A painter's game - Tom kaulitz

Hideg szelek jönnek

A hasán feküdt, kócos haja eltakarta az arcát. Kiszáradt elkenődött smink volt a szeme körül.

- Ébredj fel - mondtam, miközben megveregettem a hátát.

Lassan felébredt, miközben felhúzta a testét. Úgy tűnt, hogy a teste sokat nehezedett, de nem.

Felsegítettem az ágyból. Ásított, miközben felvonszolta magát az ágyból.

Erősen kapaszkodtam belém, ahogy sétáltunk, úgy tűnt, megbotlik.

Fogalmam sem volt, miért viselkedik így, és miért érzi magát olyan rosszul.

Levittem a konyhába, ahol találkoztunk Billel.

Felállt a kanapéról, amelyre leült, és aggódó arccal elindult felénk.

"Mi a baj vele?" – kérdezte nyugodtan.

– Nem tudom, próbálom kideríteni. - mondtam, miközben megöleltem. Olyan fáradt volt.

Segítettem neki eljutni a fürdőszobába, ahol zsámolyra tettem. Az ajtó nyitva volt, míg Bill követett minket.

– Rendben lesz? – tűnődött.

– Vigyázni fogok rá, ígérem. - mondtam most egy kicsit bosszúsan rá.

Sóhajtottam, és próbáltam nem elpattanni.

Továbbra is ott állt, és nézte, mit csinálok.

Es már majdnem elaludt, míg én levetkőztem.

– Ne kérdezd, meg kell fürödnie. - mondtam, és segítettem levenni a ruháját.

– Nem, értem – mondta empatikus arccal.

Forrón bekapcsoltam a vizet.

Hirtelen a fürdőkádban lefelé folyó vízre nézett.

Láttam az arcán, nem fog tetszeni neki.

– Hideget akarok. – mondta remegő hanggal.

"Rendben..." mondtam, és aggódva néztem fel rá.

Hidegebbre forgattam a vizet, jobban tudtam mint megfagyni, mert ez nem segít rajta. Így egy kicsit hidegebbre tettem.

A víz lassan felemelkedett, és segítettem neki felállni a zsámolyról.

Leraktam, ahogy most leült. Lábait a testéhez támasztotta, karjai pedig átölelték a lábát.

A szája kissé tátva maradt, ahogy a semmibe bámult.

Kíváncsi voltam, mi járhat a fejében.

A szeme vörös volt és fájt a sírástól. Olyan rosszul éreztem magam.

Vizet öntöttem a testére, megmostam.

A csuklójára néztem, láttam az egykor vörös hegeket, amelyek most fehérek voltak.

Éreztem, hogy szinte elsírom magam.

Észrevettem, hogy összerezzent attól az érzéstől, ahogy az ujjaim megnyomják a csuklóját, így azonnal elvettem az ujjaimat.

Megmostam a haját és befejeztem.

Láttam a nagy sebhelyet a derekán. Már nem tudtam mit csináljak. éreztem nagyobb céh, amit valaha is éreztem. Én okozom ezt? Azt gondoltam.

már késő.?

Teljesen elszakadt, és nem tehettem semmit. Azt akartam, hogy minden másodperc számítson. Én akartam lenni, aki meggyógyítja.

Befejeztem a fürdést, és leállítottam a vizet. Adtam neki egy törülközőt és felmelegítettem.

Most már képes volt felállni és járni. Megállt előttem, miközben a mellkasomra hajtotta a fejét.

Szorosan megöleltem. Nem tudni, meddig tart az ölelés.

Kimentünk a fürdőszobából, miközben a kezem a hátán volt. Kifelé menet Bill figyelt minket.

Láttam, hogy felnéz rá, ő pedig rá. Nem tudtam, miért csinálják mindig ezt.

Ismét felmentünk a szobájába, miközben segítettem neki kiválasztani néhány ruhát.

Leült az ágyra, egy törölközővel körülötte. Felvettem neki néhány ruhát és odaadtam neki.

"Rendben, ezt meg kell állítanunk, most abba kell hagynunk." - mondtam, miközben felvette a ruháját. Mindketten nem törődtünk azzal, hogy többé meztelenül lássuk egymást.

– Elviszlek valahova. - mondtam őt figyelve.

"Hova?" Kérdezte.

– Nem tudom, valahová. - mondtam, miközben megfogtam a kezét, amivel nem vette fel a ruháját.

Ismét lesétáltunk a földszintre, miközben átadtam neki a bőrkabátomat.

Nem tudtam, miért, de úgy éreztem, mindent oda akarok adni neki. Úgy éreztem, mindennel tartozom neki.

Halványan elmosolyodott, miközben kifelé sétáltunk.

Hideg és szeles volt az idő, mivel most ősz volt. A fák narancssárgák és ropogósak voltak.

Láttam, hogy felragyog az arca.

"Mi az?" – kérdeztem mosolyogva.

– Hamarosan Halloween van. Motyogta mosolyogva.

Én is mosolyogva vetettem rá azt a zavart pillantást.

Mögém sétált, miközben kinyitottam a garázst. És a nagy piros motor, amit most vettem, csillogott.

Ő nézett rá, aztán rám.

A szája kissé kinyílt.

– Elviszlek egy körre, tetszik? Felnevettem, miközben segítettem neki felállni.

Leültem és betettem a fémkulcsokat a motorkerékpárba. Megnyomtam néhány gombot és beindult a motor.

Hallottam a kuncogását hátulról.

Megfordultam, hogy a sisakot a feje köré csavarjam.

rátettem. Most már csak a zöld szemeit láttam.

Annyira meg akartam csókolni.

Aztán felvettem az enyémet, mielőtt egy szívdobbanással elhajtottam volna.

Áthajtottunk az Erdőn, és most bejutottunk egy hosszú útra, gyorsan vezettem, de ügyeltem arra, hogy ne vezessek túl gyorsan, hogy megijedjen. Egyik kezemet a combjára tettem, hogy megbizonyosodjak róla, hogy jól van. Éreztem, ahogy finoman átkarolja a derekam, amitől meleget érzett. A szél és a szellő hideg volt, de csak a karja melegített. A feje a hátamnak dőlt, miközben felsóhajtottam. Mély levegőt vettem, éreztem az ősz illatát.