The Past Of Sinners [BEFEJEZETLEN]

3. fejezet 6. rész

Egy egész napi edzés után alig vártam, hogy végre alhassak egy jót. A szobám felé közeledtem.

Merlin az újoncok mellé osztott be. Igazából nem kellett vívnunk. Merlin remekül felépítette a kiképzést. Legelőször a fizikumát erősíti meg mindenkinek.

Az én feladatom tehát hasonló volt egy tesitanáréhoz. Egész nap ugrálnom és nyújtanom kellett, meg dolgokat emelgetni.

Merlin igazán kedves ember, ha éppen nem ordítozik az újoncokkal. Hiába... Nem punnyadt embereket akar kiképezni, hanem rendíthetetlen katonákat.

Kiderült, hogy az elsők között volt, akik csatlakoztak a csapathoz, hogy leverjék Maya egyeduralmát. Sajnos akkor még nem voltak elég felkészültek, és a maroknyi emberből csupán ő, Penelope és a fegyvernök, Clint maradt életben.

Akkor teljes depresszióba esett. Ő vezetett annyi embert értelmetlenül a halálba. Miatta haltak meg azok az emberek. Ezeket hajtogatta. Megsajnáltam, ahogy ezeket mesélte. Látszott rajta, hogy ugyanúgy marja belülről a bűntudat, mint engem. Ennél fogva elég rokonszenves volt a csávó.

Kicsit hasonlított Hellymre. Öregebb volt, haja már őszbe váltott, de mégis erősnek és gyorsnak bizonyult. Ráncok alig mutatkoztak rajta. Magassága és széles válla szinte egy az egyben ugyanolyan volt, mint a Szatyoré. Egészen félelmetes látványt nyújtott a kora ellenére.

Már majdnem befordultam az utolsó sarkon, ami a szobámba vezetett, amikor meghallottam Seloma hangját, ahogy éppen suttogva magyaráz valakinek.

-...te vagy az egyetlen.

-Ez nem igaz. Nincs senki olyan - hallottam meg Rover hangját.

Nem bírtam ki. Lehet, nem szép dolog hallgatózni, de nem nagyobb bűn az emberölésnél, nem igaz?

-Rover kibaszott Mylw! Ne akard, hogy kiabáljak! Hát nem világos minden? Kaeyearnek bűntudata van. És ehhez hozzá jön az is, hogy folyton elfojtja az érzelmeit. Ez a kettő halálos elegyet alkot nála. Ma reggel felrobbant. Hallottam, de nem mertem bemenni hozzá, mert attól féltem, hogy leszúr. De te bementél. És megvigasztaltad. Te vagy az egyetlen, aki képes csillapítani Kae kirohanásait.

Ez egyre érdekesebb. Hátamat a falnak vetettem, és hozzásimultam.

-Mégis mit vársz tőlem? Miért mondod most ezt? - A hangjából jól ki tudtam venni, ahogy Rover gúnyosan összehúzta az orrát. Magam előtt láttam az arcát.

-Azt szeretném, ha segítenél feldolgozni Kaenek a szülei és testvérei halálát. Ha továbbra is ilyen kiszámíthatatlan, egyszer majd arra kelünk, hogy meghaltunk. Jó, ez így most hülyén hangzott.

-Hogy tudnék én segíteni Hetesnek?

-Úgy, ahogy eddig tetted. Figyelj rá oda! Ne hagyd, hogy tipródjon. Próbáld meg valahogy kikényszeríteni az érzéseit.

-Te nem láttad ma reggel. Csorgott az arcáról a vér. Magával tette. Hetes egy időzített bomba.

-Épp ezért vagy te a legmegfelelőbb személy erre a feladatra.

-Azt akarod, hogy legyek bokszzsák?

-Igen.

-Neked elment az eszed.

-Miért? Rosszul tudom talán, hogy volt egy bizonyos műtéted, amivel elbúcsúzhattál a fájdalomtól?

-Az, hogy nem érzek fájdalmat, nem egyenlő azzal, hogy halhatatlan vagyok. Attól még ugyanúgy ki tud nyírni.

-Oh, én azt hittem, hogy meg tudod védeni magadat. Vagy csak blöff volt az egész? Le merném fogadni, hogy csak hazudtál arról, hány ember halt meg a kezed által.