Abban az évben március 3-án kezdődött a tanítás. Taehyung új szobatársra számított a szöuli kollégiumban, ahol már egy éve élte a diákok vidám életét, mert a régi, családjával együtt, külföldre költözött. És úgy is lett. Attól a naptól fogva egy má...
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
A közös szomorkodásnak újabb simogatások és újabb puszik lettek a következményei. A vígasztaló mozdulatokból aztán érzéki érintések lettek, a kedves puszikból pedig türelmetlen csókok. És a két fiú már ismét szeretkezett.
Egy szemhunyásnyit sem aludtak az éjszaka, újra és újra át akarták élni azt a mámort, amit egymásnak tudták okozni. Amikor éppen nem egymással foglalatoskodtak, akkor csak összebújtak és beszélgettek, de egymás mellől nem tágítottak. Ha már eddig is egymás seggében voltak állandóan, most végképp belegyógyultak a másikba. A vasárnap telt egész napos alvással, az ágyaikat összetolták, és az ajtót nem felejtették el kulcsrazárni. Hétfőn beteget jelentettek, és ott folytatták a dolgokat, ahol vasárnap hajnalban abbahagyták átmenetileg. Az utóbbi néhány nap történései egy új élet kezdetét jelentette a számukra, ahol ők ketten, együtt voltak a főszereplők.
Már csak egy-két vizsga volt hátra. Szerencsére, mert még Kookie-t sem izgatták. Az egyetlen dolog, ami érdekelte őket, az az volt, hogy a hülye iskola után visszamehessenek a koleszba és magukra zárhassák a szobájuk ajtaját. Az lett a szokásuk pár nap alatt, hogy ilyenkor azonnal csókban forrtak össze, hiszen addigra hosszú órákon keresztül nélkülözniük kellett a másik száját. Nemcsak egymás testével kerültek nagyon intim viszonyba, hanem sokkal mélyebbre láttak bele a másik lelkébe is. A kettő együtt tényleg átszerkesztette az egész addigi világukat. Rögtön félelmetes mumussá változott a téli vakáció jó két hónapja, ami eddig az egyik legjobb rész volt a suliban. A közelgő ünnepek és a tanítási szünet gyomorgörcsöt csinált nekik és szorító szívet.
A kezdeti közös hallgatás mellé felzárkózott a közös néma szomorkodás képessége. Azt is nagyon jól tudták együtt csinálni. Megbeszélték, hogy fognak beszélni, de ez csak sovány vígasz volt, sokkal jobb kedvük nem lett tőle. A hazautazás előtti éjszakán, szeretkezés után, a félig rajta fekvő, hortyogó Jungkookot hallgatva Taehyung azt számolgatta, hogy tíz hónap kellett ahhoz, hogy egymásra találjanak. Arra is emlékezett, hogy már júliusban hiányzott neki Kookie, de most szinte elviselhetetlennek tűnt a különválás. A szerelemeseknek egymás mellett lenni a legszebb dolog a világon, elválni egymástól azonban a legnehezebb. Szerette volna valahogyan Jungkook tudomására hozni, hogy szerelmes belé. Azt gondolta, hogy ha kimondja a dolgokat, akkor konkrétabbak lesznek, bár már így is nagyon kilógott a lóláb.
Az utazás reggelén próbálta megtalálni a legmegfelelőbb pillanatot ehhez a vallomáshoz, és végül a búcsúcsók utáni ölelkezés adott rá alkalmat. Kibontakozott Jungkook izmos karjaiból, de nem távolodott el tőle. - Szeretnék valamit mondani - kezdte kicsit zavarban. A fiatalabbik nagy szemekkel nézett rá. A felvezetés már jelezte, hogy fontos dolog lesz az. - Én szerelmes vagyok beléd. Ez a legszebb dolog, ami egész életemben történt velem - mondta ki Taehyung csillogó szemekkel. Jungkook lassan elmosolyodott, nagy örömet okoztak neki a másik szavai. Megsimogatta az arcát. - Én is szeretlek téged, nagyon. Mindennél jobban - felelte, és egy csókkal biztonságba helyezték a kimondott szavakat. Olyan boldognak érezték magukat, hogy szinte már fájt. Ám valójában a fájdalomról még fogalmuk sem volt.
