2024 októbere alkalmából úgy döntöttünk, hogy megosztunk a VMÉ történetsorozatunk szereplőivel kisebb kis sztorikat, amik adnak egy kis pluszt az eredeti sztorihoz! Viszont a történet olvasása nélkül is olvasható!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lassan, nagy mozdulatokkal tisztítom meg a fogam a tegnapi lepedéktől. Kívülről-belülre haladva súrolom erősen. A menta csíp, megszívom egy kicsit a nyálam, majd kiköpőm az előttem lévő mosdókagylóba. Már megint vérzik az ínyem. Uh. Elhúzom a szám a látványra, majd gyorsan le is mosom onnan. Ismét bevizezem a fogkefém fejét. Már nem látszik rajta a fogkrém, de szeretem többször áthúzni a fogam.
Gargalizálok, kétszer átforgatom a torkomban a vizet, fél szemmel látok egy sötét árnyat átsuhanni a nyitott ajtó mellett. Valószínűleg felkelt Tod is.
Kiköpöm a vizet, majd letörlöm a szám. Gyorsan kimosom a fogkefém. Visszahelyezem a kék poharamba, majd azzal együtt el is teszem a tükör mögötti részbe. Most meg kellene keresnem a borotvám.
– Hol van? – nézem meg jobban kissé jobban odahajolva. Itt csak Todé van. Ahj. Összevissza nézek, nehogy most jöjjön be, és gyorsan kiveszem. Nem szoktam így csinálni, de most muszáj. A szemöldököm közötti részt gyorsan lehúzom vele. A többi még nem vészes. Ahhoz majd elhozom a sajátom, és a szemöldökigazítót is.
Ha belenézek a tükörbe, ahhoz képest, hogy reggel van, elégedett vagyok. Mióta Tod kenceficéit használom még puhábbá vált az arcom, és mintha szebb is lenne. Elmosolyodom, majd kezembe veszem a fésűmet is, és elkezdem lesimítani a felálló hajszálakat a fejem tetején.
Végül úgy döntök, hogy kimegyek a konyhába, készítek egy kis reggelit magamnak. A konyhaszekrényt nézve rádöbbenek valamire. Itt van a kedvenc tálam és a kedvenc csészém is, amiből imádok kakaót inni. Még a kedvenc kanalam is itt van! Ez érdekes... Összeráncolom a szemöldököm, majd besietek a szobába. Az egyik sarokba van döntve a tegnapi vászon, amire festettem. A kofferem szorosan az éjjeli mellett. A vizespoharam rajta. Annyira otthonosnak tűnik. Mintha... Mintha itt laknék!
Összecsapom a kezem, és szélesen elmosolyodva sietek ki a teraszra Todhoz, aki ott kávézik ilyenkor egy szál cigaretta kíséretében.
– Van egy ötletem! – veszem ki a kezéből a bögrét, majd beleülök az ölébe. Túl jó ez az ötlet. Miért nem jutott ez előbb eszembe?
Perverzen elmosolyodik, magához húz egy csókra, keze simogatja a derekam, és mielőtt valami hülyeségre gondolna, eltolom magamtól.
– Nem szexre gondoltam! – tolom ki rá a nyelvem. Elvigyorodik válaszul. Túl pimasz lett mostanában.
– Én viszont igen.
– Ez annál sokkal jobb! – pöccintem meg gyengéden az állát alulról, miközben rákacsintok.
– Figyelek, mondd.
– Házasodjunk össze!
– Tessék?! – Hangosan kérdez vissza, mintha nem közvetlenül előtte ülnék. – Tessék?!
– Házasodjunk össze – karolom át a nyakát közelebb húzva magamhoz. Szép szeme másodpercek alatt nő háromszorosára, ajkai döbbenve elnyílnak, majd egy kis idő után a fagyott arcán az egyik izom megmozdul, szemöldöke összefonódik. Nagyon ráncos lesz.
