Felhők fölött (Nash Grier)

14.rész

Maga a tudat, az, hogy beismertem magamnak azt, hogy szeretem őt fájdalmas. Ezzel fogom tönkretenni a barátságunkat. Ő a legjobb barátom én pedig szerelmes vagyok belé. Lehet, hogy csak egy fellángolás, de lehet az is, hogy örökké belezúgtam. Bízok abban, hogy ezt idővel kialszom. Nem vagyok megfelelő hozzá; ő túl tökéletes én pedig egy elcseszett lány vagyok. Nem illünk össze. Barátként tökéletes minden, de én nem vagyok jó az ilyen szerelmi ügyekben. Nem hasonlítok az előző barátnőjére sem. Vanessza és én két külön világ vagyunk. Ez olyan, mintha egy zoknit és egy farmert hasonlítanánk össze. Ruhadarabok mindketten, de.... Ez rossz példa. Próbáljuk meg újra: Ez olyan, mintha egy nyakláncot és egy repülőt hasonlítanánk össze. Naigen. Semmi közük egymáshoz. Vanessza bevállalós. A legdurvább dolog, amit eddig életemben csináltam az az, hogy bubis vizet ittam. Vanessza meg.....Mindenen túl van már: bulizik meg satöbbi. Nash az ilyen lányokat kedveli. Nem vagyok az esete. De ha te megkérdezed tőlem,hogy én miért vagyok belé szerelmes.... Annyi dolog van, amit mondhatnék. Ha egy szóban szeretném összefoglalni, akkor annyit mondanék,hogy tökéletes. Ellenben én; én Tele vagyok hibával.

A hétvégén Elza medencés bulit tart. Nem leszünk sokan: Elza,Nate,Tifi,Cam,én és Nash. Elmondom a véleményemet erről: utálom a medencéket és a bulikat. Utálom a fürdőruhát, utálom, hogy abban kellesz lennem. Jogos a kérdés, hogy miért nem hagyom ki. Mert nem. Ennyi. El kell mennem, ott kell lennem és fürdőruhában kell lennem. Ez az a „Vagy megszoksz, vagy megszöksz" dolog. Szökni speciel nem tudok, tehát ez van. Elza rám parancsolt, hogy menjek el. Próbáljuk pozitívan felfogni: Jó a társaság.

Eljött a vasárnap. Ma van a buli. Morogva keletem fel. Lefürödtem és neki álltam megkeresni az egyetlen fürdőruhámat. Ilyen fodros kis pink miafranc. A szekrényem legaljáról húztam elő egy óra keresgélés után. Elmélyülten vizsgálgattam, ám sajnos szembesülnöm kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy ez a fürdőruha bizony az 9 éves Laurára is kicsi volt már. Mit volt mit tenni, el kellett mennem beszerezni valami fürdőruhát. Pontosabban kellett volna,dee mivel ehhez lusta voltam plusz a buli is közel volt már,így kénytelen voltam anélkül elindulni. A hátamra csaptam a táskámat és elindultam Elzáékhoz. Mire odaértem már ott voltak páran. Lepacsiztam Nattel, megöleltem Tifit és Elzát,majd leültem a kertbe.

-Hát te nem öltözöl át?-fogta meg a vállamat Elza. Elővettem a kiskutyaszemeimet és a legártatlanabb mosolyomat.

-Kaphatok még ebből a limonádéból? Finom nagyon. Tetszik a színe. Hogy lett ilyen szép rózsa...

-Át fogsz öltözni. Méghozzá most. -szakított félbe Elza.

-Akkor nem kapok még ebből.-álltam fel a székből.- Elza, véletlen otthon hagytam a fürdőruhámat. Mégilyenszerencsétlenséget.

-De kár.- indult be a házba Elza. Hmm... ezt könnyen vette. Megrántottam a vállamat és visszaültem a helyemre. Kb öt perc múlva visszatért egy csomó fürdőruhával a kezében. Az ölembe rakta.

-Kettő percet kapsz arra, hogy átöltözz.- Utasított. Vettem egy mély levegőt. Ismerem őket, és tudom, hogy képesek bedobni így is a medencébe. Fogtam az egyik szettet és elindultam átöltözni. Mikor végeztem, magamra tekertem egy törölközőt és visszamentem a kertbe. Ekkora már Nash és Cam és megérkezett. Leültem egy napozóágyba és magamhoz vettem egy újabb adag limonádét. Nash odahúzott mellém egy másik napozóágyat és onnan nézett.

-Hercegnő. Nem jössz?- fogta meg a kezemet. Megráztam a fejem. Semmi kedvem ehhez a pancsi dologhoz .- Nem hát nem.

Felállt a napozóágyból és levette magáról a felsőjét, majd mellém dobta. Azt kell hogy mondjam,hogy életemben nem volt még ilyen nagy kedvem a medencézéshez. Kikerekedett szemekkel bámultam a felsőtestét és ha eddig nem voltam teljesen belezúgva,akkor most véglegesen megtörtént. Letettem a limonádét a kezemből és levettem a törölközőt magamról és elindultam a medence irányába. Elza tapsolni kezdett mikor már a vízben voltam.

-Megéltük azt is, hogy a nagy Laura hercegnő medencézik. Életcél teljesítve. Tetszik amúgy a fürdőrucid. Hol vetted?-kacsintott rám. Megforgattam a szemeimet és röhögtem. Nash mögöttem volt és megfogta a derekamat. Összerándult a gyomrom.

- Hazakísérlek ma. Rendben?- súgta a fülembe. A kezem ökölben volt, a gyomromban pillangók voltak a fejem pedig zsongott. Tutira megőrültem. Kinyögtem egy „okét"-t és félrehúzódtam tőle. Nem volt szerencsém: hozva a formámat olyan vörös lettem,hogy a paradicsommadár és a mikulásvirág ha vették volna a fáradságot,hogy idejöjjenek hozzám akkor könyörögtek volna azért,hogy elmondjam miért lettem ennyire vörös.
Más társaság után kezdtem keresni. Próbáltam eltakarni azt, hogy mennyire vörös vagyok. Odaverődtem Elzáékhoz.

-Mi van veled ember? Meleged van?-nyúlt a homlokomhoz Elza.

- Izé. Ja. Meleg van .-igazítottam meg a hajam és próbáltam nem feltűnő lenni. Hogy mi következik ebből? Az, hogy még az eddigieknél is kellemetlenebb helyzetbe csöppenek. Kémnek elég rossz lennék. Hazudni nem nagyon tudok.

-Aha. Pont úgy nézel ki. Beszélnünk kéne majd. -közölte Elza és Nate szinkronban. Nyeltem egy nagyot és bólogattam. Beszéljünk majd.

Körülbelül két óra múlva hívtak anyukámék, hogy menjek haza, úgyhogy pakolni kezdtem. Kimentem a medencéből és a táskámból kivettem a ruháimat. Bementem Elza szobájába és átöltöztem. A vizes fürdőruhát a táskámba raktam azzal céllal,hogy kimosom majd otthon. Visszamentem a többiekhez és elköszöntem tőlük. Elzának mondtam, hogy majd visszahozom a kölcsön ruhát,mert bizony nekem nem lesz rá szükségem.
Nash is elköszönt mindenkitől visszavette a felsőjét (ami nekem egy tragédia volt) és elindultunk haza. Alig léptünk ki a kapun, de máris egy riporter ugrott a semmiből elénk.

-Milyen érzés Nash Grier barátnőjének lenni?- tartotta a mikrofont konkrétan a számba a mittudoménmilyen tv riportere. Meghökkenve álltam Nash mellett.

-Csodálatos érzés.- nyögtem ki a lehető legkézenfekvőbb válaszlehetőséget. Mégis mi lenne erre a diplomatikus válasz? Lehet jobb lett volna az: „Nem tudom. Szerelmes vagyok belé, és ő hazudta azt,hogy járunk.". Bár....Így jobban belegondolva talán ez mégsem lenne jó.

Nash megfogta a kezemet válaszolt még pár kérdésre, és lerázta a túlbuzgó emberünket. Mikor már arrébb sétáltunk tőlük elengedte a kezemet.

-Ne haragudj emiatt. Kb még egy hétig lesz ennek hírértéke.-mosolygott rám. Igazából nem haragszom. Ha már mi tudjuk az igazságot a többiek éljenek csak abban a tudatban,hogy Nash foglalt. Méghozzá az enyém. Úgyhogy lehet még ennek nyugodtan hírértéke. Nem zavar.