Életem anyával (Befejezett)

25.

Szombati nap volt, és apámékhoz voltam hivatalos. De kedvem annyi volt menni, mint egy döglött békának.

Anyám persze programot szerzet magának, hiszen Oliver végre haza jött az utazásról. El döntötték, hogy neki álnak vásárolni a babának. Amihez én is kedvet kaptam.

- Nem mehetnék én is - érdeklődtem a pulthoz dőlve. Kinga mellettem éppen kávét ivott és valami történelmi könyvet olvasott.

- Nem úgy volt, hogy ma az apádékkal mész állatkertbe? - fordult felém. Kész sütiket egy tálba helyezte.

- Valahogy nincs kedvem menni - motyogom. Anyum gyanúsan méricskélni kezdett.

- Nincs ehhez köze valakinek?

Értetlen fejét kezdtem vágni. - Nincs. De mivel az én tesóm is lesz elmehetnénk mint egy család - vetettem fel vidáman.

- Ha tegnap említetted volna meg, mikor eről beszéltünk, most velünk jöhetnél. Apád mindjárt itt van érted - jegyzi meg az órára bökve. Anyám nem nagy segítség volt. Főleg, hogy mindig kerülte, hogy apámmal beszéljen.

- Jól van. Nézzek neki valamit ki az ajándékboltban - mondtam elrugaszkodva a pulttól, mert csengettek. - Ez biztos az apám.

- Bizonyára. Érezd jól magad.

- Éld túl az Aliz drámát - köszönt utánam Kinga nevetve.

A kocsiba pattanva fedeztem fel Szilárdot is, aki mellett volt üres hely.

- Szia, na milyen napod volt. Mit csináltál? - kérdezte Kamilla barátságosan.

El gondolkoztam, hogy mit is mondjak. Nem volt kedvem semmihez. Olyan fura érzés kerített hatalmába, hogy legszívesebben itt sem lennék.

- Elment - fordultam az ablak felé.

- Apa, nem értem minek megyünk az állatkertbe? Mehetnénk inkább máshová - nyaffogott Aliz kesernyésen. - Légyszi.

- Ki van benne másba?

- Én - mondtam ki hangosan. Megdöbbentve a többieket. - Oh, elnézést.

- Nem, nem. Mihez volna kedvetek lányok.

- Elmehetnénk mondjuk enni egy hamburgert - mondtuk egyszerre Alizzal, amin mind ketten meglepődtünk.

- Enni akartok? - kérdezte apám hitetlenkedve. - Az állatkertben is van büfé.

- Ahogy az utcákon is vannak állatok - mondta gúnyosan Aliz. Épp egy részegen táncoló egyébre bökve.

- Fiúk?

- Nekünk jó. Legalább tudunk csajozni - kotyogta vigyorogva Andor.