Az utam felfelé tartott, testvérem szobája felé. Belépve a kis birodalmába, láttam ahogy a sötétben az ágyán fekve megvilágítja a telefon fénye az arcát.
- Mi az már megi...ja te vagy az. Azt hittem anya. - tornázta fel magát ülésbe, én pedig helyet foglaltam mellette.
- Miért mi a baj anyával? Veszekedtetek?
- Neem, csak legalább háromszor jött be egymás után a szobámba ellenőrizgetni.
Elnevettem magam a látványon, ahogy az öcsém pizsamában valami játék játszva a telefonján panaszkodik. Összekócoltam a haját, majd törökülésbe helyezkedtünk egymással szemben.
- Na és most mondj el mindent. - nézett rám izgatottan, már-már az ágyon ugrándozva.
- Miről szeretnél tudni? - húztam az időt, pedig tudtam már előre, hogy nem fog engedni és teljes egészében mindenről hallani akar ami velem és a fehér hajúval történik.
Lesajnáló pillantást kaptam válaszul, így védekezően felemeltem a kezeim és jobbnak láttam belekezdeni.
- Jó, jó, mondom már. Nem lesz hosszú, ugyanis sajnos nem töltünk annyi időt együtt amennyit szeretnék, mert sok dolog elvonja most a figyelmünk a romantikáról.
- Getora gondolsz?
- Igen. De ez hamarosan rendben fog jönni és belecsapunk a lecsóba.
- Uuuu.
- Ne gondold túl. - nevettem kissé elpirulva.
- De amúgy szereted ugye? Mert én úgy látom nagyon bejön neked és persze te is neki. - mondanivalójának csak a vége fogott meg, hisz ki ne jönne izgalomba ha egy külsős személy azt mondja, hogy bejön a kiszemeltjének. Nyilván mindenki egyből kérdezősködni fog, mikből látja ezeket, még akkor is, ha teljesen tisztában van vele az illető, így hát én is így tettem.
- Mondta neked?
- Nem, viszont..
- Akkoor miből látod így?
- Okés, amiért így bezsongtál mostmár tuti hogy te is teljesen belé vagy zúgva. De a lényeg, hogy szimplán látszik, hogy szívesen tölt időt veled kettesben, vagy ha többen vagyunk egy társaságban akkor is veled van lefoglalva a legjobban, hiába volt, vagy lenne ott Geto is.
- Ez tök jó. Mármint azért Getoval is rengeteget foglalkozik, hiszen mindenkitől fontosabb számára.
- Persze, nem is ezt mondtam, a lényeg hogy most teljesen elleped a gondolatait.
- Ennek azért örülök. Ha mondana rólam valamit, szólj.
- Mindenképp. - ígérte meg Yuuji kacsintva, ezután pedig úgy döntöttem hagyom pihenni és én is visszavándorlok a saját szobámba. Mikor benyitottam, láttam, hogy Satoru már vissza is tért, és egy szál alsónadrágban feküdt a széles ágyam belső felén és telefonozott. Nem kéne meglepődnöm, egyértelmű, hogy nyáron, főleg férfi léttére nem fog beöltözni éjszakájára. Mondjuk megeshet, hogy máskor sem.
- Na mi történt? Csak nem tőlem kaptál ekkora sokkot? - vigyorgott ekkor már az oldalára fordulva, a fejét megtámasztva. Remélem miután végzett és látta nem vagyok itt, nem az volt az első hogy felment az emeletre hallgatózni.
- Hibáztatni tudnál engem csak azért, mert nem vagyok hozzászokva majdnem meztelen férfiakhoz a szobámban? - kérdeztem ártatlanul.
- Ennek csak örülni tudok, hogy én szokathatlak ehhez hozzá. - közölte széles mosollyal ajkain, mire inkább lehuppantam mellé és végiggondoltam a mai napot.
- Vajon mi lehet most Getoval?
- Shhh, ne légy ünneprontó. - tűrt egy tincset a fülem mögé, kissé felém hajolva.
- De hisz a legjobb barátod. Nem aggódsz érte? - néztem bele a szemébe, majd ahogy meglátta aggódó tekintetem, mégjobban elmosolyodott és egy puszit lehelt a homlokomra.
- Igen, tényleg az. Sőt, sokkal több, mint egy legjobb barát. Szavakkal nem tudom elmondani mennyire fontos, de bízom benne hogy holnap, vagy minél hamarabb felkeres és beszél velem. Ettől még mérges vagyok rá, csak nem mutatom ki annyira. Most hiába idegeskedek, semmit nem tudok tenni, max elszalasztom a pillanatot amit veled tölthetnék.
- Igazad van. - gondoltam végig mondanivalóját. - Amúgy is nagyon álmos vagyok már.
- Na látod. Aludjunk akkor. - javasolta és már be is fészkelte volna magát, viszont egy fontos dologg elmaradt, amit muszáj voltam pótolni.
- Várj! TV nélkül nem tudok aludni. - mondtam, majd gyorsan a távírányítóért nyúlva be is kapcsoltam és igyekeztem egy jó filmet keresni.
- Igazad van, én is mindig arra alszok el.
Megmosolyogtam közös szokásunl, ezután pedig végre kipihenhettem a nap fáradalmait.
Reggel elég csalódottan ébredtem, ugyanis elhittem hogy a reggelem úgy fog indulni mint minden egyes romantikus könyvben szokott az lenni. Magyarán, a szerelmes pár először alszik együtt és reggelre teljesen véletlenül egymásba gabalyodva találják egymást. Az én esetemben ez egyáltalán nem így ment, így csalódottan konstatáltam hogy Satoru még csak a szobámban sincs. Csalódottan botorkáltam ki a szobámból, mire a szüleim pillantottam meg a nappaliban.
- Hát ti? Nem láttátok a fiúkat?
- Satorunak el kellett sürgősen mennie, Yuuji pedig még alszik. - szóval ezért volt ekkora csönd.
- És nem mondta miért és hova megy?
- De. Hagyott neked levelet is. - szólalt meg anya, majd felém nyújtotta a szóban forgó irományt. - Valami bajba keveredtetek?
- Miért? - méregettem gyanúsan.
- Csak mert olyasmiről olvastam a levelében. Én azt vettem le belőle.
- Te komolyan elolvastad a levelet amit nekem írt Satoru? - akadtam ki, majd egyből a nekem szánt üzenetre szegeztem a tekintetem.
- Persze. Az anyád vagyok és kíváncsi voltam.
- Nagyon jópofa vagy. - jegyeztem meg szemtelenül, majd a szobámba siettem.
A levélben az állt, hogy az apukája rosszul lett és be kellett vinni a kórházba, így egyből oda sietett, és ne haragudjak. Getoról annyit említett, hogy megígéri ma beszél vele és bevetve a legjobb kém és nyomozó tudásunk fogunk a végére járni a dolgoknak. Gondolom ezen akadt meg anya szeme, amire azt hiszi bajban vagyok. Így már minden teljesen érthető volt, szóval a csalódottságom is elillant. Dobtam neki egy üzenetet a telómon, hogy remélem semmi komoly baja nincs az apukájának, és kitartást nekik. Nincs Satoru, nincs Geto, anya felidegesített, szóval a délelőttöt egyedül töltöm, ahol már tudom is mit fogok csinálni. Folytatni fogom a könyvem, mert elhatároztam minden kicsi szabadidőt megragadok és ezzel foglalatoskodok. Délután pedig újra megyek dolgozni, így mégsem fogok egész nap unatkozni.
***
Sziasztook! Remélem tetszett ez a rész. Jövő héten egy kis meglepire számíthattok! ;)
Meséljetek, mi újság veletek? <3
YOU ARE READING
Az áldozat | Gojo x reader |
Fanfiction(Név) belecsöppent egy látszólag tipikusnak tűnő ismerkedési formába, de vajon a következmények is ennyire átlagosak lesznek? Akarva, akaratlanul is megismeri legjobb barátjának ismerősét, akivel mint kiderül több a közös bennük mint gondolnák. Kett...
