Adrien "Captain" Svitlo.
A név, mely határozottan illett határozott viselőjére, és mely oly hangzatosan csengett gondolataimban, hogy önkényesen kedvem lett volna inkább az Adrient használni századosi rangja helyett.
De tudtam, ez a név nem létezik...
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
- Én mondom neked! Ha nem a formás seggedet kéne szárnytámogassam Ukrajnában, még el is venném Jane-t a tegnap éjjel után. - súgta oda Gabriel, amint beléptek a canteen-on nyüzsgők tömegébe Adrien-nel.
- Ugyan, kérlek! - forgatta szemét Adrien. - Te nem is akarsz megállapodni.
- Mi van, ha mégis? - pakolt Gabe egy halom toast kenyeret a tányérra, némi dzsemmel és mogyoróvajjal, míg Adrien csupán két csészényi kávét kért a konyhapult mögül fülelő konyhásnénitől. - Túlságosan is... "Kis Kedves" volt. Ha érted mire gondolok... - bökte oldalba a századost egy szélesre nyúlt vigyorral az arcán, mire ő majdnem elejtette az egyik kávéscsészét.
- Megházasodnál? - nézett rá Adrien kérdően, miközben belekortyolt a gőzölgő kávéjába, amint az asztalunk felé vették az irányt.
- Miért, te nem? - harapott bele a főhadnagy az egyik eperdzsemes-mogyoróvajas pirítósába.
- Egy kapcsolat kompromisszumokról szól, a házasságról nem is beszélve. - felelte a százados neutrálisan. - Én pedig túl régóta osztogatok parancsokat ahhoz, hogy bármelyikhez is eléggé kompromisszum képes legyek.
- Ugyan, kérlek! - nevetett fel Gabe. - Én azért megkérdezném az Angyalkádat is erről. - hajolt bizalmasan közel. - Lehet ő másképp vélekedik miután másodpercre pontosan siettél tegnap "kompromisszumot" kötni.
- Az egy teljesen más kompromisszum kötés volt. - köszörülte meg torkát Adrien, amint letette elém a másik kávéscsészét, hogy aztán Gabriel-lel helyet foglalhassanak az asztal túloldalán.
- Ühüm. - somolygott Gabe a bajsza alatt. - Ha te mondod...
- Nekünk már nem is jár kávé, Captain? - élcelődött Lucky, aki az asztalfőnél ülve fejezte be reggelijét, gyanakvóan követve végig az Adrien, a kávéscsésze és köztem lezajló jelenetet.
- Ha annyira nagyon kávézni akar, felemelheti a seggét és akár hozhat is magának. - szólt rá Gabriel, mire Cole és Henry is egy köhintéssel igyekeztek elnyomni a rájuk törő nevethetnéket. - Vagy ha legközelebb szorul magába annyi, hogy hozzon a hölgynek is egyet, akkor meglehet, nem a felettesének kell. - tette hozzá a főhadnagy élesen, mire Lucky meghunyászkodva vette le rólunk szemét.
- Igenis. Főhadnagy. - dünnyögte az orra alatt, mire a srácok nem bírták tovább, és hangosan felnevettek.
- Na, és? Mi a haditerv mára, Uraim? - kérdezte Fly egy egyszerű témaváltással, amint szemüvegét törölgetve érdeklődött a nap hátralévő részének programbeosztásáról.
- Hagyom kipihenni a fáradalmaikat. Ha ez az, ami kiemelten érdekli magukat. - felelte Adrien egyszerűen, amint szemeivel elidőzve a reggeliző csapaton, emelte szájához ismét a tűzforró porcelán csészét. - Csak egy rövidke három órás szituáció elemzés lesz délután, Uraim. - kortyolt bele a kávéba, miközben tekintete rám siklott a csésze karimája felett. - Hölgyem?! - rándultak fel ajkai, elkapva elhűlt tekintetemet a "rövidke három óra" hallatán.
