Életem ezen időszakában először újra kikapcsolódnék, eljönnek bulizni, erre az első percek már tönkreteszik az egészet. Annyira izgatott voltam a mai nappal kapcsolatban, de most legszívesebben hazarohannék. A testvérem titkolózott előlem, a legjobb barátom pedig megjelenik oldalán egyik legfőbb ellenségünkkel. Nem tudom elhinni miért süllyedt idáig Geto, hogy az öcsém mocskos exével érkezzen abba a buliba, amire nem akart velünk eljönni.
- Nekem ez nagyon gyanús. Hidd el, Geto nem tenne ilyen önszántából. - szólalt meg mögülem Gojo, miközben feszült vállaim masszírozta.
- De akkor miért nem szól nekünk ha bajban van? - fordultam felé, közvetlen miután szemkontaktust létesítettem Getoval. Nem igazán mosolygott, tényleg mintha kényszerből lenne itt, de ez csak megtöbb aggodalmat hoz fel bennem.
- Szerencsére nem voltam még ilyen helyzetben, de tudom hogy bizonyos szituációkról nehéz beszélni. Ki tudja milyen kételyei vannak amik megakadályozzák őt abban, hogy szóljon nekünk.
- Igazad van. - gondoltam végig Satoru szavait. - De akkor is elég fura lesz így eltölteni az estét.
- Csak próbálj tényleg lazítani, közben meg figyelünk majd a barátunkra. - tanácsolta a férfi.
- Rendben. De nem ígérek semmit. - tettem hozzá. Ezután elkezdtem jobban felfedezni a helyszínt, hogy mi hol van, hol milyenek az emberek. Kicsit többen voltunk mint az gondoltam volna, de a ház mérete miatt nem csodálkozom, hogy ennyi embert meghívtak. Satoru végig velem maradt, majd úgy döntöttünk Geto közelében maradunk. Yuuji exe, aki jelenleg Geto párjaként volt jelen, egészen a tömegbe rángatta barátunkat. Láttam ahogy néha-néha mintha keresne valakit a tekintetével és kis idő elteltével meg is látott minket, mire kissé megilletődve nézett ránk. Próbálta nagyon visszafogni az érzéseit, de lehetett látni rajta hogy elszégyellte magát. Csak álltunk hárman az ugráló tömeg között és egymást néztük, de Geto újra túlságosan elfoglalt lett a lánnyal akit magával hozott. Vagy fordítva.
Úgy éreztem most tényleg muszáj innom egy kicsit, hátha tényleg segíteni fog lazítani, ugyanis eléggé feszengve érzem magam bizonyos embereket jelenlététől és ezen még az sem segít hogy Satorunak is szeretnék megfelelni.
- Ennyi elég is lesz. - vette el a kezemből az erős italt a fehér hajú. - Sok lesz ebből egyszerre.
- Akkor majd később.
- Később se lesz kevésbé erős. - nevetett a férfi, de a hangos zene miatt nagyon koncentrálnom kellett hogy értem mit mond.
- Sziasztoook. - üdvözölt minket egy ismerős hang miközben a hátunkra csapott egyet hátulról.
- Na Yuuji, te hogy érzed magad itt? - kezdtem el egyből társalogni az öcsémmel és tulajdonképpen most örültem neki, hogy itt van.
- Csodálatosan. Összehaverkodtam pár új emberrel.
- És rendesek? Normálisak? - érdeklődtem.
- Tisztára mint egy anyuka. - nevetett Satoru.
- Az majd csak a való életben derül ki, hogy ott milyenek. Itt ilyenkor mindenki aranyos és normális mindenkivel mert haverkodni akarnak, szóval a legjobb oldalát mutatják. Persze amíg nem részegek.
- Még aztán kened-vágod ezeket a dolgokat. De örülök, hogy ilyen okos öcsém van.
- Persze, hogy okos öcséd van. - vigyorgott Yuuji, majd legurított egy kólát és ment is vissza a társaságához.
- Milyen kis ártatlan...kólát iszik. - jegyeztem meg.
- Ne lepődj meg, de új látogatónk lesz. - figyelmeztetett Satoru, de el nem tudtam képzelni kire gondol és nem is akartam, hogy bárki zavarjon most engem, hiszen elindult a The Weeknd-től az I was never there című zene. Kikerülve Getot és az új legjobb barinőjét, elhúztam magammal Satorut vissza a táncoló tömeg közé, ami most egészen lelassult a zene ütemére.
- Nem érdekel, hogy itt van. Csak veled akarok most foglalkozni. - szorítottam a fehér hajú arcát két kezem közé.
- Remélem nem csak azért, mert meg akarod neki mutatni, hogy így is jól tudod érezni magad. - nézett komoran a szemembe a férfi.
Már-már lehetetlen lenne hogy hallja amit mondok, így cselekedtem a szavak helyett. Szorosan megöleltem, amibe próbáltam minden szeretetet és törődést beleadni. A hátát simogatva kezdtünk el egyszerre lassan mozogni, jobbra-balra dőlni. Éreztem ahogy viszonozza ölelésem, valamint a szíve nyugtató dobogását is lehetett érezni, és ekkor ebben a szituációban minden gondom elszállt.
Próbáltam minden percét kiélvezni ennek a jelenetnek, néha meg is csókoltuk egymást, de mit sem sejtve semmiről, a egyik pillanatról a másikra leállt a zene. Síri csend uralkodott, csak idegen, erős és mély férfiak hangját lehetett hallani. Nagyon megijedtem, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy mi folyik. Valakik titokban a rendőrséget is próbálták felhívni a lehető leghalkabban, amikor meglátták a fegyvert is náluk.
- (Teljes Név) és Gojo Satoru itt tartózkodásáról szereztünk tudomást. Most, ismétlem most gyertek ide elém, vagy lövöldözést szervezek ide. - Satoruval kissé leguggoltunk és a feltűnő haját kezdtük el takargatni.
- Szerintem ők azok, itt mellettem. - kiabált oda egy fiatal lány remegve mellőlem. Rettentően ideges lettem, így nem gondolkodva felordítva rá és rugdosni kezdtem ami mellett egy pár pofon is elcsattant.
- Most komolyan hogy lehetsz ekkora gyökér? - ordítottam rá, mire Satoru egyből lefogva rángatott el tőle, ugyanis mindenki távolodni kezdett körülöttünk, több okból is. Megtudták hogy minket keresnek, másrészt pedig menekülni kezdtek ajtón, ablakon, mindenhol ahol csak tudtak. A totál részegek azt hitték ez a show része.
- Hé, mi folyik itt (Név)? - rohant hozzám teljesen leizzadva Yuuji.
- Te mit keresel még itt? Rohanj haza, sőt, ne is. Olvadj bele a tömegbe, nehogy téged is kiszemeljenek.
- Ooo, az öcsi. Hála Getonak, három egycsapásra.
- Hála Getonak? Atya világ, a végén én fogok lövöldözni az idegtől.
- Csak nyugi, kislány. Most és mindenkorra kifizethetitek ami jár nekem. Az öcsikéd említette, hogy nekünk ígért téged?
- Az egyáltalán nem így volt. (Név), ott nem voltam magamnál.
- Csendet! - tarott fegyvert feltételezem a főnök az öcsémre, mire magamhoz húztam a fiút. - Geto barátod volt olyan önfeláldozó, hogy magát ajánlotta fel helyetted. Ezentúl a fehér hajú fura szerelmeden a sor, hogy kiről képes lemondani. - vigyorodott el ördögien a fegyveres férfi. Sokkolódva hallgattam a szavait, és nem akartam elhinni hogy tényleg ilyen helyzetbe kerültünk. Ez egy rossz vicc? Ez tényleg megtörténhet?
Összenéztem a többiekkel és azt hiszem elsírtam magam a pániktól.
- Maga őrült. És te is Geto. Nem értelek. Még mindig nem tiszta a helyzet. Ha már nálatok van Geto, mit akartok még tenni velünk? És Getonak miért kell segítenie tönkretenni az életünk?
- Tudod, nektek is tudnotok kell erről egy kicsit izgalmasabb úton, tehát ez már csak a szórakozás része. Mondom, a fehér hajún a döntés.
- Én pedig nem fogok dönteni köztük. A rendőrség mindenesetre hamarosan itt lesz, és az lesz csak az igazi szórakozás. - morogta Gojo mellettem.
- Ha nem döntesz, rajtuk fogjuk kielégíteni pszichopata vágyaink a szemed előtt, tehát a haláluk is végig kell nézned. Jól gondold át ezt akarod-e. - vont vállat a fegyveres fickó, majd egy jelzésre amit csak ők értenek, megindultak mögüle a neki dolgozói és lefogtak minket. - Te is mozogj, Geto! - kiáltotta el magát a főnök, majd Geto felém indulva cselekedni kezdett. Ekkor pedig eszembe jutott, amikor elmondta, hogy van terve a jövőre nézve, és mindezek után bízva benne hagytam magam, hogy elfogjon, és ezt értetlenül látva a többiek is alábbhagytak az ellenkezéssel.
***
Sziasztok!
Újra visszatértem, így rendszeresen jönnek újra a részek, néha pedig extra fejezetek is előfordulhatnak! :D
Remélem izgalmasra sikerült ez a rész és tetszett nektek!
YOU ARE READING
Az áldozat | Gojo x reader |
Fanfiction(Név) belecsöppent egy látszólag tipikusnak tűnő ismerkedési formába, de vajon a következmények is ennyire átlagosak lesznek? Akarva, akaratlanul is megismeri legjobb barátjának ismerősét, akivel mint kiderül több a közös bennük mint gondolnák. Kett...
