Abban az évben március 3-án kezdődött a tanítás. Taehyung új szobatársra számított a szöuli kollégiumban, ahol már egy éve élte a diákok vidám életét, mert a régi, családjával együtt, külföldre költözött. És úgy is lett. Attól a naptól fogva egy má...
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
Az emberek néha mondanak dolgokat. Egy részük rögtön utána el is felejtkezik róla, és abszolút nem érdekli őket, hogy valaki esetleg komolyan vette a szavait. Más részük azonban annyira hisz a kimondott szó erejében, hogy ha egyszer valami elhagyja a száját, akkor ahhoz tartja magát. Taehyung ez utóbbiak közé tartozott.
Amikor az mondta szerelmének egy felhős októberi szombat délelőtt, még jóval az érettségi előtt, hogy szívesen elmegy vele boxolni, akkor az úgy is történt. Szívesen és elment. Igazából ez pont ez volt az egyetlen olyan dolog, ami miatt ezekben a hónapokban kimozdultak a szobájukból. Aki ismerte Taehyungot és fogadott volna a válaszára, elvesztette volna azt a nagyobb összeget, amelyet arra tett volna, hogy "biztos nem". Ők ugyanis nem számoltak az őrülten szerelmes Taehyunggal, és mint tudjuk, a szerelem csodákra képes. Olyan hatalma van, hogy díványon távirányítót kapcsolgatókból bátor természetjárókat csinál, a "legszívesebben nem megyek sehová"-kból partiarcokat, a karácsonyközömbösökből karácsonyimádókat. Hogy a varázslat meddig tart, az kapcsolatfüggő, de az sincs kizárva, hogy örökké.
A fiúk esetében természetesen az utóbbi történt. Jungkook kesőbb karácsonymániás lett, és gondosan eljárt szórakozni Taehyunggal, Taehyung viszont már most megtanult boxolni, és szerelme partnere lett abban is. Még meg is szerette. Mármint a boxot. Jungkookot már szerette előtte is, sőt az egész felfordulást is az okozta. Az első alkalom persze a történelemkönyvekbe került bele, és a fiatalabbik olvadozását okozta, a másodiktól fogva azonban az együtt boxolás indult a közös hobbi címért. Jungkook imádta csinálni, mert erő, ügyesség és precízió kellett hozzá, Taehyung pedig imádta, mert szerelme izzadt közben, a pólója rátapadt a mellkasára, és úgy domborodtak a karizmai, hogy kis híján Taehyungon más kezdett domborodni. Ideális volt.
Az edzések legjobb részének az idősebbik azt tartotta, amikor Jungkook egy boxzsákon gyakorolt, ő pedig a közelében egy futópadon sétálgatott (nem, nem futott) vagy súlyokat emlegetett, mondjuk úgy hogy visszafogottan. A lényeg amúgy is az volt, hogy láthassa fizikai erőfeszítések közben a szerelmét, és elmerülhessen az ebből fakadó pajzán gondolatokban. A fiatalabbik ezzel szemben szerette és kívánta a fizikai megterhelést, és emellett Taehyungot is, akinek hosszú combjai és hatalmas feneke a legszebb és legmotiválóbb környezetet biztosította az elsőhöz. Ő persze azt is észrevette, hogy az edzőterem vendégeinek nagy része szintén értékeli Taehyung eltitkolhatatlan kvalitásait, ami megintcsak hatékonyan ösztönözte a lendületes jobb szúrások és az erős balhorgok bevitelében. Hát így edzegettek egymás mellett, illetve néha egymás ellen is küzdöttek.
Természetesen első lépésben a fiatalabbik, aki személyi edzőt is magáénak tudhatott megfelelő díjazás ellenében, de csak azt a kollektívat, aki őt is edzette személyesen és párhuzamosan más boxolni vágyókkal, megtanította az alapállást és a négyfajta boxütést kedvesének. Ezzel már jól elszórakoztak, a különböző technikákra már igazából szükség sem lett volna, de azért abból is csurrant-cseppent valami Taehyungnak. Az összecsapások alkalmával Jungkook főleg hagyta a másikat támadni, ha mégis rá került a sor, akkor a legnagyobb kihívást az jelentette a számára, hogy nehogy megüsse a szerelmét. Igazi boxra ott volt az edzője. Ezzel együtt vagy ennek ellenére szeretett megvívni Taehyunggal, szerette látni, ahogy a másik igyekszik. Annyira édes volt ugyanis.
