Éppen az erdő mélyében sétáltunk már, és miután letudtuk az átlagos, egyszerű témákat, kissé lassítva a tempón Gojo belekezdett a mondókájába.
- Tehát, mikor nála voltam felhoztam neki, hogy tudom, hogy titkol valamit. Erre csak mosolyogva biztosított arról, hogy volt egy kisebb elbizonytalanodása magával szemben, de már megoldódott a helyzet és ne aggódjunk. Hát elég kamu mosolynak tűnt, mit ne mondjak... - jegyezte meg.
- Mi van ha tényleg csak mi gondoljuk túl?
- Nem-nem. Azért nem, mert amikor tehettem belekukkantottam a telefonjába, amit amúgy folyton dugdos és állandóan nézegeti. Időről időre egyre többször. Tulajdonképpen fogalmam sem volt mit is kereshetnék benne, így megnéztem az üzeneteit. Mármint hogy kikkel beszél, nem pedig azt hogy miket. - bólintottam, mert hiába ez lenne az alap tisztelet, azért rendes dolog tőle. Nekem régen anya folyamatosan ellenőrizte kivel és miről beszélek, majd számonkért, ezért is olyan nagy szám ez nekem. - Találtam pár idegen személyt, de őket is az utolsó pillanatban az sms-ek között. Biztosan közük lehet az ügyhöz. - folytatta.
- Értem. Hát akkor legalább van egy kiindulópontunk, innentől könnyebb lesz a részleteket kideríteni.
- Reméljük. De bármilyen gyanút fog fogni, meg fog haragudni és buktuk az egészet. Szóval csak óvatosan. - pillantott felém séta közben.
- El nem tudom képzelni milyen kabaréba keveredhetett ismeretlen emberekkel. De várj..honnan tudod, hogy ők a baj? Mármint tuti vannak ismerősei akikről nem tudsz.
- Nem igazán. Elég sok emberről mesélt nekem, hogy nagyjából tudjam kikkel van összekeveredve. Mindenesetre ennyi, majd lesz ez még valahogy.
- Váltsunk témát. - javasoltam, ugyanis többet jelenleg nem tehetünk, és nem akarom hogy ellepjék a fejem a negatív gondolatok.
- Okés. - felelte Gojo, majd egyből mosolygósabb és lazább lett.
- Beszélgettünk rólad apával. - jelentettem be, magam sem tudom miért. Oké, hogy annyira nem ismeretlenek egymásnak, de ez elég bizarr kijelentés.
- Oh. Rólam van is mit. - nevette el magát, majd érdeklődően nézett felém.
- Mi az? - kérdeztem megszeppenve.
- Halljam miket beszéltetek rólam? Ugye csak jókat?
- Kíváncsi vagyok, szerinted milyen jókat tudnék mondani rólad? - néztem felé játékosan.
- A buszon mindig mellém ül ha tud, hogy ne kelljen idegen, fura emberek mellett feszengnem. - utánozta a hangom. - Szép helyekre visz el. Gyaraposítja az olvasóim körét.
- Juj tenyleg. Ha már itt járunk, képzeld, van egy új könyv ötletem. Majd kicsit foglalkozok vele aztán elkezedem írni.
- Majd rólam mintázd a férfi főszereplőt. Sokat elárulna, ha tökre egyeznék vele. - kacsintott.
- Majd meglátjuk. - mosolyogtam fel rá. Mostmár csak azért se lesz így, nehogy olyan könnyen elérjen mindent.
- Szeretnék többet megtudni rólad. - váltott témát ezentúl a férfi, miután egy padra mutatott, hogy üljünk le.
- Akkor jön is egy tény, miszerint izgő-mozgó vagyok, nem tudok sokáig megülni, ennek ellenére leültünk. - panaszkodtam viccesen.
- Hogyan fogod kibírni az egyetem? Ott nem 45 percesek lesznek az előadások.
- Ne is mondd. Muszáj leszek kibírni.
- Én nyugodt, türelmes típus vagyok. Valamint nem is idegeskedek ha nem muszáj.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Az áldozat | Gojo x reader |
Hayran Kurgu(Név) belecsöppent egy látszólag tipikusnak tűnő ismerkedési formába, de vajon a következmények is ennyire átlagosak lesznek? Akarva, akaratlanul is megismeri legjobb barátjának ismerősét, akivel mint kiderül több a közös bennük mint gondolnák. Kett...
