Hayden~mgc

Baráti társaságban

Besütött a nap a szobám ablakán. Gyönyörű nyári nap volt ez is. Mosolyogva ébredtem. Még mindig a tegnapi nap hatása alatt álltam. El sem hiszem, hogy komolyan megtörtént! Csak most vettem észre, hogy tegnap le sem zuhanyoztam. Még ugyanaz a szoknya volt rajtam. Felkeltem, belenéztem a tükörbe. Életemben először éreztem magam igazán szépnek, még így is, hogy lefolyt a sminkem és elaludtam a hajam. Csak azért mert ő szépnek gondol! Mosolyogva álltam a tükör előtt.

Megrezzent a telefonom. Üzenet jött Serenától. Azt kérte menjek át hozzá olyan gyorsan amennyire lehetséges. Sietve letusoltam, kifésültem hullámos hajam. Majd mikor új sminket tettem fel, megcsörrent megint. -Hol vagy már??- állt az üzenetben. Visszaírtam, hogy sietek, gyorsan felvettem egy rövidnadrágot és egy fehér laza felsőt. Lefutottam a nappaliba, köszöntem anyunak. Éppen köntösben szerencsétlenkedett a kávéfőzővel. A haja összevissza állt és a feje még teljesen kómás volt. Tipikus reggeli anyu.

-Hova mész ilyenkor?-kérdezte ásítozva.

-Átugrok Seryhez.( így becézem Serenát)- válaszoltam miközben a kék edzőcipőm fűzőjével szerencsétlenkedtem. Szerintem anya fel se fogta mit mondtam, csak intett, hogy rendben majd tovább bajlódott a kávékészítéssel.

Kifutottam az ajtón és elindultam Seryék háza felé. Csak egy utcányira laktunk egymástól így mindig a másiknál lógtunk.

Ahogy sétáltam hallgattam a madarak megnyugtató énekét. A napsugarak lágyan simították végig a bőröm. Már ilyenkor reggel is elég meleg volt. Mi lesz a nap hátralévő részében?

Végre a nagy fehérre festett, ismerős családi ház elé értem. Itt a kertvárosban minden ház annyira egyforma. Benyitottam az alacsony fakapun, majd bereteszeltem magam után. Még el sem értem az ajtóig, Serena kivágta azt, és a nyakamba ugrott. Kibillentett egyensúlyomból és majdnem mindketten a földön végeztük. Mikor végre elengedett meg tudtam szólalni.

-Mi volt olyan sürgős?-érdeklődtem. Kicsit megnyugodtam mondjuk, mikor ilyen boldognak láttam, legalább nem rossz hírek miatt kellett jönnöm.

Újra és újra elkezdte mondatát, de hamar félbe is szakította nevetésével.

-Mi az bökd már ki!-fogtam meg a vállait, hogy magamra vonjam figyelmét. Láthatóan nagyon máshol járt.

-Jó oké oké gyere be!-majd behúzott maga után a házba.

Bevezetett a szobájába, arrébb raktam az ágyáról egy plüsspingvint majd leültem a helyére. Sery imádta a pingvineket. Mióta ismerem oda van értük, nagyon cukik szerinte. Luke jutott eszembe. Ő is ugyan így érez a kis töpszli madarak iránt. Csak most tűnt fel mennyi közös vonásuk is van. A szemük ugyanolyan mélykék, hajuk színe a szőkésbarna egy nagyon különleges árnyalata. Kicsit elbambultam de Serena kizökkentett.

-Nézd!-nyomta a kezembe a mobilját. Majd legnagyobb meglepetésemre kikapta a kezemből.-Nem, ezt nagyban kell látnod.-majd laptopja felé vette az irányt.

Lehuppant mellém és felnyitotta. Rögtön bevillant Halsey éneklés közben. Ez volt a képernyővédője. Imádta a csajt. Nagyon tetszett neki a hangja meg a stílusa. Gyorsan gépelt valamit, aztán felém nyújtotta a készüléket.

Egy chat- beszélgetés volt közte és Ash között. Visszanéztem barátnőmre. Teljesen elpirult az arca, és vigyorogva biztatott, hogy kezdjem el olvasni.

Tegnap este beszélgettek. Méghozzá nem is keveset! Az elején még csak zenékről, majd Sery áradozott egy sort a táncról, hogy mennyire szereti. Ilyen átlagos dolgok. Majd Ashton bókolni kezdett neki, Sery meg alig bírt visszaírni értelmesen ahogy elnéztem. Tuti őt is olyan hirtelen érte mint engem. Serena amúgy sem az a nyíltan flörtölős lány volt, kicsit visszafogottnak mondhatnám inkább. Tovább olvastam, most már nagyon érdekelt mi lesz ennek az egésznek a vége. Egyre több bók, amiket Sery már viszonzott is. Az egész átment flörtölésbe. Elismerően néztem barátnőmre aki vörös fejjel ölelt egy párnát magához.

Egészen hajnalig beszélgettek. A Napnál is világosabb lett, hogy tetszenek egymásnak. Letettem mögém a laptopot és megöleltem Seryt.

-Jaj annyira örülök nektek.- mondtam neki őszintén.

Az egész délelőttöt a fiúk kibeszélésével töltöttük. Tipikus csajok egymásközt beszélgetések. Imádtam ezeket, ahogy Serena is. Nagyon szoros volt a barátságunk. Elválaszthatatlanok voltunk. Mindig egymáson lógtunk.

Éppen nagyon nevettünk valamelyikünk hülyeségén, mikor felcsendült közös kedvencünk, Megan Trainor egyik száma. Ő hívott! Mikey az. Serena visítozni kezdett majd befogta saját száját és másik kezével intett, hogy felvehetem.

-Szia!- szóltam bele boldogan a telefonomba.

-Szia Hayden! Remélem nem zavarlak.

-Nem, dehogy. Mi újság?

-Azt szerettem volna kérdezni, hogy...khm...rá érsz-e délután valamikor?

-Igen persze!

-Rendeben, akkor őt körül elmegyek érted, ha úgy megfelel, jó?

-Tökéletes! És hova megyünk?-érdeklődtem.

-Az legyen meglepetés. -nevette el magát.

-Hú, oké már alig várom.

-Én is. Szia!-köszönt el végül.

-Szia.

Leraktam. Azonnal befogtam a fülem, tudtam mi lesz most.

-Áááááá! -kiabálta Serena teljes hangerővel.-Randizni fogsz Michael Clifforddal!!

És tényleg. Olyan hihetetlen még mindig.

-Lányok mindenki jól van?-Kiabálta a konyhából Melissa, barátnőm anyukája. Bizonyára megijedt a nagy sikongatásoktól.

-Persze anya!- kiabált vissza Sery.-Na jó, mikorra beszéltétek meg a találkát?-fordult felém.

-Azt mondta ötre jön értem.

-És hova mentek?

-Az meglepetés.- mosolyodtam el.

-Uramisten milyen izgalmas! Tudod mit? Menjünk le és ebédeljünk meg, aztán átmegyünk hozzátok és készülődünk, oké?

-Részemről rendben! -helyeseltem boldogan.

Lementünk a konyhába. Melissa még főzött. Én segítettem neki befejezni, még Serena megterített. Nagyon jóban voltam Melissával és úgy éreztem ő is kedvel engem.

Befejeztük az utolsó rántott húst is és asztalhoz hívtuk a többieket. Egyáltalán nem volt szokatlan jelenség, hogy náluk ebédelek. Meg dobtam egy üzit anyunak, hogy ne várjon az ebéddel aztán leültem én is. Először Bobby jelent meg, Sery apukája aztán az öccse, Peter is helyet foglalt.

Ebéd közben beszélgettünk és nevetgéltünk. Peter valami videojátékról áradozott, persze senki sem értette miről van szó, de mint általában ez most sem zavarta.

Megköszöntem az ebédet, aztán Seryvel együtt kitámolyogtunk az ajtón. Nagyokat nevettünk miközben sétáltunk lefelé. Sokat gondolkoztam Mikeyn, hogy hova vihet vagy mit tervezett. De ez annyira mondjuk nem is érdekelt, csak ő érdekelt. A jelenléte felért a legpuccosabb étterem fényével, és csókja a mindenséget jelentette számomra. Szóval ilyen szerelmesnek lenni? Nem is rossz érzés, úgy érzem hozzá tudnék szokni. Elmosolyodtam. Mindig mosolygok ha Michael jár a fejemben.

-Na mi az mit vigyorogsz?- kérdezett Sery miközben az egyik ujjával az arcomat bökdöste.

-Szerintem elég könnyen ki tudod találni miért vagyok boldog.- nevettem.

-Persze hogy tudom Hayden.-mosolygott majd megölelt.

Hamarosan elértünk a házunkhoz. Bementünk, beszélgettünk kicsit anyuval, majd felrohantunk az emeletre egyenesen be a szobámba, és kezdetét vette a készülődés a nagy randira.