rajtuk kifogni. Minden csak még közelebb vitte őket egymáshoz. Idősebbek lettek, lényegében felnőttek. Kicsit magasabbak is lettek, a hangjuk is erősebb lett a korábbinál, de a szerelmük nem múlt el. Újra és újra egymásra találtak. Ők ketten mindent legyőztek együtt, mert a szerelmük erős volt és örökre szólt. Jungkook ezt gondolta magukról. Ám azt is gondolta, hogy ő jobban is tehetné a dolgát kettőjükért. Maradéktalanul boldoggá akarta tenni Taehyungot, csakhogy az eszközei korlátozva voltak.
Ezzel el is érkeztünk Jungkook nehéz természetéhez. Tudta magáról, hogy nem könnyű eset. Nagyon büszke volt a szerelmükre és magukra, sőt örömében az után kezdett vágyakozni, hogy az ő örök és szilárd szerelmüknek hangot adjanak. Hangot adjanak, de lehetőleg úgy, hogy ne hallatszódjon. Nála így működtek a dolgok. Minden. Az egész életét Taehyunggal szerette volna leélni, de nem akarta tudatni a világgal. Világsztár akart lenni, de úgy, hogy ne foglalkozzon vele mindenki és mindig. Soha nem ejtett volna ki a száján bizonyos szavakat, de ha Taehyungtól hallotta őket az ágyban vagy azon kívül, azonnal felizgatta. Mindehhez a gyémánthasításhoz megfelelő keménységű fej társult, hatalmas szexuális étvágy és maximalizmus. Hát tényleg nem volt könnyű eset.
Taehyung bizonyult az egyetlennek, aki tudta kezelni őt. A titka abban rejlett, hogy nem erőltett Jungkookra semmit, csak támogatta őt. Sokszor nem értettek egyet, de ő úgy lett nevelve, hogy a saját akaratát nem kényszerítheti senkire. A személyes szabadság tiszteletben tartása volt a legfontosabb elv a számára, és természetesen ugyanezt igényelte ő is másoktól. Jungkook megadta neki, és minden mást is. Utóbbi alapvetően amúgy kedves és békés természettel rendelkezett, ám csak addig, ameddig nem baszogatták, és ezt Taehyung sosem tette. Az idősebbik viszont imádta, ha elkényesztetik, ha feltétel nélkül szeretik, és Jungkook így csinálta. Mint klasszikus Szűz jegyű, az általa szeretett lényt a tenyerén hordozta. Vonalzóval és szögmérővel sem lehetett volna náluk jobban összepasszoló párt alkotni.
