𝚃𝚎𝚛𝚑𝚎𝚜 𝚕𝚎𝚝𝚝𝚎𝚖 𝚊 𝚜𝚣𝚘𝚖𝚜𝚣𝚎́𝚍 𝚜𝚛𝚊́𝚌𝚝𝚘́𝚕

26.𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡

Bruce szemszöge:

Keilanak és nekem iker babáink lesznek ezt tudtuk meg az egyik vizsgálat során. Azóta el telt néhány nap e közben kaptunk egy telket is ahol el is keztek dolgozni a munkások a házunkon. Most éppen el vagyok utazva mivel meccsem van és a csapat számít rám. Na de még valamit el árulok nektek ez idő alatt teljesen meg változott a hozzá állásom az egész kapcsán. Keilat is kezdem nagyon meg kedvelni nem én...basszus én totálisan bele szeretem. De térjünk vissza a meccsre. Éppen az öltözőben készülődűnk a csapatal.

-he tesó igaz a hír hogy gyereked lesz?-kérdezte Max.

-igen és nem is egy gyerek hanem egyszere 2 hát ez nem zseniális.-mondtam mosolyogva és büszkén.

-azta tesó ez durva na akkor ma tartunk egy nagy bulit is mivel miután meg születnek a kicsik minket el fogsz hanyagolni.-mondta szomorúan és a többi is tettet szomoruságal nézték rám.

-ne féljetek nem hanyagolak majd el.-mondtam nevetve és k pacsirta velük.

-ja és mikor lesz esküvő?-kérdezte Jonathan

-hagyjátok meg azzal légy szíves meg nem állok rá készen.-mondtam és ekkor el kezdtek röhögni de nem nagyon tudtam miért is röhögnek.-na de most menjünk mert mindjárt kezdődik a mecs na indulás!ordítottam mert hát én vagyok a csapat kapitány.
Szerencsére nagyon jól végződött a meccs mi győztünk. Mikor véget ért a meccs és le jöttünk a pályáról, engem le is támadót az egyik popomlány szó szerint le kapott a szájával de mikor arrébb néztem meg látam Keilat ahogy felém közeledik de még gondolta magát és mérgesen és szomorúan el viharzot.

-Keila várj meg tudom magyarázni!-kiáltottam után na de nem reagált semmit csak ment előre nagyon sietve. O hogy az a büdös kurva Zoé már értem mért kapott le. Zoé és Keila ki nem alhatják egymás és ezért hogy Zoé meg csókol ezel meg bántotta Keilat és most ez mind rajtam fog csattani. Csak érjen haza éppségben csak ennyit kérek.
Már nem is érdekelt hogy mi győztünk és ekkor mindig szoktunk egy bulit tartani de most már az sem érdekel. Vissza mentem a csapatom hoz hogy el mondjam hogy én most le léptem.

-halljátok én most le lépek.-mondtam a srácoknak.

-ne már miért tesó.-kezdték el az egészen mondani.

-most nincs kedvem ehhez. -mondtam és éppen ekkor jött be az edző.

-mi a baj fiúk?-kérdezte az edző.-ja és nagyon ügyesek voltatok.

-semmi baj nincs edzőbá,csak én nem maradok a bulira mert nem érzem most magam annyira bulis kedvemben.-mondtam az edzőnek.

-rendben akkor el mehetel most az egyszer.De tud