Breathe- Hófehér lélegzet

Untitled Part 27

                                                                   -Annelise-

- Nem mehetek veletek!- köszörülte meg a torkát Caleb- Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar hazaér a családom!

Szúrós érzés szorongatta a szívemet, a család szó hallatára szóval neki sikerült.

- És az árny az erdőben, nem vagytok biztonságban tudja, hogy..

- Nem minket keres hanem téged, a testet amibe visszatérhet, nem fogja háborgatni az életünket.....- lehajtotta a fejét.

-Csak az enyémet...! Vettem a célzást- néztem rá szúrós tekintettel, ha a szemeimmel ölni lehetne akkor ez most megtörtént volna- Ez az egész egy kurva nagy színjáték volt számodra a szökés meg minden!- tört elő a haragom.- Megint egyedül kell elrendeznem mindent amíg te élvezed a gondtalan, szívárványpuki életedet!

-Anne....-nyúlt felém de hátrébb léptem és álltam kétségbeesett tekintetét.

- Gondolom elrendeztél mindent, halljuk a tervet!

Pár másodperc csönd után előkotort a zsebéből egy- egy borítékot, az egyik az enyém a másik pedig Jonathané.

- 100 km-re egy kisvárosban pontosabban Mery Fallsban van egy iskola tele van különös figurákkal ti fel sem fogtok tűnni nekik, el van intézve a ház, kocsi, új személyazonosság meg minden....- fürkészte a tekintetemet de én csak a borítékokat bámultam majd kikaptam a kezéből és hátat fordítottam neki.

- Még valami?

-Anne..- nem hagytam, hogy folytassa ha megint elkezd nekem érzelegni komolyan mondom valaki cipője megbánja mert letaccsolom.

- Még valami fontos információ?

- Minden benne van a borítékban csak figyelmesen olvassátok el.

- Jonathan készen állsz?- néztem rá aki úgy állt a sarokban mint aki most tudta meg, hogy szétoszlatták a kedvenc együttesét vagy nem is tudom....

- Mi lesz a mostoha anyámmal? Nem hagyhatom itt!

Hűha ez simábban ment mint gondoltam azt hittem sokkot kap ehelyett a világ legegyszerűbb és leggondoskodóbb dolgára kérdezett rá, én legalább egy rohamot biztos produkáltam volna a padlón.

- Ő már a házban van, ott semmi bántódásotok nem eshet, védett terület. Majd rájössz mindenre ha odaérsz most nem terhellek ezzel!

- Akkor felőlem mehetünk kocsikulcsok?

Azzal a kezembe is termett Caleb csak úgy átdobta akár egy profi labda játékos.

Elindultam az ajtó felé...de egy pillantást vetettem Caleb felé és nem bírtam ki, hogy ne fogjam be a szám.

- Látlak még valaha?

Caleb erre egy elkeseredett mosolyt villantott rám.

- Idővel minden kiderül.- 

Azzal otthagytuk és elindultunk az első közös utunkon Jonathannal.