All hail my demon (Sequel to 'The Guardian'-hungarian)//befejezett//

5.-Tervezés

*Eric*

Megbízni egy démonban szívás. Hatalmas nagy szívás. Leiesre kellett volna hallgatnom. Igaza volt. Teljesen. 

Én hülye! Ha megvártam volna, hogy elmondja amit mondani akart, nem lennék ilyen helyzetben. De ez a baj velem: sosem tudom megállapítani kiben bízhatok és kiben nem. Pedig tökre egyértelmű lett volna hogy NE BÍZZAK MEG EGY DÉMONBAN!

Elméletben már ezerszer pofán csaptam magam emiatt, gyakorlatban még nem, de Axis fojtogatási manővere után úgy döntöttem, nem teszek több kárt magamban. Így is elég volt az a két éves folyamatos depresszió... Mindegy. Inkább ne beszéljünk róla.

- Miért? - kérdezte hirtelen Axis.

- Mert majdnem megfojtottál! - jegyeztem meg értelenül.

- Nem. - rázta meg a fejét. - Miért akartál öngyilkos lenni?

- Miért érdekel az téged? Mi közöd hozzá? - mordultam rá.

- Mondták már neked hogy egy kurvára idegesítő, merész kis pöcs vagy? - kérdezte összeszűkített szemekkel.

Épp válaszolni akartam, amikor Em visszatért a szobába.

- Már egyedül is beszélsz? - kérdezte.

- Veled beszéltem. Nem kell a segítséged. - hazudtam.

- Befogod! - rivallt rám, majd csak azért is odaszorította a rongyot az orromhoz. - Nem tört el?

- Nem, minden rendben, jól vagyok! - mondtam.

- Oké. - bólintott. - Máskor vigyázz! Ha szarul vagy, csak szólj.

Bólintottam, Emma pedig visszament a szobájába.

Nem zavartatva magamat, odaléptem a szekrényemhez, leszedtem magamról véres pólómat, majd átvettem egy másikat, az egészet Axis szeme láttára. Amikor megfordultam észrevettem, hogy bámult.

- Mi az? - kérdeztem.

- Csak gondolkodom. - jegyezte meg. 

*Axis*

Miközben Ericet bámultam - megjegyzem, akaratlanul - azon gondolkodtam, hogy ki a fene lehet a démona? Vajon kit kapott? Mert csakis egy elvetemült őrült lehet az illető, mint én, ha képes volt depresszióba folytani Ericet. Nem minden démon egyforma ha hiszitek, ha nem. Na de azért vicces, hogy gyakorlatilag minden kezdődik előlről. Ugyanott tartunk, ahol a múltkor Scarlett-el.

- Van kajád? Éhen halok! - váltottam témát.

Felvonta a szemöldökét.

- Ugye csak viccelsz? Biztosan nem fogsz kaját kapni.

- Szeretnéd, hogy tényleg betörjem az orrodat?

Elfintorodott, majd megforgatta a szemeit.

- Megnézem mit tehetek érted, kedves Axis! - mondta szarkasztikusan, majd kilépett a szobájából. Én ugrándozva követtem, mint egy kisgyerek. - Nem tudsz normálisan közlekedni? - kérdezte.

- Tudok, de nem akarok.

- Akkora egy púp vagy az ember hátán.

- Olyan idegesítően szembeszálló vagy, mint amilyen Scarlett volt hajdanán. Tőle örökölted ezt.

- Meg a depit is?

- Leírta?

Eric felnevetett.