Abban az évben március 3-án kezdődött a tanítás. Taehyung új szobatársra számított a szöuli kollégiumban, ahol már egy éve élte a diákok vidám életét, mert a régi, családjával együtt, külföldre költözött. És úgy is lett. Attól a naptól fogva egy má...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Taehyung elégedetten tért haza a téli szünetre. A Suneungon 84%- ott szerzett, ami tökéletes volt. Az egyetemre bekerült, a kollégiumban maradhatott. Amit szerette volna, azt elérte, de meg is dolgozott érte. Büszkén vonatozott tehát haza, nem hozott szégyent senkire, és semmire. Eddig.
Nagyon sok minden megváltozott, amióta legutóbb itt járt. Először is Mama már nem lakott velük. Egyetlen nagy fénykép maradt utána, legalábbis fizikai szempontból, mert lelki szempotból ott volt velük. Tetének még meg kellett szoknia az új helyzetet, de más választása nem is volt. Mama szobájába Jeong Gyu, az öccse költözött be, a korábbi közös szoba pedig Eon Jin-é lett. Most, hogy ő is hazajött, a húgával osztozott ismét. Az ő dolgai ott vártak rá a helyükön.
Az évek során persze erősen megfogyatkoztak, lassanként szinte mindent kidobált. Maradt egy fénykép róla és a Podo előtti kutyájukról, egy kis fehér keverékről, akivel szinte összenőtt a farmon töltött évek alatt. Az első fényképezőgépe, amit Mamától kapott, mert már kisfiúként is nagyon szeretett fotózni. És egy elnyűtt plüssoroszlán. Azzal aludt, amikor még nagyon kicsi volt, és utána is csak úgy tudott a legkönnyebben álomba merülni, ha valamit magához szoríthatott. Amikor nagyobb lett, az oroszlánt egy extra párna váltotta fel, majd amikor még nagyobb lett, a párna helyett egy másik fiú testét ölelte.
Nagyon megváltoztak a dolgok, és ő is nagyon megváltozott. A fehér kiskutya helyett már egy ideje Podo nyalogatta a kezét megállás nélkül, a fényképezőgépből pedig smartphone lett. A felhőtlen kisfiú gondokkal teli nagyfiúvá vált, aki a plüssoroszlánja helyett szenvedélyes szeretőjét ölelte éjjelente. Ha korábban az volt a legnagyobb problémája, hogy beismerje, megevett egy másik tortaszeletet is a hűtőből, akkor most azt kellett bevallania, hogy a saját neméhez vonzódik, és már van is egy komoly kapcsolata. Nem tetszett neki az a szó, hogy be kell vallania, hogy meleg, mégsem egy bűnről van szó, hanem csak róla. Sokkal jobban hangzott az angol változat, a coming out, ami azt jelenti, hogy elő kell bújnia, elő kell lépnie. A sötétből, a titkolozásból. Mert tényleg ezt szerette volna, elmondani, hogy ez ő. Hogy ez is ő. És lelke mélyén tudta, hogy az ő szülei nem azt fogják tenni, mint Uturi szülei, mert ők valóban szeretik őt.
Mama már nem lehetett mellette, de így is segített neki. Nem jelent meg álmában Tetének, egyenesen a szívébe küldte az üzenetét. Magabiztosságot adott neki és egyenes derekat, büszkeséget és türelmet. Tete néha arra gondolt, hogy szüleinek valószínűleg nehezebb lesz, mint neki. De együtt vele meg fogják oldani ezt is. Ő szeretne nekik segíteni, éppen ezért a legrövidebb utat választotta: az egyenes utat. Meglátogatta Mamát a temetőben, és elmondta neki, hogy mit fog tenni. Megköszönte a segítségét, sőt még egy képet is mutatott neki Jungkookról a telefonján. Otthon hagyott arra időt, hogy szépen megünnepeljék, hogy egyetemista lett, a karácsonyt és a születésnapját, majd néhány nap múlva igyekezett alkalmat találni ahhoz, hogy szigorúan hármasban beszélni tudjon a szüleivel.
