Félrészegen, de büszkén vonultam a tömegben a kezemben egy vodkásüveggel, aminek egy részét jómagam tüntettem el. Sosem próbáltam még az alkoholt és nem is állt szándékomban, de elhatároztam;ma este berúgok. Indokot én sem tudok adni rá, hogy miért, legyen elég egy sima csak. A kanapéra ledőlve újra meghúztam az üveget. Egy arra járó valaki a kezembe nyomott egy koktélt, amit ugyancsak magamévá tettem. Az alkohol egyre jobban a fejembe szállt és lassan már csak a zenét hallottam magam körül. Minden összemosódott, és minden gondomat elfelejtettem. Egy újabb korty után alkohol-beszerző körútra indultam, annak reményében, hogy vodkán kívül mást is találok. Miután pár korty bor után éreztem, hogy lassan elég lesz ez az ital mennyiség, ami a véremben van , egy kis vizet kezdtem keresni. Útközben egy nagyon helyes valakivel is összeakadtam így vele folytattam az utamat. Táncoltunk, beszélgettünk és ittunk. Nem tudtam a határaimat, mivel sosem kerültem korábban alkohol közelbe, viszont annyira szédültem, hogy jobbnak láttam kimenni a levegőre. A fiú, akivel együtt voltam kikísért, majd mintha elnyelte volna a föld, eltűnt. Egyedül álltam a falnak támaszkodva kint a ház előtt. Mellettem egy fiú dobta ki a taccsot, én pedig éreztem, hogy hamarosan a nyomdokaiba lépek, mert amúgy is teljesen menő éjjel kettőkor hullarészegen a pázsitra hányni. Mikor úgy éreztem, hogy megérettem a feladatra, és belekezdtem a referencia anyagom leadására, valaki megfogta a hajamat. Mikor végeztem a művelettel, ismerős illat csapott meg. Megtöröltem a számat és hátra fordultam. Legnagyobb meglepetésemre Nash állt mögöttem, aminek nem feltétlenül örültem a helyzetemben.
-Hát..... Ő.... Te... Izé. Jaj. Mit kereshel itt?-csuklottam egyet mondtad közben és megkapaszkodtam a vállában.
-Csak egy pár órára hagytalak egyedül, erre itt talállak egy idegen házában, hajnalban teljesen részegen. Induljunk haza.- Nash rosszallóan nézett rám, majd felkapott az ölébe és elindultunk haza.
-Lehet, hogy nem így kéne látniuk anyáénak.
-Igazad van. Akkor itt maradunk.- Mondta Nash, miközben lerakott a járdára. Levette magáról a pulcsiját, és rám terítette.
-Mit keresel itt?-kérdeztem, miközben próbáltam kijózanodni. Nem ment, úgyhogy kissé érdekesen beszéltem.
-Este elindultam a reptérre és már teljesen benne voltam abban, hogy elmegyek. Viszont kimaradt a járatom, így visszamentem hozzátok, gondoltam addig csak nem zavarok majd. Mikor mondták a szüleid, hogy valami problémás csajokkal vagy akkor éreztem, hogy jönnöm kell. Viszont azt a legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy hullarészegen fogsz egy random kertben hányni.
-Feleslegesen jöttél ide, Nash. Nélküled is haza találtam volna valahogy. Na, és most, hogy találkoztunk, szia. Jó utat majd.- adtam vissza a kezébe a pulcsiját és visszaindultam a házba. A mosdóhoz valahogy oda teleportáltam és megmosakodtam. Frissen és üdén indultam neki újra a búfelejtéshez immár friss élményekkel. Megkerestem az aznap esti haveromat, Mr.Alkoholos üveget, és újra ismerkedni kezdtem vele.
-Elég volt.-ismerős hangot hallottam a hátam mögött, és megfordulva ugyancsak ismerős szempárral találkoztam össze.
-Miért nem mentél haza?- kérdeztem, miközben az üvegért próbáltam nyúlni.
-Miért nem hagyod abba? Ezzel jobb lesz? Azt hittem ennél okosabb vagy. A következő az lesz, hogy vágdosod magad, mert nem kaptál csokit az ebédhez? Gyerekes vagy Lara. Ezt pedig majd én elviszem a szemetesbe.-vette ki a kezemből az üveget- Te mondtad, hogy tartsunk szünetet, miattad vagyunk külön, és te, azaz te vagy megsértődve a világra azután, hogy megvédtelek attól az állattól. Mit kellett volna csinálnom? Röhögni rajta? Esetleg megdicsérni? Én csak téged védtelek meg, mert szeretlek.
-Menj a francba Nash.-mutattam be neki és sarkon fordultam. Még nekem magyaráz. Agresszív kismalac.
Álmos voltam, részeg és minden bajom volt egyszerre, ezért a lefekvés mellett döntöttem Ledobtam magamról a cipőmet és egy kanapéra ledőlve magamra terítettem egy pulcsit. Nem tudom kiét, ez örökké rejtély marad.
Reggel iszonyatos fejfájással ébredtem. Ölni tudtam volna egy pohár vízért és nem tudtam eldönteni, hogy ez a fontosabb, vagy hogy a wc-ig sikerüljön eljutnom. A fontossági sorrendet tartva az első utam a fürdőbe vezetett, mert na „A vonat nem vár.....". Miután végeztem a dolgommal feltűnt valami egészen érdekes, amihez egy kicsit le kellett ülnöm. Felmerült bennem a kérdés, hogy hogy a francos francba kerültem haza. Mert az oké, hogy részeg voltam, de a teleportálás azért nem ment eddig ilyen jól. Miután elkönyveltem magam a legnagyobb varázslónak, visszaindultam a szobába. Az éjjeliszekrényen egy pohár víz, és egy doboz fájdalomcsillapító volt. Tényleg ilyen jól gondoskodok magamról részegen? Mindkettőt megsemmisítettem és visszabújtam az ágyamba.-Kérsz enni?-suttogott az ágy másik végéről Nash.
-Nyem.-levettem a takarót a fejemről és odafordultam hozzá.-Te hoztál haza?
-Nem, te jöttél haza. Teleportáltál.-mosolygott rám.-Varázsló vagy.
-Nem tudom mit mondtam részegen, és azt sem tudom miért részegedtem le, de ne haragudj.
-Ugyan... Nem voltál gáz. Lehánytad a cipőmet, és egész úton hazafelé arról beszéltél, hogy mennyire megfognád a csillagokat. Azután azt fejtegetted, hogy mennyire cukik a bébipókok és milyen könnyen lehetne belőlük unikornis fókákat csinálni. Megváltottad a világot azzal a kijelentéseddel, hogy a csillagok bizony az űrben vannak, és hogy a katicák igazából csillagok. Ezt az egészet azzal indokoltad, hogy „HÁMERCSAK". Csodás érvelés. Miután ezt a kételyt megpróbáltam eloszlatni benned, azt is megkaptam, hogy nem tetszik a cipőm, amit előtte kb 10 perccel te hánytál le, és kérdőre vontál érte, hogy melyik nőm csinálta ezt. De amúgy teljesen normális voltál. És természetesen teleportáltál. Ezt onnan tudom, hogy ezt kiabáltad. Fél üveg vodka, whisky és minden egyéb után az angolod nem a legerősebb nyelv volt, viszont bizton állítottad, hogy a francia az nagyon megy, úgyhogy rettenetes angollal kezdtél el beszélni, és még az angolodnál is csapnivalóbb francia akcentust produkáltál. De amúgy cuki voltál, tényleg. Belebújtál a pulcsimba és elkezdtél horkolni. Egy baráti jótanács; ne igyál többet.
-Te most csak viccelsz.
-Nem, pedig jó lenne. De el sem tudod hinni, hogy milyen jót röhögtem. Látom megittad a vizet és bevetted a gyógyszert. Ne értsd félre, nem vészes a dolog, de szerintem menj el fürödni. És moss fogat is.
-Jó. És köszi mindent.
Beégettem magam előtte, és ahogy a részeg énem viselkedett, tutira elküldtem őt melegebb éghajlatra is. Ennek ellenére hazahozott, és vigyázott rám. Jól van Grier, tudsz te azért ha akarsz.
YOU ARE READING
Felhők fölött (Nash Grier)
Romance,, -Nekem szükségem van arra,hogy szeressenek. -Én éppen azt teszem. Arról nem tehetek,hogy te ezt nem veszed észre."