LARA
Chirssel a műhelybe jöttünk, meg akarta mutatni mennyit haladt a munkálatokkal. A körbevezetést az irodában fejeztük be majd egész más irányt vett a dolog. Valami nagyon jó irányt. Az ölébe ültem és megcsókoltam.
- Ez lesz a kedvenc helyem. - szólaltam meg miután kissé normalizálódott a légzésem.
Kacéran mosolyogott.
- Nekem ez a kedvenc helyem. - vezette belém magát ami hangos nyögésre késztetett.
Vártam a folytatást...de kihúzódva azt mondta induljunk haza. Először azt hittem viccel...de nagyon komolynak tűnt. Felkeltem öltözni de nem jutottam két lépésre sem tőle, elkapott. Vissza húzva magához vadul csókolt. Ahogy újra bennem volt eszeveszett tempót diktált. Nem tudtam folytani a hangom, nyögéséim vízhangoztak.
- Imádom hallani ahogy élvezel. - mormogta csók közben.
Felhúzta a lábam így még mélyebbre hatolt majd pár lökéssel a fellegekbe repített. A nyakába fúrva fejem hol csókolva, hol harapva. A kezemmel a hátába martam az élvezés közben.
- Ennek nyoma marad. - szisszent fel
- Bocsánat. - elhúzódtam.
- Neee. - emelte magára a tekintetem - Bébi, imádom.
- De...
- Shhh. - csókolt - Szeretlek!
- Én is.
- Most már mehetünk? - kérdezte.
- Ahha...éhes vagyok. - keltem fel az öléből és öltözni kezdtem.
Míg ő bezárkódott én a kocsiban vártam.
- Jól mutatsz a volánnál. - hajolt be az ablakon egy csókra majd odaadta a kulcsot.
- Nem bánod?
- Cseppet sem.
Kezét a combomon tartotta az úton.
Épp akkor ért vissza a sétáról Brúnó Lizával mikor megálltam a ház előtt.- Várj...te oda adtad a kocsit?! - állt teljesen ledöbbenve.
Chris kiszállva kezet fogott vele.
- Igen. - válaszolt az előző kérdésre.
- Azt a kocsit amit életemnek becézel?! Amit nekem nem engedtél vezetni soha?! - tekintete Chris és a kocsi között ingázott - Mit csináltál?! - fordult most felém.
- Az a mi titkunk. - kacsintott rám Chris.
- Ahha...jó...majd még erről beszélünk. - indult el befelé tolva a babakocsit - Oda adta a kocsit. - mondogatta magának.
- Életem?! Tényleg?! - néztem Chrisre kérdőn.
- Ööhm...
- Jól van. - mentem be Brúnó után.
Tipikus pasi szokás becézni a kocsit...és ezzel nekem nincs is gondom de ezt még neki nem kell tudnia.
Egyenesen a konyhába mentem mert az irodában történtek után igencsak éhes lettem.
Liza pillanatok alatt ott volt a lábamnál.
- Te is éhes vagy? - kérdeztem amire nagy mosollyal válaszolt - Na nézzük csak. - vettem fel.
A hűtőben kutatva jött egy gondolat, megkívántam a gyors kaját. Mivel a kocsi kulcs még nálam volt így nem is gondolkodtam sokáig. Lizán cseréltem egy pelust majd kabátot adtam rá hordozóba tettem és el sétáltam a fiúk mellett a nappaliban. Bekötöttem az Életem hátsó ülésére majd beülve inditottam a kocsit ekkor rongyolt ki Chris és Brúnó. Dobtam egy puszit és nagy gázzal elhajtottam.
- Apa most tűkön ül majd míg haza nem érünk.
A mobilom a pulton maradt így telefonon sem tud elérni. Bár ez nem volt szándékos.
A legközelebbi mekibe mentünk de Liza elaludt így a drivehoz mentem rendeltem magamnak és a fiúknak is menüt illetve egy kávét amit a parkolóban meg is ittam komótosan.
Nem akartam túl sokáig távol maradni de a part körül azért tettem egy kört, így már másfél órája jöttem el otthonról.
Liza felébredt így elindultunk vissza.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Apaként az élet
RomanceHa minden a terveim szerint alakult volna az életemben, akkor mostanra saját autószerelő műhelyem lenne.De ugyebár, ember tervez Isten végez.Saját műhely helyett gájázok másnak, mellette pedig gyereket nevelek. Igen, egyedül. Hogy maradtam egyedül...